Több szempontból is nagyon értékes energiahordozónak számít a hidrogén, de tömeges előállítása még mindig nagyon költséges és energiaigényes. Vannak persze ígéretes formái is, például ha a szél- vagy napenergiával termelt áramot használják vízbontásra. De talán még ennél is izgalmasabb lehetőségek rejlenek a biomasszából történő hidrogéntermelésben, főleg ha jelentős mértékben sikerül csökkenteni az ehhez felhasznált energiát. Egy EU-s kutatási projekt most éppen ezt tűzte ki céljául. A megújuló energetika e szegmensének fejlődése ráadásul magyar szempontból is fontos lehet, hiszen hazánkban még mindig a biomassza számít a legsikeresebb zöld energiaforrásnak.

A varázsszó a katalizálás. A biomasszából történő hidrogén-előállítás mindeddig csak túlságosan energiaigényes megoldások útján volt lehetséges. Például a nedves biomasszát először meg kellett szárítani. A lehetséges megoldást az úgynevezett APR-eljárás (Aqueous Phase Reforming) jelenti, amelynek során a még nedves biomasszát katalizátorokkal hozzák érintkezésbe. Az így bekövetkező bomlási folyamatok következtében majdnem teljesen tiszta hidrogén keletkezik.

A katalizátoros módszer lényege, hogy alacsony hőmérsékleten és nyomás mellett is végbemegy a folyamat, ráadásul az energiaigényes szárításra sincs ebben az esetben szükség. Ami pedig a leginkább hatékonnyá teszi az ARP-eljárást, az az a körülmény, hogy magának a biomasszában lévő víznek a bomlásából is hidrogén nyerhető.

A folyamat szempontjából kulcsfontosságú katalizátorok jelenlegi legnagyobb hibája, hogy nagyon drágák. Általában kerámiafelületre felvitt nemesfémeket, platinát vagy palládiumot használnak e célra. A február elején indított SusFuelCat-projekt 3,5 millió euró uniós támogatással próbálja azokat a lehetőségeket feltérképezni, amelyek útján csökkenteni, esetleg teljesen mellőzni lehet a nemesfémek felhasználását. A fémfelületek hordozójaként pedig olyan anyagokkal, például nanocsövekkel kísérleteznek, amelyek a fémek sokkal környezetbarátabb újrahasznosítását teszik lehetővé.

A hidrogén sokak szemében a jövő egyik fontos energiaforrásának számít, tekintettel az üzemanyagcellákhoz fűzött reményekre. A gáz óriási előnye, hogy égésterméke kizárólag vízgőz, ami környezetvédelmi szempontból nagy erény.

Magyar szempontból azonban van egy nagy hátránya a SusFuelCat-projektnek: hogy a britekkel, oroszokkal, olaszokkal, németekkel, spanyolokkal, finnekkel és hollandokkal ellentétben mi nem veszünk részt benne. Persze erre bárki mondhatná azt, hogy egy 3,5 millió eurós projekt nem a világ teteje. De tekintettel arra, hogy a biomassza gyakorlatilag az egyetlen olyan megújuló forrásfajta, amely komolyabb szerepet játszik a magyar energiaportfólióban, talán nem ártana a nagyobb aktivitás e téren. És a dolog még akkor is izgalmas lehetne egy olyan fajlagosan nagy mezőgazdasági termelőnek, mint Magyarország, ha a jelenleg nálunk inkább a szilárd biomassza elégetését preferálják energiaforrásként. Hiszen a biomassza így vagy úgy, de megtermelődik.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!