A klímaváltozás már nem a jövő problémája a mezőgazdaság területén sem. Kína kutatólaboratóriumaiban már most kísérletekkel mutatják ki, hogy milyen következményekkel jár majd a globális felmelegedés a világ egyik legolcsóbb, legtáplálóbb, legtöbb ember élelmezésében szerepet kapó növényére, a burgonyára.
A Reuters beszámolója szerint az International Potato Center (CIP) pekingi laboratóriumában egy kutatócsoport a századvég várható időjárási viszonyait szimulálta, és a növényeket 3°C-kal melegebb környezetben nevelték, mint ami a jelenlegi átlag. Bár a termés a szokásosnál gyorsabban fejlődött, átlagos súlya csupán 136 gramm lett, ami fele egy átlagos kínai burgonya méretének, ami rendszerint kétszer akkora, mint egy baseball-labda.
Nemcsak a hőség a gond
A kutatók a három éves kutatásban a két legelterjedtebb kínai burgonyafajtára koncentrálnak. Már most azt tapasztalták, hogy a klímaváltozás a jövőben komoly élelmezésbiztonsági kockázatot jelenthet, ami nemcsak Kínát, hanem az egész világot érzékenyen érintheti. A hőség mellett ugyanis a csapadék is komoly problémát jelent, mivel a heves esőzések miatt kialakuló nedvesség táptalajt jelenthet különböző betegségek kialakulásának, gyengítve a terméshozamot és rontva a gumók minőségét. Ez ellen védekezve már most találunk olyan vetőburgonya-termelőt, aki aeroponikus rendszerekbe fektetett be, ahol a növényeket a levegőben, ellenőrzött körülmények között nevelik. Jelenleg azonban sokkal elterjedtebb, hogy a gazdák drágább, de nagyobb hozamú és ellenállóbb burgonyafajtákat termesztenek, különösen olyanokat, amik immunisak a késői burgonyavészre, ami a 19. század közepén az ír burgonyaínséget okozta.
Mi lesz a krumplival?
A felmelegedés már jelenleg is valós és érezhető probléma: ha a nemzetközi hozzáállás nem változik, 2100-ra akár 3,1 °C-os hőmérséklet-emelkedés is várható az iparosodás előtti szinthez képest. A kutatók ezért azt javasolják, hogy a gazdák minél hamarabb módosítsák termesztési gyakorlataikat: korábban ültessék el a burgonyát, vagy keressenek hűvösebb, magasabban fekvő területeket a termesztéshez. Ha nem születnek megoldások, kevesebb és kisebb méretű krumpli kerülhet a piacra, ami felhajthatja az árakat, dominóhatást indítva el az élelmiszerpiacon és veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot.
A kínai kísérletsorozat tehát egyértelműen rávilágít, hogy nemcsak átmeneti, hanem hosszú távú megoldásokra van szükség. A burgonyatermesztés kihívásai jól mutatják, hogy a klímaváltozás nemcsak a jéghegyek olvadásával vagy tengerszint-emelkedéssel jár, de komolyan veszélyezteti az élelmiszerellátást is. Ha egy ennyire alapvető, széles körben termesztett növény is ilyen érzékenyen reagál a felmelegedésre, akkor világosan látszik, hogy az élelmezésbiztonság jövője nemcsak mezőgazdasági, hanem globális klímapolitikai kérdés. A hosszú távú megoldás tehát nem csupán a termesztési technológiák fejlesztése, hanem kibocsátások csökkentése és a klímaváltozás mérséklése is.