Milyen lesz a jövő fenntartható lakhatása?

2024. április 12. 10:28 - CHIKANSPLANET

Mi mindenről hajlandó valaki lemondani a fenntarthatóság érdekében? Bizonyos megszokásokról, élelmiszerekről, vagy akár a kényelemről is? A fenntartható átállás sok kompromisszumot igényel, de a lakhatás terén már számos olyan megoldás létezik, melyek egyszerre komfortosak és környezettudatosak is. Ezt bizonyítják az Egyesült Államokban működő karbonsemleges közösségek, vagy az önfenntartásra berendezkedett magyar ökofalvak is. 

 

Az amerikai Colorado államban található Geos közösség elérte a karbonsemleges működést, ráadásul úgy, hogy az ottélők életminősége is javult. De hogyan lehetséges ez? A Geos egy 28 házat magában foglaló, energiatakarékos tervezésű, elektromos energiaforrásokra támaszkodó lakóövezet, ahol nem égetnek fosszilis tüzelőanyagokat. Klebl Norbert, a projekt tervezője elmondta a házak kialakításának három legfontosabb szempontját: jó minőségű épületburkolat, olyan elhelyezkedés, amely hasznosítja a Nap hőjét, és energiahatékony hőszivattyúk használata. A megfelelő szigetelés mellett figyeltek a nyílászárókra is, amelyek mindenhol három rétegben biztosítják az épületek hőtakarékosságát. A napenergiát villamosenergia-termelésre használják, a hőszivattyúk pedig nemcsak hűtésre és fűtésre alkalmasak, hanem vízmelegítésre és a ruhaszárításra egyaránt. A coloradói lakóközösség mellett egyre több karbonsemleges ház épül fel Amerika-szerte, például Hawaii, Utah vagy Wisconsin területén.  

 

Önfenntartó magyar falvak 

 

Vannak, akik az energiahatékonyságon is túlmennek, és az önellátást tűzik ki végső célul, mint például a Boekel ökofalu Hollandiában, amely egy világméretű projekt részeként épült meg. A kezdeményezés arra keresi a választ, hogy miként válhat a társadalom ellenállóbbá a klímaváltozással szemben, miközben konkrét megoldásokat is kínál a társadalmi, gazdasági és kulturális megújulásra. Magyarországon is számos hasonló található, melyek célját így foglalták össze a Magyar Élőfalu Hálózat oldalán Ismerjük meg a természetet és a természetünket, hogy képesek legyünk örülni egy olyan világnak, ami a harmónia és helyes arányok szerint működik 

 

Bár minden ökofalu más és más, vannak a működésükre általánosságban vonatkozó jellemzők: megújuló energiaforrások használata, építkezés biológiailag lebomló anyagokból (vályog, fa, bambusz), bio élelmiszerek termesztése, esővízgyűjtés, szerves hulladékok komposztálása. Mindennek van egy szociális, emberi oldala is, hiszen az ilyen közösségek egy harmonikusabb, befogadóbb társadalom létrehozására törekednek, továbbá közös célokat és értékeket fogalmaznak meg.   

 

Ökotudatos otthonok lépésről lépésre  

 

Az ENSZ szerint 2030-ban az emberek felének okoz majd kézzel fogható problémát a klímaváltozás, ezért érdemes a lakhatás terén is tudatos döntéseket hozni, környezetbarát gyakorlatokat beépíteni a mindennapokba. Természetesen mindenki más és más lehetőségekkel rendelkezik. Korábban már volt szó például a komposztálás jelentőségéről, de olyan apró lépésekre is gondolhatunk, mint az energiatakarékos háztartási eszközök használata.  

 

Emellett a gyártók részéről is számos pozitív példával találkozhatunk, amelyek az építőipar korszerűsítése, fenntarthatóbbá tétele melletti elköteleződést fejezik ki. A svéd Lindab például a világon elsőként kezdett el fosszilis anyagoktól mentes, acélból készült légcsatornákat gyártani, amelyek már szélesebb körben is elérhetővé váltak. A technológia fenntarthatósági és hatékonysági szempontból is előrelépést jelent. A légcsatornák 75 százalékban újrahasznosított acéltermékből készültek, így 60 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást a hagyományos acélból készült, azonos termékekhez képest. A jövő fenntarthatósága többek között az ilyen építőipari megoldásokon is múlhat, melyeket szó szerint beépíthetünk a mindennapjainkba. Tegyük meg lakhatás terén is azokat a lépéseket, amelyek zöldebbé tehetik az otthonainkat! 

Szólj hozzá!

Lassuló dinamika, széthúzódó mezőny: hogy is áll a globális CO2-emisszió?

2024. április 05. 13:17 - CHIKANSPLANET

Noha tavaly a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint újabb történelmi csúcsra kapaszkodott a globális széndioxid-kibocsátás, az előző évhez viszonyított 1,1 százalékos növekedésben lassulás tapasztalható: a 2022-es emissziós érték még 1,3 százalékkal haladta meg 2021-es szintet.  

A javulás nem óriási, ugyanakkor azt figyelembe véve, hogy az energiaválság, a geopolitikai feszültségek és a járványok finoman szólva sem ágyaztak meg a tiszta és fenntartható energiarendszerek terjedésének ebben az időszakban, kifejezetten örömteli. 

Az IEA szakértői az elmozdulást nagyrészt a megújuló energiaforrások, az atomenergia és az elektromos autók térnyerésének számlájára írják, és hangsúlyozzák is a tanulmányban, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiák világszerte hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításához. Ennek látványos bizonyítéka, hogy nélkülük az elmúlt öt évben megötszöröződött volna a globális CO2-kibocsátás 

Még több elismeréssel adózhatunk a 2 bázispontos javulásnak azt szem előtt tartva, hogy a Kínában, az Egyesült Államokban és más országokban tomboló aszály miatt jelentősen visszaszorult a vízenergia használata. Önmagában ez körülbelül 40 százalékkal járult hozzá a globális emisszió növekedéséhez, mivel a kiesést javarészt fosszilis tüzelőanyagokkal pótolták.  

Persze érdemes alulnézetből is megvizsgálni az eredményeket, hiszen az egyes régiók teljesítménye nagyban árnyalja a globális képet. A tavalyi évben a fejlett gazdaságok rekordot döntöttek: ezekben összesen 4,5 százalékkal csökkent a kibocsátás, elérve az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb szintjét. Ehhez elsősorban a megújulók terjedése, az energiahatékonysági intézkedések, és az ipari termelés gyengélkedése járult hozzá. Kínában és Indiában ezzel szemben kiemelkedő mértékben nőtt a kibocsátás: ebben a két országban a járvány utáni gazdasági helyreállás kibocsátástöbblete bőven ellensúlyozta az egyéb területeken elért csökkenést. 

A 0,2 százalékpont értékelésénél arról se feledkezzünk meg, hogy a lassulásra vonatkozó eredmények rácáfoltak az előzetes elvárásokra. A világjárvány, az energiaválság és a geopolitikai instabilitás ugyanis külön-külön és együttesen is annak kockázatát hordozták magukban, hogy a tisztább és biztonságosabb energiarendszerek kiépítésére irányuló erőfeszítések jó része meghiúsulhat 

Ehelyett számos gazdaságban ennek épp az ellenkezője igazolódott be, bár a megújuló energiaforrások terjedése továbbra is túlságosan csak a fejlett gazdaságokra és Kínára jellemző – nem véletlenül sürget az IEA nagyobb nemzetközi erőfeszítéseket a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban a zöld energetikai beruházások erősítésére. Ezeknek – ahogyan azt a fentebb leírtak is bizonyítjákszemmel látható az eredményük, és már akár rövid távon is meghatározóak lehetnek a kibocsátáscsökkentésben. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világgazdaság energiaéhsége fokozódik: tavaly is tovább nőtt a globális energiaigény, az ehhez kapcsolódó CO2-kibocsátás mértéke pedig 410 millió tonnával emelkedett. Ez pedig egy újabb nyomós ok a megújuló erőforrásokra alapozott, napról-napra elérhetőbb és megfizethetőbb technológiák felkarolására és elterjesztésére. 

 

Ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG Páholy rovatában jelent meg 2024.04.03-án.

 

1 komment

Zöld Uszodák – Adatközpontok hőjének újrahasznosítása

2024. március 28. 09:40 - CHIKANSPLANET

Egy tech startup által tervezett innováció nemcsak a jövő energiaszükségletére kínál megoldást, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az Egyesült Királyság uszodái környezetbarát módon működhessenek.  

A Deep Green csapatának ötlete egyszerű, de nagyszerű: az uszodák vizének felfűtéséhez a számítástechnikai adatközpontokban keletkező hőt hasznosítják úgy, hogy kisebb szerverparkokat telepítenek olyan energiaigényes helyekre, mint például a szabadidőközpontok létesítményei. Rendszerük a számítógépek hulladékhőjét melegvízzé alakítja, cserébe pedig a központból érkező hideg vizet használják a szerverek hűtésére.  

A vállalat először tavaly Exmouth-ban, Devonban tesztelte az általuk kifejlesztett technológiát, ami több mint 60%-kal csökkentette az uszoda fűtési költségeit. Az ötlet olyan sikeresnek bizonyult, hogy az Octopus Energy, egy tiszta energiákkal foglalkozó tech cég 200 millió fontos befektetése révén hamarosan kiterjesztik ezt a megoldást az ország más részeire is. 

A Deep Green vezérigazgatója, Mark Bjornsgaard szerint az innovációjuk nem csupán az uszodák energiaigényének kielégítését, hanem azok fenntarthatóbbá tételét is szolgálja. Elmondása szerint, ha az Egyesült Királyság 1%-a használná szervereiket, akkor minden közösségi medencében telepíthetnék a rendszert, ami nagy előrelépést jelentene az energiahatékonyság terén. 

Az adatfeldolgozó központokból származó hő újrahasznosítása a közösségi uszodák gazdasági fenntarthatóságát is szolgálja. A Guardian kutatása szerint ugyanis 2010 óta közel 400 uszodát zártak be Angliában a megnövekedett üzemeltetési költségek miatt, így az ilyen megoldások kulcsfontosságúak lehetnek a létesítmények megőrzésében és a közösségi szolgáltatások fenntartásában. 

Az új technológia más intézmények számára is lehetőséget kínál a fenntartható energiagazdálkodásra. Az Octopus Energy vezérigazgatója, Zoisa North-Bond szerint ezek az innovatív megoldások enyhíthetnek az energiaválság negatív következményein, és hozzájárulhatnak a tiszta és olcsóbb energia jövőjéhez. 

A Deep Green által kifejlesztett technológia tehát nem csupán egy uszoda energiaellátását oldja meg, hanem egy teljesen új megközelítést kínál a másodlagos energiaforrások hasznosítására 

Szólj hozzá!

Meg tudjuk-e menteni a nyílt tengerek élővilágát?

2024. március 22. 11:45 - CHIKANSPLANET

Ha beleugrunk a tengerbe, nem látunk mást magunk körül, csak vízinövényeket és esetleg apróbb élőlényeket – mondja Enric Sala, a National Geographic egy munkatársa. Pedig ideális esetben virágzó tengeri ökoszisztémának kellene körülvennie minket, telis-tele színes halakkal és korallokkal. Sajnos azonban gyorsabban fogjuk ki a tengeri élőlényeket, mint ahogyan azok szaporodni tudnának, emiatt pedig egyre több faj válik veszélyeztetetté 

A túlhalászásról korábban is írtam már a blogon azzal összefüggésben, hogy a jelenség felgyorsíthatja a tőkehalak természetes evolúcióját. A probléma azonban ennél sokkal szerteágazóbb, és nemcsak egy-egy fajt érint, hanem az egész tengeri ökoszisztémát – ezért fontosnak tartom, hogy visszatérjek rá. 

A túlhalászás azt jelenti, hogy olyan nagy mennyiségben és olyan gyorsan fogják ki a halakat és más élőlényeket, hogy a kifogott mennyiség meghaladja a faj szintentartásához szükséges egyedszámot. A tengereket és óceánokat is érintő jelenségben nagy szerepet játszanak a modern halászeszközök, például azok a nagyméretű hálók, amelyekbe akár több személyszállító repülőgép is beleférne.

Amikor ezeket alkalmazzák, akkor nemcsak halakat, hanem járulékos fogásokat is ejtenek a halászok, amelynek mennyisége évente megközelítőleg 38,5 millió tonnát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kifogott állatok jelentős része véletlenül akad a hálójukba, és nagy eséllyel el is pusztul azokban. Mindezzel a tengeri élőlények természetes élőhelyei is megszűnnek, ugyanis a hínárok és a korallok sem menekülnek meg a modern halászeszközök okozta pusztítás elől. 

Pristine Seas: érintetlen óceánrezervátumok  

A túlzott kizsákmányolás mellett a globális felmelegedés is csökkenti a tengerek és óceánok képességét arra, hogy biztosítsák a bennük lakó élőlények számára szükséges létfeltételeket. Az emelkedő vízhőmérséklet, a vizek savasodása és a növényzet pusztulása mind fenyegetik a meglévő halállományokat. Ezért lenne nagy jelentősége annak, hogy minimalizáljuk az emberi beavatkozásból származó károkat – ennek ellenére az óceánoknak csupán 7 százaléka védett terület, ami elenyésző érték ahhoz képest, hogy a Földünknek mintegy héttizedét vizek borítják. 

Erre jelenthet megoldást a Pristine Seas, azaz az Érintetlen Tengerek nevű kezdeményezés, amelyet a National Geographic csapatával közösen a tengerbiológus Enric Sala hívott életre. A szakember szerint az jelentene megoldást a fenti problémákra, ha betiltanák a nyílt vizeken való korlátlan halászást, és egyes lezárt területeket rezervátummá alakítanának. 

A terv előkészítése érdekében a Pristine Seas csapata az elmúlt 10 évben 31 expedíciót indított, majd az eredmények alapján 23 tengeri rezervátumot hoztak létre mintegy 6 millió négyzetkilométeren – tehát egy Indiánál kétszer nagyobb területen. Ennek érdekében 122 különböző szervezettel működtek együtt, hogy a szóban forgó részeket újra benépesítsék élőlényekkel, és növeljék a víz alatti biodiverzitást.  

Enric Sala csapatának számításai szerint az ökoszisztéma helyreállításának következtében a jövőben egyre kevesebb szükség lesz a nyílt vizeken zajló, ipari léptékű halásztevékenységre. Az élőlények ugyanis egyre közelebb vándorolnak majd az óceánok és tengerek menti országok partjaihoz, ezáltal könnyebben elérhetővé válnak a halászok számára. 

A terv eddig sikeresnek bizonyult, és a kutatók nem tervezik, hogy megállnak ezen a szinten: a projekt következő célkitűzése, hogy a világ óceánjainak 30 százaléka védett terület legyen 2050-re. Így valósággá válhat a szakember víziója, hogy bármerre is merüljünk a tengervíz alá, mindenhol élettel teli világot lássunk magunk körül. 

Szólj hozzá!

Az eldobott cigicsikkekből akár útburkolat is készülhet

2024. március 14. 14:23 - CHIKANSPLANET

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.  

Amikor a veszélyes hulladékokról beszélünk, viszonylag kevés szó esik a cigarettáról, pedig a használt csikkek körülbelül 4000 féle toxikus kémiai anyagot tartalmaznak. Ha eldobunk egy csikket, a benne található festékek, nikotin, metanol, hexamin, arzén és kadmium mind kioldódnak, és súlyosan károsítják a környező talaj és víz minőségét. Az Anglia Ruskin University tudósai például már bebizonyították, hogy a cigarettacsikkben található mérgező vegyületek gátolják a növények fejlődését. 

Mivel műanyagot is tartalmaznak, ezért több mint 15 év alatt bomlanak le, és az aszályos időszakban felelőtlenül hátrahagyott csikkek fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy mennyire elcsúfítják a közterületek látványát, ahol folyamatosan nagy terhet rónak a szemétszedőkre, és kockázatot jelentenek például a játszótéren vagy a parkokban játszó gyerekekre és kisállatokra.  

A világ legtöbbször eldobott tárgya  

Bár egy-egy cigarettacsikk eldobása nem tűnik nagy problémának, összességében azonban mégis ez teszi ki a nem szemetesben landoló hulladékok legnagyobb részét. Az Euronews szerint a világszerte naponta elszívott 18 milliárd cigarettának csupán egyharmada kerül a szemétlerakóba. Aki sétált már tengerparton, az bizonyára tapasztalta, hogy lépten-nyomon eldobált csikkekbe lehet botlani. Jelenleg ez a világ óceánjainak első számú szennyezőanyaga, a cigarettagyártást mégsem szabályozzák olyan rendeletekkel, mint például a műanyagzacskókat és szívószálakat. Az eldobott cigaretták ugyanúgy mikroműanyagokra bomlanak, melyeket az élőlények elfogyasztanak, ezáltal visszavonhatatlanul bekerülnek a természet körforgásába.  

Újrahasznosíthatók-e a csikkek?  

A csikkek újrahasznosítása nem egyszerű feladat, ugyanis külön kell választani az egyes komponenseket. A legjobb természetesen az lenne, ha egyáltalán nem termelnénk dohányipari hulladékot, de ha már fennáll a probléma, akkor fontos lenne gazdaságos megoldást találnunk arra, hogy körforgásban tartsuk őket 

Születtek erre már egészen kreatív megoldások is. Kutatások szerint például azok az égetett agyagtéglák, melyek anyagához használt cigarettacsikkeket kevernek, jóval ellenállóbbak és hatékonyabban is szigetelnek, mint a hagyományos építőanyagok – írja a Science Daily. Ráadásul a publikáció szerzői azt állítják, hogy ezzel az eljárással csökkenthető a gyártási folyamat energiaigénye.  

Nemrég pedig arról olvashattunk, hogy Szlovákiában aszfaltépítésre használták fel a szelektíven gyűjtött csikkeket. Pozsony önkormányzati hulladékgazdálkodási vállalata bejelentette, hogy 2024-től speciális konténerekben fogják gyűjteni a kidobott cigarettákat. A használt szűrőkből speciális szálakat készítenek, amelyek aztán az útburkolat adalékanyagává válnak. Az innovatív ötletet már meg is valósították Garamszentkereszten, ahol a világon elsőként büszkélkedhetnek ilyen útszakasszal.  

1 komment

Az afrikai nők szerepe a fenntartható fejlődésben

2024. március 08. 09:46 - CHIKANSPLANET

Afrikára gondolva szinte mindannyiunk fejében él egy határozott elképzelés a kontinensen uralkodó nemi szerepekről a nők a háztartásban, a férfiak a mezőn dolgoznak, a lányok pedig alig jutnak megfelelő oktatáshoz. De vajon mennyire felel meg ez a jelenkor valóságának? Az utóbbi években zajló változások azt mutatják, hogy a régi klisék már nem állják meg a helyüket, egyre inkább előtérbe kerül a nők egyenjogúsága a kontinensen, ami sok esetben kéz a kézben jár a környezeti fenntarthatósággal is.  

A régi sztereotípiák lassan, de biztosan érvényüket vesztik Afrika-szerte. Vegyük például az általános iskolai oktatást: ezen a téren nem csak, hogy közelítünk a nemek közötti egyenlőséghez, de az elmúlt évtizedekben 25 millióval több lány járt iskolába Kelet- és Dél-Afrikában, mint a 2000-es évek elején. A térség közel 220 millió fős női lakosságát tekintve ez egy remek előrelépés, amely lehetővé teszi, hogy egyre több nő kapjon helyet a társadalom legfelső rétegeiben.  

Az oktatás mellett az egészségügy, a táplálkozás és a szociális védelem is központi szerepet játszik a nők és lányok társadalmi és gazdasági eredményeinek javításában. 2013 óta 22,4 millió nő jutott fejlettebb egészségügyi és vízellátáshoz, valamint szociális biztonsági programokhoz, amelyek segítségével elkerülhették az anyagi kiszolgáltatottságot, és jobb életkörülményeket biztosíthattak maguknak. 

Nők és zöld munkahelyek 

Világszerte egyre több olyan kezdeményezés van, amelyek egyszerre célozzák a nemek közti egyenlőség és a fenntarthatóság megteremtését. Az afrikai nők egyre növekvő szerepe a gazdaságban nemcsak a megélhetésüket biztosítja, de sok esetben a környezetnek is a hasznára válik. Kelet-Afrikában számos női vezetésű szövetkezet és mikrovállalkozás működik, amelyek célja a fenntartható mezőgazdaság elősegítése, a természeti erőforrások védelme és a nők gazdasági megerősödésének támogatása. Ugandában kifejezetten a nők számára kialakított zöld munkahelyek létrehozása az egyik példa erre, amiről többek közt a Női Szervezetek Nemzeti Szövetsége, a NAWOU gondoskodik. 

Az afrikai Nagy Falat a nők (is) építik 

Az Afrikai Unió által indított Nagy Zöld Fal Projekt az emberiség történetének legjelentősebb tudatos tájátalakító megmozdulása, és a helyi közösségek nőtagjai alapvető szerepet játszanak a megvalósulásában. A 2007-ben indított projekt a Szahel-övezet területén zajló környezeti és társadalmi problémákra kínál megoldást. Az ötlet célja, hogy összekapcsolja a gazdasági fejlődést a természeti erőforrások védelmével az egyre szárazabbá és kietlenebbé váló sivatagos területeken, amelyek a klímaváltozás hatásainak különösen kitettek.  

Kezdetben egy Szenegáltól Dzsibutiig terjedő, 8000 kilométer hosszú zöldövezet létrehozására indították el a programot, de azóta átalakították az eredeti terveket. Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett mára kisebb, szárazságtűrő növényekből álló erdőségeket hoznak létre, melyek biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnak a helyi nőközösségeknek.  

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon járulnak hozzá a nők felemelkedéséhez, ugyanis felelősen használják fel a természeti erőforrásokat, ezáltal stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítanak számukra. A Nagy Zöld Fal megvalósítása hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is. Ebben olyan prioritásokat és törekvéseket fogalmaznak meg, amelyeknek a célja egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megvalósítása 2030-ra. 

 Az ehhez hasonló kezdeményezések azt mutatják, hogy a közösségek és a kormányok felismerik a nők fontosságát a társadalom fejlődésében, és egyre hatékonyabban lépnek fel a fenntarthatóság és az emberi jogok előmozdítása érdekében. A Zöld Nagy Fal kiváló példa arra, hogy nemcsak egy-egy ember, hanem az egész társadalom profitálhat abból, ha nem öncélúan használjuk a természeti erőforrásokat. 

 

5 komment

Jórészt a green-tech cégek kezében van a fenntartható jövő

2024. március 01. 10:36 - CHIKANSPLANET

Esett már róla szó, hogy a klímavédelemben nincs helye a csodavárásnak, helyette célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre érdemes haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak. 

Az álláspont létjogosultságát erősítik meg a McKinsey tanácsadó cég eredményei, amelyek szerint az üvegházhatású gázok ember által okozott teljes kibocsátási mennyiségének akár 90 százalékát is fel lehetne számolni már létező éghajlati technológiákkal. Ilyen a nukleáris energia, az energiatárolók, vagy a körforgásos gazdaság elveit követő hulladékgazdálkodás. Az eredményességhez persze elengedhetetlen, hogy ezeket széles körben alkalmazzák, ez azonban nem ennyire egyszerű: ugyanis csak egy kis részük, nagyságrendileg a tizedük mögött áll olyan megoldás, amely már kereskedelmi szempontból is kiforrottnak számít. A többségük műszaki értelemben már bizonyított technológia, amelyek azonban üzletileg még messze nem életképesek. 

Különösen érvényes ez azokra a green-tech cégekre, amelyek eszközigényes fenntarthatósági technológiákat fejlesztenek. Ezeknek már életciklusuk legkoraibb szakaszában is hatalmas a tőkekívánalma, amelyet sokszor sem a kockázatitőke-befektetők, sem a magántőkealapok, sem pedig a bankok nem tudnak kielégíteni. Jól mutatják ezt a finanszírozási szakadékot azok a statisztikák, amelyek szerint a kockázatitőke-befektetők által kihelyezett, jellemző tőkeméret (ticket size) egészen más a klímatechnológiai szereplők és az egyéb startupok körében. Míg egy fintech cég esetében 4, egy kvantumszámítástechnikainál pedig 5 millió dolláros átlagról beszélünk, addig a hulladékkezelésben 16, hidrogénre koncentráló megoldásoknál 25 millió ez az érték, az összetettebb klímatechnológiai ágazatokban pedig akár a 40 milliót is meghaladhatja. 

Ez a kényszerhelyzet értelemszerűen arra fogja ösztönözni a green-tech cégeket, hogy a finanszírozásban is bevessék a kreativitásukat. Állami vagy uniós forrásokra természetesen kell és érdemes is támaszkodniuk, de csak kisebb részben, hiszen ezek korlátosak és sok szereplő között oszlanak meg. Az igazi kitörési lehetőség a minél gyorsabb piacra lépés és a startup szcénában kulcsfontosságúnak tartott skálázás: ezt kell minél gyorsabb tempóban lebonyolítaniuk annak érdekében, hogy az ötletük megvalósulhasson és anyagi értelemben is működőképes legyen. 

Mindez pedig a szakértők szerint óhatatlanul ahhoz vezet, hogy a klímavédelemben ugyanolyan kardinális szerep hárul a zöld unikornisokra, mint az energetikai cégekre. A már legalább egymilliárd dollárt érő és környezi technológiákat fejlesztő startupok fogják behozni a mindennapokba a leginnovatívabb és legzöldebb technológiákat, amelyek nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyelőre nincsenek túl sokan, hiszen amennyiben a green-tech cégek élmezőnyére pillantunk, azt a legfrissebb statisztikák szerint a mobilitásban utazó vállalkozások dominálják. Szerencsére azonban akadnak kivételek is, mint a fenntartható, enzimalapú háztartási kemikáliákat fejlesztő Solugen vagy az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját a zászlajára tűző Turntide Technologies. Hogy köztük van-e a közeljövő Meta-ja vagy Google-je az éghajlattechnológia terén, ennek megválaszolására még néhány évet várnunk kell.  

Ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG Páholy rovatában jelent meg 2024.02.28-án.

1 komment

A kakaó segíthet megmenteni a világot?

2024. február 23. 13:42 - CHIKANSPLANET

A kakaóbab termőterületeinek csökkenése egy olyan probléma, amelyről sokat hallani manapság. A környezetpusztító gazdálkodás és a klímaváltozás mind aláássák a sokak számára nélkülözhetetlen csokoládé jövőjét, pedig a kakaó még akár a világot is képes lenne megmenteni – méghozzá egy egyszerű, de nagyszerű találmány segítségével 

A kak egy olyan, az Egyenlítő környékén élő növény, amely híresen érzékeny a melegre, illetve a szárazságra. Ezen nem segít a klímaváltozás sem, amely tovább csökkenti azoknak a termőterületeknek a kiterjedését, ahol a kakaó meg tud élni. Így aztán komoly kihívás előtt állnak azok a kakaótermelésért felelős családok és kisgazdaságok, amelyek megpróbálnak lépést tartani a világ csokoládé- és kakaófogyasztásával.  

Ahhoz, hogy biztosítani tudják saját bevételeiket és kiszolgálják a felvásárlókat, a kistermelők megpróbálják rövid távon áthidalni a problémát. Emiatt sajnos gyakran előfordul, hogy a környező növényeket és fákat kivágják, hogy több szabad, napfényes területük lehessen a kakaófák ültetésére. Az erdőirtások azonban szokatlan időjárási jelenségeket okoznak, és ha ezek tartósan jelen vannak, akkor drasztikusan rontják a kakaófa életkörülményeit, ugyanis még magasabb hőmérsékletet és szárazságot generálnak az adott területen 

Klímabarát ültetvények  

Az erdőirtás azért sem hasznos megoldás, mert az árnyékban nevelt kakaófák több szén-dioxidot tudnak megkötni, és sokkal szárazságtűrőbbek is, mint a túlzott napfénynek kitett társaik. A légkörben található szén-dioxid megkötésével a fák lassítani tudják a klímaváltozást, ráadásul minél idősebb egy fa, annál nagyobb a lombkoronája, ezáltal még több káros anyagot képes kiszűrni. Az árnyékban nevelt fák szabályozzák a hőmérsékletet és a páratartalmat a növény körül, ezáltal optimalizálják a térség mikroklímáját. Nem is beszélve arról, hogy az árnyékukban más növények is megélnek, amelynek következtében gazdagabb lesz a táj ökoszisztémája.  

A kakaófák napfényben nevelésének problémájára például az jelenthet megoldást, ha a termelők megismerik a klímatudatos kakaótermesztés módszertanát, esetleg még támogatásokat is kapnak azért, hogy felelősen termesszék az árujukat. Az olyan szervezetek, mint a World Cocoa Foundation oktatásokat szerveznek a farmereknek, hogy elterjesszék a regeneratív gazdálkodás alapjait. Ahogy az oldalukon is írják: a talajminőség javítását célzó gyakorlatokkal és az erdősítés által a kakaóültetvények ellenállóbbá és klímabarátabbá válhatnak.  

A csodálatos bioszén 

A kakaó azonban nem csak egyféleképpen segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kakaóbabot tartalmazó kakaóhüvelyt általában hulladékként kezelik és egyszerűen kidobják, pedig lenne rá mód, hogy környezetkímélően is felhasználhassák. A növény ezen része ugyanis átalakítható bioszénné. A bioszenet szerves anyagokból lehet előállítani, azaz fából, és egyéb mezőgazdasági termékekből úgy, hogy ezeket magas hőfokon felmelegítik egy oxigéntől elzárt környezetben. A létrejött anyag felhasználható a termőföld javítására, ugyanis segíti a talajt a víz és a tápanyagok megtartásában.  

Ez különösen fontos azokon a területeken, ahol a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elvonják ezeket a tápanyagokat a földekből. A bioszén emellett segít megkötni a levegőbe kerülő szén-dioxidot. A bioszén olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem engedik, hogy a szerves anyagok szén-dioxid gázt bocsássanak ki a légkörbe, ezáltal csökkentve az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben. Jelenleg együttműködve a helyi kakaótermesztő családokkalGhánában kísérleteznek ezzel a módszerrel. Speciális kemencéket állítottak fel, ahol a lemetszett faágakból és a kakaóhüvelyből bioszenet állítanak elő maguknak, amit utána felhasználnak a föld javítására. 

A kakaó tehát nemcsak finom, de még a klímaváltozás megállításában is segíthet. A fenntartható kakaógazdálkodás stabilabb, kiszámíthatóbb jövedelmet biztosít a termelőközösségeknek, miközben az erdőirtás mértékét is csökkenti. Ezt a szemléletet támogatja a kakaóhüvely bioszénné alakítása is, amely egyszerre szolgálja a környezet és az emberek javát. Habár a bioszén növénytermesztésben való alkalmazása még gyerekcipőben jár, de úgy tűnik, hogy a jövőben nagy reményeket fűzhetünk hozzá. 

1 komment

Gondozatlan, de hasznos – a csúnya kertek a biodiverzitást is erősítik

2024. február 16. 10:00 - CHIKANSPLANET

„Tiszta udvar, rendes ház” – sok családi házon ma is ott virít még a felirat, és a közvélekedésben is összekapcsolódik a kert szépsége a hasznosággal. Pedig ma már tudjuk, hogy a természet- és környezetvédelem szempontjából sokkal előnyösebb egy gondozatlannak tűnő, parlagon heverő zöldterület, ami támogatja a helyi növényzet és állatvilág biológiai sokféleségét, és még a vízmegkötésben is segít. 

 

A Világ Legcsúnyább Gyepe díj 
 

Amilyen viccesen hangzik, olyan komoly indokok vezérelték a svédeket, amikor meghirdették a Világ Legcsúnyább Gyepe nevű kezdeményezést. Erre 2022-ben került sor, amikor a vízkészletek csökkenése miatt öntözési tilalmat rendeltek el Gotlandon. A Skandináv-félszigettől 90 kilométerre található szigeten fenyegető problémát jelent a vízhiány, egy OECD-jelentés szerint ugyanis 2021 és 2050 között 13 százalékkal fog csökkenni a terület vízkészlete. 

 

Innen támadt a szigetlakók ötlete, hogy a takarékos vízhasználatot szikkadt gyepekkel népszerűsítsék, és erre még egy versenyt is meghirdessenek. Az ötlet hatékonynak bizonyult, ugyanis az első kihívás óta Gotlandon 5 százalékkal csökkent a vízfogyasztás. Azóta más svédországi települések is csatlakoztak a kezdeményezéshez, majd előbb Kanadában, aztán pedig a világ minden táján elterjedt a rút kertek mozgalma. Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államok száraz klímájú részein rengeteg vizet locsolnak el, az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint a háztartások vízfelhasználásnak 60 százaléka a gyepre és a kertre megy el. Így pont ezeken a területeken van igazán haszna annak, ha nem ragaszkodik mindenki a zöld pázsithoz.  

 

Az idei győztes egyébként egy tasmániai gyep lett, amelynek láttán egyáltalán nem is jutna eszünkbe, hogy ez egy zöldterület. A World's Ugliest Lawn (A Világ Legcsúnyább Gyepe) honlapjan ugyanis egy üregekkel teli, néhány kiszáradt fűcsomóval és napszítta fűvel tarkított területet látható ami tökéletesen megfelel a pályázati kiírásnak. 

 

„Ez a legszebb példa a legcsúnyább pázsitra a világ legértelmesebb ügyéért: a vízvédelemért. A verseny zsenialitása abban áll, hogy humorral hívja fel a figyelmet erre a komoly témára. Díjazza azokat, akik hajlandóak büszkén hirdetni, hogy az övék az a gyep, amely megérdemli az undorodó pillantásokat a szomszédoktól – és a tapsot a világ minden tájáról” – olvasható a svédországi alapítású szervezet honlapján.  

 

A méhlegelőkkel a beporzókat védhetjük 
 

Ha nem is ennyire radikális, de hasonló kezdeményezésre már hazánkban is volt példa, mégpedig a méhlegelők kialakítása céljából. A beporzók védelmét ugyanis leginkább az szolgálja, ha a kevésbé frekventált zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálják, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatosan táplálékot biztosítanak a méheknek. Azaz mindig van olyan faj, amely éppen virágzik, ezzel pedig virágport és nektárt kínál az „érdeklődőknek”  

Bár a gondozatlan területek látványa sokakban nemtetszést válthat ki, azÖkológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói fontos megállapításokat tettek az ilyen helyszínek előnyeiről. A kutatásaikban azt vizsgálták, hogy mennyiben segíti a beporzókat ez a típusú gondoskodás, illetve miként lehet a rendszert minél hatékonyabbá tenni. Az eredmény egyelőre pozitív: a 2021-es és a 2022-es évben kétszer több beporzó rovart figyeltek meg a méhlegelőkön, mint a hagyományosan kezelt kontrollterületeken. Ha pedig minden körülmény adott a beporzók jóllétéhez, az az egész tápláléklánc stabilitására is pozitív hatással van. A kutatók szerint a méhlegelők működése még további vizsgálatokat igényel, de abban egyetértenek, hogy a kezeletlen területek megjelenése mindenképpen előnyös a hazai biodiverzitás megőrzése szempontjából.  

1 komment

Penészes kenyérből és dinnyehéjból villamosenergia – a biogáz forradalmát éljük

2024. február 09. 11:03 - CHIKANSPLANET

Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka biohulladék, amelyből 320 ezer tonna a szemétlerakókban végzi, 600 ezer tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák 

 

A biohulladék nem megfelelő kezelése többek között azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az élelmiszerpazarlás persze sok más szempontból is aggályos, többek között etikai és gazdasági okokból. Ma Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez – ehhez képest luxusnak tűnik, hogy figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből hatalmas mennyiségű élelmiszert dobjunk ki. Mindez körülbelül 380 milliárd forintnyi veszteség a lakosságnak, vagyis fejenként 40 ezer forint évente, ami szintén nem elhanyagolható szempont.  

 

A kidobott hulladék nem tűnik el magától, ezeknek az ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat. Itt jön képbe megoldásként a körforgásos gazdaság modellje, amelyben a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk. Ez különösen igaz az ételmaradékokra, amelyek több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogáz üzemekben hasznosítják őket.  

 

De mi is az a biogáz?  
 

Ez a megújuló energiaforrások egyik, a víz-, nap- és szélenergiához képest talán kevéssé ismert változata, amely szerves anyagok bomlása során keletkezik. Fő alapanyagai az állati trágya, a növényi- és vágóhídi hulladékok, a szennyvíziszap és a kommunális szerves hulladék – csupa olyan dolog tehát, amelyet első ránézésre kellemetlen és felesleges mellékterméknek gondolnánk. Pedig megfelelő eljárással a biogáz üzemekben hő- és villamosenergia válhat belőlük, méghozzá a mikrobális fermentáció technológiájának segítségével 

 

Az így keletkező biogáz semmiben nem marad el fűtőértékében a fosszilis földgáztól, tehát nagyszerűen kiválthatja azt. A fermentáció után visszamaradt biomassza pedig komposztként hasznosulhat, és a műtrágya helyett zöldebb alternatívát nyújthat a termőföldek táplálására. Ez azért is fontos szempont, mert Magyarországon évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el, miközben két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat – részben ez is pótolható lehet a biohulladékból származó trágyával. 

 

2024 a komposztálás éve 
 

Épp a fenti indokok miatt számít fontos lépésnek, hogy az Európai Unió Hulladék Keretirányelvének megfelelően idén januártól Magyarországon is elindul a lakossági biohulladékok szelektív gyűjtése. Az így begyűjtött konyhai maradékokból biogázt lehet előállítani, tehát legalább részben kiválthatók általa a fosszilis energiahordozók.  

 

Természetesen az uniós irányelv nem lehetetleníti el a közösségi komposztálást sem, sőt! A biohulladék ártalmatlanításának még mindig az a legzöldebb módja, ha nagyanyáinkhoz hasonlóan helyben hasznosítjuk a konyhai maradékot, például egy saját vagy egy közösségi komposztálóban. De mindenképp érdemes felkutatnunk a számunkra legkönnyebben elérhető lehetőséget, mert a biohulladék szelektív gyűjtése a környezetkímélő életmód szempontjából elengedhetetlen lépés. 

Szólj hozzá!

Az egyszer használt, majd kukába dobott PET-palackok ideje lejárt

2024. február 02. 10:12 - CHIKANSPLANET

2024-ben megérkezik Magyarországra az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, mely kiemelten fontos lépés az egyszer használatos italcsomagolások utóéletének optimalizálásában. Ráadásul általa a lakosság is részt vehet a körforgásos gazdaság gyakorlatában, ami már Japánban és Németországban is bizonyította hatásosságát.  

 

A hulladékgazdálkodás-reform lakosság számára leginkább szembetűnő eleme az új italcsomagolást visszagyűjtő pontok rendszere, amellyel a hulladékkezelés sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válik.  Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő műanyag, üveg és fém egyutas italcsomagolások mintegy 90 százalékát újrahasznosítsák 3 éven belül. Az érvényben lévő EU-s jogszabályok szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.  

 

Az új palackvisszaváltási rendszer nagyszerű példa az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfőbb irányelvére, a körforgásos gazdasági gondolkodásra. Ennek célja, hogy egy termék vagy termékcsomagolás életciklusának végét ne a kukába kerülése jelentse, hanem másodlagos nyersanyagként kerülhessen vissza a termelésbe. A körforgásos gondolkodás beépítése különösen fontos a nem lebomló anyagok, például a műanyag piacán, mely hulladékként való kezelése, ártalmatlanítása nemcsak költséges, de nagy környezeti terhet is jelent.  

 

Közösségek erejével a körforgásért 

 

A fogyasztói visszaváltás rendszere azért is fontos a környezetvédelmi és anyagi előnyök mellett, mert általa a civil lakosság aktív részesévé válhat az állami és uniós zöld törekvéseknek. Aszakpszichológusok szerint ez kulcseleme lehet a klímaszorongással való megküzdésnek, hiszen a passzív szorongást rendszeres környezetvédelmi cselekvéssé alakítja át. Ráadásul nem elszigetelt, magányos akcióról, hanem közösségi mozgalomról van szó, ami akár segíthet megváltoztatni az adott környékre jellemző társadalmi normákat is; például kialakíthat egy olyan kultúrát, amely közösségi nyomást gyakorol a nem szelektíven hulladékot gyűjtő szomszédokra és edukatívan hathat rájuk 

 

Tanuljunk a németektől és a japánoktól!  

 

Újrahasznosítás terén Dél-Korea, Wales, Ausztria és Németország vezeti a világranglistát. A dobogó felső fokán évek óta Németország áll, ahol a legmagasabb az újrahasznosított hulladék aránya az egész világon (66,1%). A németek hatféle konténerbe gyűjtik vissza a hulladékot, és az új magyar visszaváltási rendszerhez hasonlóan a visszaváltásért betétdíj jár. Németországban a rendszer bevezetése óta az egyutas és többutas palackok visszavételi aránya 98,4%. 

 

Érdemes azonban EU-n kívül is körülnézni, ha inspiráló hulladékgazdálkodási példákat keresünk. A japán Osakiban az újrahasznosító rendszer 27 felé képes szelektálni a visszagyűjtött hulladékot. A világszinten páratlan rendszer jelentős mennyiségű munkahelyet teremtett a térségben, az újrahasznosított hulladékból készített termékek pedig számottevő bevételt jelentenek a 13 000 fős városnak. 

 

<span class="EOP SCXW233735402 BCX8" data-ccp-props="{"134233117":false,&q

1 komment

Klímavédelem: megoldóképlet helyett tanuló rendszerek

2024. január 26. 08:57 - CHIKANSPLANET

Szakmai és baráti beszélgetéseken egyaránt gyakran találkozom olyan véleményekkel, amelyek mögött egyfajta csodavárás húzódik meg. Félreértés ne essék: én is izgatottan várom a valódi áttörést a fúziós energiában, ahogy a zöldhidrogén-alapú meghajtással kapcsolatos fejleményekhez is nagy reményeket fűzök. Azonban szilárd meggyőződésem, hogy kifejezetten félrevezető stratégia egy kócoshajú tudós megjelenésében bízni, aki előáll majd a klímakatasztrófa veszélyét egyetlen varázsütésre eltüntető megoldóképlettel.

Legfőképpen azért nem, mert ez a hozzáállás könnyen ad felmentést a konkrét és azonnali cselekvés alól – márpedig a klímacélok elérésében ezeknek a célzott lépéseknek minden másnál jóval több hasznát vesszük. Hadd hozzak erre egy konkrét példát, a földgázt, amely a fosszilis energiahordozók közé tartozik ugyan, az azonban, hogy mekkora a hozzájárulása a károsanyagok emissziójához, alapvetően a végfelhasználáson múlik.

Magyarországon sokan egyetértenek abban, hogy a nukleáris energia és a megújulók együttműködése és összehangolása elégíti ki hosszútávon az energetikai szükségleteket, miközben a hagyományos technológiákat fokozatosan kivezetjük a rendszerből. Ehhez azonban még húsz-huszonöt évig szükség lesz a földgázra, amely egyelőre kiegyenlítő szerepet is betölt a villamosenergia-rendszerben. Az időjárási sajátosságokhoz igazodóan képződő nap- és a szélenergiához ugyanis kell egy rugalmas eszköz: egy gázerőmű, amelyet egyetlen mozdulattal lehet ki- vagy bekapcsolni az aktuális áramfelvételi igények szerint.

Ez ráadásul azt is jelenti, hogy fokozatosan csökken a szén-dioxid-kibocsátásuk. Most tekintsünk is el attól, hogy mennyit javult ezeknek is a technológiája: a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) például sokkal jobb hatásfokkal rendelkeznek elődjeiknél, és már csak emiatt is alacsony a fajlagos CO2-emissziójuk. Induljunk ki abból, hogy egy évekkel ezelőtt épült és az év egészében működő gázerőmű – leszámítva a kötelező leállásokat és szervizeket – nagyjából 8000 órát teljesít egy év alatt. Ha a termelési volumen ennek csak a fele, az máris jóval kevesebb károsanyagkibocsátást jelent, márpedig a kiegyenlítéshez az is elég lehet, ha ezek az eszközök akár csak 1500 órát mennek egy évben.

Amennyiben nem a nagyobb léptékű változások elodázásáról szólnak, az említetthez hasonló, apróbb lépéseket sem szabad lebecsülni. Már csak amiatt sem, mert az igazán nagy áttörésre várni a megújuló energiák esetében is pont a lényegről tudja elterelni a figyelmet. Itt is rövidlátó szemlélet egyetlen technológiára feltenni mindent és attól várni a megoldást. Sokkal célravezetőbb olyan mixet találni, amelyben a különböző technológiáknak, például a nap, szél és biogáz hasznosításának is megtaláljuk a helyét.

Ez fokozottan érvényes Magyarországra, ahol nem adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy belátható időn belül kizárólag megújulókkal lássuk el az egész országot. Ezért egy olyan energiarendszert kell kialakítanunk, amelyben a fenntarthatóság a zsinórmérték, azonban képes a tanulásra, az önkorrekcióra és új dolgok, új technológiák integrálására. Ahelyett, hogy a megváltó csodára várnánk, amelynek majd – amennyiben bekövetkezik – örülhetünk, érdemes célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2024.01.24-én.

 

1 komment

5 könnyen megvalósítható kezdeményezés, amivel fenntarthatóbbá tehetjük a hétköznapjainkat

2024. január 19. 11:02 - CHIKANSPLANET

Az év kezdete mindig remek alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk a szokásainkat és új dolgokba kezdjünk bele. Mi lenne, ha idén nemcsak személyes céljainkat valósítanánk meg, hanem a környezetvédelmet és az energiahatékonyságot is szem előtt tartanánk? Az alábbiakban olyan könnyen megvalósítható változtatásokat gyűjtöttem össze, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést, mégis sokat segíthetnek abban, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. 

1. Válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek felesleges műanyagba csomagolva 

A műanyagszennyezés globális probléma, amely súlyos hatással van a tengerekre, óceánokra és azok teljes élővilágára. A Dunából például naponta (!) 4,2 tonna műanyaghulladék kerül a Fekete-tengerbe, amelynek lebomlása évszázadokig is eltarthat. A műanyag helyett újrahasznosítható vagy éppen csomagolás nélküli termékek választásával és az újrahasznosítható zacskók használatával csökkenthetjük az egyszer használatos műanyagok iránti keresletet. Ennek jó példája lehet, ha nem olyan gyümölcsöket és zöldségeket választunk, amelyek feleslegesen agyon vannak csomagolva, és mi sem tépünk le új zacskót egy szem alma vagy két citrom megvásárlásáért. 

2. Nézzünk alaposan a hűtőszekrényünk mélyére 

Az energiafogyasztás optimalizálása nem csak a költségeket csökkenti, de jelentős mértékben hozzájárul a környezetvédelemhez is. Az energiahatékony háztartási eszközök és megoldások alkalmazásával csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátást és az erőforrások fogyasztását. Talán nem is gondolnánk, de a hűtőszekrények lehetnek a legnagyobb energiafogyasztók otthonainkban, ezért érdemes lehet beruházni egy energiatakarékos, A+-os modellre. Egyébként a rendszeres leolvasztással és tisztán tartással is sokat javíthatunk a gépek teljesítményén, mert a hátoldalukon megtapadó por és a jegesedés hatására is jóval többet fogyasztanak.  

3. Lépjünk be egy kosárközösségbe 

A helyi és szezonális élelmiszerek választása nem csak környezetbarát, de legtöbbször frissebb és táplálóbb is. A tudatos étkezés, a húsmentes napok bevezetése és az ételhulladék minimalizálása mind-mind a fenntarthatóbb táplálkozás alapjait rakják le. Érdemes böngészni a Tudatos Vásárlók oldalát, hogy képbe kerüljünk a szezonális gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban, és keresni egy piacot vagy kosárközösséget, ahonnan frissen szerezhetjük be az árut. Utóbbiak lényege, hogy a termelők, a vásárlók és egy önkéntes csapat együtt, közösségben szervezi meg az élelmiszerek eljuttatását a termelőtől a vásárlóig, ezzel élénkítve a helyi gazdaságot, és lerövidítve az ellátási láncot. Az országszerte működő közösségi rendszerről többek között itt olvashatunk bővebben.  

4. Ismerjük meg a fenntarthatóságot minősítő szervezetek logóit 

A boltban is tudunk fenntartható döntéseket hozni, hiszen tudatos vásárlással fogyasztóként képesek vagyunk befolyásolni a gyártók és kereskedők termelési gyakorlatait. A fenntarthatóbb és etikusabb termékeket választva támogathatjuk azokat a vállalatokat, amelyek felelősségteljes módon állnak hozzá a környezetvédelemhez és a számunkra fontos társadalmi kérdésekhez. Ehhez fontos, hogy ismerjük a csomagolásokon található jelöléseket és tanúsítványokat, amelyek tájékoztatnak minket az adott termék eredetéről, valamint a csomagolás újrahasznosíthatóságáról is. A Fair Trade és a Rainforest Alliance logói például a beszerzés etikusságáról és a természeti környezet védelméről tudósítanak, a termékek csomagolására vonatkozó jelölésekről pedig itt olvasható bővebb információ.  

5. Legyen az új hobbink a kertészkedés 

A saját zöldségek és gyümölcsök termesztése meglepően sok örömöt és sikerélményt tartogat, ráadásul még az önfenntartó életmód irányába is elvezet. A házi kertek, vagy akár nagyvárosi alternatívaként a közösségi kertek egyszerre szemet gyönyörködtetőek, hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, továbbá minimalizálják az élelmiszerek szállításából eredő káros környezeti hatásokat is. Szerencsére nem kell órákat robotolnunk ahhoz, hogy saját biokertet valósítsunk meg, sőt: a biokertészet lényege éppen az, hogy kevesebb erőfeszítéssel, a természet saját erőforrásaira támaszkodva egészségesebb és ellenállóbb zöldségeket és gyümölcsöket termesszünk. Aki szeretne elmélyedni ebben a témában, az további tippeket kaphat Őry Barnabás: A 3 órás kert című könyvéből.  

Ezek az apró változtatások nemcsak egyéni szinten járnak előnyökkel, hanem együttesen is képesek arra, hogy valódi hatással legyünk a környezetünkre és nem is kell hozzájuk felforgatnunk az egész életünket.  

1 komment

Nemcsak az embereknek, hanem a háziállatoknak is lehet csökkenteni az ökolábnyomán

2024. január 12. 16:35 - CHIKANSPLANET

A magyar háztartások csaknem háromnegyedében tartanak háziállatot, ami rengeteg állateledel-vásárlást jelent. Éppen ezért nem mindegy, hogy az adott termék gyártásának mekkora az ökológiai lábnyoma. 

A nagyipari állattartást sokan a klímaváltozás egyik legfőbb okának tartják, de ez legtöbbször csak az emberi húsfogyasztás kapcsán merül fel problémaként. Pedig a házikedvencek számára gyártott eledelek hatalmas mennyiségű húst és hús alapú összetevőt tartalmaznak, amelyek nagyot dobhatnak egy háztartás ökológiai lábnyomán.  

Éppen ezért fontos, hogy a gyártók is tegyenek azért, hogy minél fenntarthatóbb módon állítsák elő a termékeiket. Az első lépés, hogy a csomagolóanyagokat egyre nagyobb arányban újrahasznosított anyagokból gyártsák, illetve újrahasznosításra alkalmasnak tervezzék őket. De a külcsín még nem minden: egy termék környezeti hatásához az is nagyban hozzájárul, hogy mi szerepel az összetevők listáján. Felmérések szerint a bárányhús előállítása terheli legnagyobb mértékben a környezetet, ezt pedig a marhahús követi: utóbbinak 1 kilogrammja után 27,1 kg CO2 kerül a légkörbe. Ahogy az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása rámutat, a marhahús előállítása négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihúsé.  

Annak is érdemes utánajárni egy termék megvétele előtt, hogy az adott gyártó milyen környezetvédelmi politikát követ, illetve mennyire fenntarthatók a gyártási és szállítmányozási folyamatai. A környezeti lábnyomból az is lefarag, ha megújuló erőforrásból származó villamos- vagy hőenergiát használnak a gyárak üzemeltetéséhez. A szállítmányozásnál pedig az az ideális, ha nem kizárólag hagyományos teherautókkal juttatják el a termékeket az üzemből a boltokig, hanem vonatokat vagy elektromos járműveket is használnak.  

Mit tehetnek a háziállatok gazdái? 

Persze joggal merül fel a kérdés, hogy honnan tudhatjuk mindezt fogyasztóként, ha ott állunk az állateledelek polca előtt. Ha szeretnénk utánajárni a témának, érdemes rákeresni az adott gyártó fenntarthatósági jelentésére, amelyből rögtön kiderül, hogy mennyit tesznek karbonlábnyomuk csökkentéséért. Egyébként az EU új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) szerint 2024-től minden nagyvállalat köteles nyilvánosságra hozni a működésük kapcsán felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket. 

A hétköznapokban elsősorban tudatos fogyasztói döntéseinkkel faraghatunk le az etetéssel kapcsolatos karbonlábnyomunkból. Ha előre csomagolt állateledelt veszünk, válasszunk olyan terméket, amelynek doboza vagy zacskója legalább részben újrahasznosított alapanyagokból készül, és használat után gyűjtsük őket szelektíven. Minél nagyobb kiszerelést választunk, annál jobban lehet csökkenteni a szemétmennyiségen. Etetéskor használjunk jó minőségű, hosszú távon is használható fémtálat, és kerüljük az olcsó, eldobható műanyagjátékok halmozását.  

1 komment

A szemünk előtt alakul át a téli időjárás

2024. január 05. 09:48 - CHIKANSPLANET

Magyarország éghajlata egyre inkább a mediterránhoz közelít a klímaváltozás következtében, a most zajló El Niño pedig még jobban felforgatja a téli időjárást, amelynek hírmondója a szokatlanul meleg szeptember volt.  

Idén ősszel globálisan soha nem látott magasságokban alakult a hőmérséklet, hiszen az eddigi legmelegebb eredményeket is fél fokkal verte a szeptember és az október – mondta Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa a Zöldövezet podcast adásában. Az idei szeptember egy átlagos június középhőmérsékletét is megközelítette, sőt, világszerte is benne volt az 1940 óta mért legmelegebb 30 hónapban.  

Ebben a szokatlan jelenségben az El Niño megjelenése is közrejátszott: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött ennek a rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati jelenségnek a szezonja. Ahogy a Euronews is megírta, El Niño váratlan hatással lehet az európai időjárásra, ráadásul felerősíti a globális felmelegedés következményeit is.  

Többek között a téli hónapok időjárását is felkavarja, hiszen várhatóan 2024 februárjáig kitart majd a hatása – mutatott rá a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA). Az El Niño-években jellemzően enyhe és csapadékos a tél kezdete, január és március között pedig egy szárazabb, hidegebb periódus köszönt be, legalábbis Észak-Európa nagy részén. Dél-Európában pedig összességében csapadékosabb évszakra lehet számítani – mondta el Adam Scaife, a brit Met Office hosszú távú időjárás előrejelzésekért felelős vezetője.  

Az El Niño során a Csendes-óceán déli részén keletkezett meleg, nedves levegő áramlani kezd, és különböző hatásokat idéz elő a világ egyes pontjain; Európa délnyugati részén például erős ciklonok születnek. Ezek az óramutató járásával ellentétes irányban kezdenek örvényleni, és párás, meleg levegőt sodornak Európa középső és keleti részeire a Földközi-tenger irányából.  

A szakértők szerint az El Niño hatása jövő év elején teljesedik ki igazán, de már most is érződik, hogy az idei egyike lehet a valaha mért legmelegebb teleknek. Ráadásul a jövő év további részében is az átlagnál melegebb időjárásra számíthatunk, ha az El Niño hatásaihoz hozzáadjuk a globális felmelegedést is. Mindezzel együtt akár arra is készülhetünk, hogy a hőmérséklet jövőre átlépheti a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket is.  

5 komment

A mesterséges intelligencia az energetikában is rendet rak

2023. december 22. 08:33 - CHIKANSPLANET

Nagyon rövid idő múlva otthonaink kötelező tartozéka lesz egy olyan megoldás, amely automatikusan és intelligensen irányítja az áramfogyasztást. Ez az energiamenedzsment rendszer képes lesz arra, hogy akkor engedje meg a kocsi – valamint az okoseszközök meg a robotporszívó – töltését, és akkor indítsa el a mosógépet, amikor a legolcsóbb az áram a hálózatban – hiszen ez azt jelenti, hogy akkor áll a legbőségesebben rendelkezésre a villamosenergia. És – mivel mesterséges intelligencia „hajtja” majd – arra is képes lesz, hogy a töltést az alvás idejére időzítse, hogy a reggeli induláshoz minden készen álljon, a mosást viszont akkorra, amikor üres a ház, ráadásul úgy, hogy a program lejárta idomuljon a lakók várható hazaérkezéséhez.

Hogy ez mennyire nem a jövő zenéje, arra egy, főleg ipari technológiáiról közismert cégóriás, az ABB immár négyéves fejlesztése a bizonyíték. Ez AI-t használ, és ahhoz segíti hozzá a kereskedelmi ingatlanok üzemeltetőit, hogy áramfogyasztásuk minél nagyobb részét időzítsék a csúcsidőszakokon kívülre, amikor a villamosenergia olcsóbb. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss kommentárjából kiderül, hogy az energetikában már több mint 50 különböző felhasználási területen alkalmaznak szisztematikusan mesterséges intelligenciát.

Az egyik leggyakoribb felhasználási terület a kereslet és kínálat előrejelzésének javítása, pontosítása. Ez különösen a megújuló energiaforrások térnyerésével válik kulcsfontosságúvá, hiszen míg az egyetlen mozdulattal ki- vagy bekapcsolható gázmotor esetében nem annyira bonyolult megbecsülni, milyen mennyiségű energiára számíthatunk tőle, azt sokkal nehezebb előre jelezni, mennyit fog sütni a nap és mennyi fog fújni a szél.

A gépi tanulás és a big data segítségével ugyanakkor egyre precízebb megoldások születnek a megújulók várható alakulásának prognosztizálására is, egész egyszerűen amiatt, hogy az AI lényegesen komplexebb, ezért pontosabb modelleket képes készíteni és kezelni, mint a legokosabb mérnökök. Akikre ahhoz persze továbbra is szükség van, hogy erre rávegyék a mesterséges intelligenciát, ahogyan abban is meghatározó a szerepük, hogy valóban a megfelelő eredmény szülessen meg. Az ALTEO – hasonló elvek szerint működő és a leginnovatívabb technológiákkal felszerelt – szabályozási központját például olyan irányba fejlesztjük, hogy képes legyen minél inkább tervezhetőbbé tenni a megújulókból származó termelést. Ezzel egyszerre válik stabilabbá a teljes villamosenergia-hálózat és rugalmasabbá, befogadóbbá az új nap- és szélerőművi kapacitások irányába.

De hadd kanyarodjunk vissza a gázmotorokhoz és az ő kiszámíthatóságukhoz, ez ugyanis csak addig érvényes, amíg üzemképesek a berendezések. Az AI korában egyre elérhetőbbé és megbízhatóbbá válik az úgynevezett prediktív karbantartás, ahol az energetikai eszközök folyamatosan megfigyelt és elemzett működéséből származó adatokat használják arra, hogy időben előre lehessen jelezni a bekövetkező hibákat. Ez egy kicsit valóban a jövőlátásról szól, hiszen arra megy ki a játék, hogy a meghibásodás előtt az optimális pillanatban történjen meg a beavatkozás, ne túl korán, és persze ne is túl későn. A jelenleg már használt prediktív karbantartási technológiákkal akár a harmadával csökkenthető az üzemszünetek okozta leállás, továbbfejlesztésük pedig még előnyösebbé teheti őket.

Ráadásul ettől már csak néhány lépés választja el a digitális iker technológiát, amellyel szintén többen próbálkoznak az energetikában, és amely a virtuális világot hozza közel ahhoz a szektorhoz, amelynek kulcsszerepe van a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Az AI-alapú megoldások ugyanis rettentő energiaigényesek, az energetika pedig elkötelezett a netzéró célok mellett. Kettejük hatékony szövetsége rendkívül rugalmas és ütőképes energetikai hálózatokat feltételez, amelyek ráadásul emissziós szemmel nézve is példaértékűek. Ez pedig minden eddiginél komolyabb összefogást és együttműködést igényel globális méretekben, és nem csupán az üzleti szereplőktől, hanem a kormányoktól és a civilektől is.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.12.19-én.

 

1 komment

Ne csak meghitt, de fenntartható(bb) is legyen az ünnep

2023. december 15. 10:10 - CHIKANSPLANET

Az év végi időszak az ünnepről, a készülődésről és a pihenésről szól. Talán bele sem gondolunk, de ez az időszak is jelentős megterhelést jelent a bolygónknak, pedig néhány apró változtatással, egy kis odafigyeléssel és tervezéssel fenntarthatóbbá tehetjük az adventet is. Ráadásul úgy, hogy nem kell a meghittségből sem aláadnunk! 

 

Ha szeretnénk fenntarthatóbbá tenni az év végi időszakot, ennek is a kulcsa a tervezés. Ha végiggondoljuk a családi szokásokat, látni fogjuk, hol tudunk környezetkímélőbb megoldást beépíteni a családi hagyományokba úgy, hogy ne kelljen közben lemondanunk az ünnepi hangulatról. Korábban már itt, a blogon is foglalkoztam a karácsony energiaszükségletéről, most egy kicsit részletesebben is megnézhetjük, hol tudunk kevesebb erőforrást használni. 

 

Ajándékok és csomagolás 

 

A legnagyobb környezeti lábnyomot valószínűleg minden családban az ajándékok jelentik. Amikor megtervezzük, kinek mit veszünk, érdemes átgondolnunk egyúttal azt is, van-e környezetbarát alternatíva? Ki az, akinek tudunk akár valamilyen élményt ajándékozni, ki az, aki örülne valamilyen használt, akár retro ajándéknak, ki az, akit meglephetünk magunk készítette édességgel, finomsággal, vagy egyéb gasztro ajándékkal? Ha pedig mindenképpen vásárolni szeretnénk, érdemes helyi vállalkozásoktól beszereznünk az ajándékokat, sokkal inkább, mint hogy a világ másik feléről rendeljük meg. Már ezzel is sokat tehetünk a környezetünkért. 

Ha pedig megvan az ajándék, gondoljuk át, mibe is csomagoljuk. Nagyon sok adat és kutatás látott napvilágot arról, mennyi szemetet is jelent a csomagolópapír, amely ugyan szép és csillog, de öt perc után a szemétben végzi – ráadásul nem is újrahasznosítható az anyaga. Ezért itt is érdemes kreatív megoldást választanunk. A papírzacskók például újra felhasználhatók, de csomagolhatunk régi újságba, magazinba, képregénybe, esetleg olyan anyagba, ami maga is az ajándék részét képezi. Ezeket díszíthetjük a karácsonyhoz tartozó kiegészítőkkel, fenyőággal, falevéllel, tobozzal, amitől máris ünnepi díszt kap egy átlagos papír is. 

 

Örökzöld téma: a fenyőfa 

 

Fenntarthatósági szempontból az ünnep talán legmegosztóbb kelléke a karácsonyfa. Ma már nem elég azt eldönteni, a fenyő ezüst, luc vagy normann legyen, hány méteres, de dönthetünk arról is, hogy élő vagy műfenyőt, földlabdás vagy kölcsönzött fát díszítünk fel otthonunkban.  

Ebben a kérdésben is érdemes előre számba vennünk, mi illeszkedik az életmódunkhoz a legjobban? Ha földlabdás fenyőt veszünk, azt az ünnepek után lesz hova kiültetnünk? A műfenyőnket tényleg hosszú évekig használni fogjuk? Ezeknek is van egy „megtérülési ideje”, hiszen az előállítása, szállítása bizony jelentős környezeti terheléssel jár. Ugyanakkor már egyre több helyen elérhető a fenyőfa bérlése, az ünnepek után vissza is veszik a fát, és gondoskodnak további sorsáról is. 

De egyre többen vélekednek úgy, már az sem ördögtől való, ha valódi fenyőfát veszünk, hiszen ezzel is a helyi termelőket és a helyi ökoszisztémát támogatjuk. Fontos azonban, hogy a megfelelő módon és helyen tegyük majd ki az ünnepek után a fát, hogy a szakemberek vissza tudják gyűjteni, és újra tudják hasznosítani. 

 

Élelmiszerpazarlás helyett 

 

Fontos kitérnünk a karácsonyi (és szilveszteri) nagy lakomákra is, hiszen az ünnep a közös étkezésekről is szól, amikor egybegyűlnek a családtagok, barátok. Ilyenkor azonban előfordul, hogy túltervezünk és sokkal több ételt készítünk, mint amennyit a társaság el tud fogyasztani. Persze a legjobb az lenne, ha nem vásárolnánk felesleget, ebben azonban valóban nehéz pontosan tervezni. Ha megmaradt valami az ünnepi ételekből, ezt is érdemes újrahasznosítani. Az interneten rengeteg maradékmentő recept érhető el, amellyel új köntösben tudjuk tálalni némelyik élelmiszert. De ha ez nem lehetséges, a legegyszerűbb és leghasznosabb, ha odaadjuk rászoruló embereknek. Ezt megtehetjük valamelyik jótékonysági szervezeten keresztül, de akár úgy is, hogy a környezetünkben élőknek segítünk vele.  

 

 

Szólj hozzá!

A klímaváltozás átrendezi a világ borászati térképét is

2023. december 08. 10:34 - CHIKANSPLANET

Egyre több adat és előrejelzés lát napvilágot arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a hétköznapi életünkre. Ennek egyik fontos területe a mezőgazdaság, hiszen a termőterületeket érintő felmelegedés, a kiszámíthatatlanná váló esőzések és aszályok rengeteg növényfajra jelentenek veszélyt. Többek között a szőlőre is, a szőlőtermesztés változásával pedig értelemszerűen a bortermelő vidékek is átalakulnak. Ma már nem science fiction a skandináv bortermelés, miközben aggódhatunk a proseccoért. 

 

A klímaváltozás már valóság 

 

A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyekre különösen nagy veszélyt jelent. Az egyik közülük a borászat, mivel a minőségi szőlők csak speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A borkészítéshez használt szőlőfajták a világ legérzékenyebb növényei közé tartoznak, a termés minőségét annyiféle tényező befolyásolja, hogy a borászkodás szinte a mezőgazdaság, a művészet és a szerencsejáték határán mozog. A melegedés miatt azonban várhatóan alaposan átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben: Magyarország például teljesen vörösborossá változik, viszont megismerkedhetünk a skandináv rizlinggel.  

 

Váratlan pozitívum: javul a bor minősége 

 

Van egy váratlan pozitívuma is a klímaváltozásnak: az oxfordi egyetem kutatói szerint ugyanis a klímaváltozásnak köszönhetően javul a bor minősége. A kutatók a bordeaux-i borvidék 50 éves borértékeit elemezték, és azt találták, hogy a melegebb nyarak és a csapadékosabb telek jobb évjáratokat eredményeztek, így közvetlen összefüggést lehet felfedezni a klímaváltozás hatásai és a borok minőségének változása között. A kutatók szerint az egyre melegedő éghajlat és a technológia fejlődésének együttese az oka, hogy egyre prémiumabb borok készülnek. Ez a jótékony hatás azonban nem tart örökké, ugyanis a szőlőnek bizonyos területeken komoly mennyiségű csapadékra van szüksége, így amint a vízhasználat korlátozottá válik, véget érhet a minőség javulása.  

 

Eltűnhet a prosecco 

 

Van néhány olyan fajta, amelyre biztosan veszélyt jelent a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Az egyik ilyen a rendkívüli népszerűségnek örvendő prosecco, amely egyedülálló ízét magashegyi eredetének köszönheti. A hegyvidéken termesztett szőlő kisebb, a héj és a lé aránya nagyobb, ami intenzívebb ízt kölcsönöz neki. Emellett sok napfény éri ezeket az ültetvényeket, de a magasan fekvő területek hűvös hőmérséklete megakadályozza, hogy megsüljenek a szőlőszemek.