Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb városok utcáin, ráadásul nem is kell olyan messzire utaznunk, hogy saját szemünkkel is megcsodálhassuk a zöld építészet néhány remekét, legyen szó a milánói Bosco Verticale-ról, vagy a bécsi Hundertwasser-házról.
Az Eurostat 2020-as statisztikája alapján az építőipar a hulladéktermelés 37,5 százalékáért felel az Európai Unió országaiban, míg a háztartások esetében ez kevesebb mint 10 százalék. Az UNEP jelentése szerint a globális energiafelhasználás mintegy 36 százaléka, az energiatermelés és egyéb folyamatok során keletkező szén-dioxid-kibocsátás 39 százaléka az építési ágazat tevékenységének tudható be. Ezekből az adatokból is látszik, hogy az épített környezetnek központi szerepe van a körforgásos gazdaságra való átállásban – és úgy egyébként, az élhetőbb városok kialakításában is.
Mitől fenntartható egy épület?
A zöld építészeti gyakorlatoknak több megvalósulási formája is létezik; ilyen például a szigetelt nyílászárók, a hőszivattyúk és a napenergia használata. Az épületek energiahatékonyságának növelése mellett a fenntartható építőanyagok és zöldfelületek is egyre népszerűbbek. Ez utóbbi, amellett, hogy rendkívül látványos, javítja a levegő minőségét, csökkenti a zajszennyezést, a hőingadozást, valamint növeli a biológiai sokféleséget a városias területeken. Nem véletlen, hogy világszerte egyre több növényekkel borított épületet láthatunk a nagyvárosok kellős közepén. Talán az egyik leghíresebb ezek közül a Milánóban található Bosco Verticale.
Milánó „Függőleges Erdeje”
A „Függőleges Erdő” (il Bosco Verticale) egy lakótorony-pár Milánó Porta Nuova kerületében, melyet 2014-ben avattak fel. Az épület egy olyan új ingatlantípust képvisel, amely a különböző élőlények közötti kapcsolatra és a biodiverzitásra helyezi a hangsúlyt. A két torony – melyek magassága 80 és 112 méter – összesen 800 fának, 15 000 évelő és talajtakaró növénynek, valamint 5 ezer cserjének ad otthont.
A növények nemcsak esztétikai szempontból fontosak, hanem oxigént is termelnek, miközben szén-dioxidot és mikrorészecskéket dolgoznak fel. További előnyük az üveggel szemben, hogy nem verik vissza a napsugarakat, hanem szűrik azokat, így kellemes mikroklímát biztosítanak.
A Bosco Verticale 3000 négyzetméternyi városi felületen koncentrál 30 000 négyzetméternyi erdőt és aljnövényzetet. A projekt ezáltal a városi terjeszkedés korlátozását is szolgálja. Az épület elsősorban a fák otthona, amely visszaköszön abban is, hogy a lépcsőzetes, kitüremkedő erkélyek lehetővé teszik a nagyobb fák akadálytalan növekedését. A homlokzatok kérges, barna színű, porcelán kerámiaburkolata pedig azt a látszatot kelti, mintha az épületek óriási fák lennének. A változatos növényzet minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt, így a „Függőleges Erdő” mára Milánó egyik fontos szimbólumává vált.
Zöld életstílus Bécsben
Milánó mellett Bécs is bővelkedik olyan építészeti megoldásokban, ahol a természetazonosságot és a fenntarthatóságot tartották szem előtt. A Hundertwasser-ház, németesen Hundertwasserhaus egy látványos társasház Bécs III. kerületében, amelyet 1983 és 1985 között építettek fel, homlokzata pedig az osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser, polgári nevén Friedrich Stowasser műve. A bécsi Hundertwasser-ház tarka színben pompázó külső homlokzata vonzza a tekintetet, csakúgy, mint az épület előtt kialakított egyenetlen járda.
A művész olyan épületet tervezett, amely a természet és az ember találkozásának színtere, lakhelye embereknek és fáknak egyaránt. Az erkélyeken és a tetőteraszokon több mint 200 fa és bokor áll, így a Hundertwasser-ház zöld oázist varázsol a város közepére. Az alkotó egyedi, progresszív tervezésű épülete nem véletlenül Bécs egyik leglátogatottabb helyszíne.
Ennek egyik továbbfejlesztett, modern változata a város észak-keleti részén kialakított autómentes lakóegyüttes, a Mustersiedlung. A kilencvenes években indított projekt lényege, hogy a lakóközösség erejére támaszkodva fenntartható és kényelmes életteret hozzon létre az ott élők számára. Az épületegyüttes tájolása lehetővé teszi a napenergia minél nagyobb arányú használatát, így legnagyobbrészt megújuló energiaforrásra támaszkodhat a közösség. Emellett a szürke-szennyvizet is újrahasznosítják helyben azáltal, hogy ezzel öblítik le a vécéket.
A felhasznált építőanyagokat a környezeti hatásvizsgálatok után választotta ki a lakóközösség, és a nem vízáteresztő burkolatú területek aránya is minimális. Mindezek tetejében még azt is sikerült elérniük a projekt megálmodóinak, hogy a terület autómentes övezet legyen – a lakóegyüttes mindössze 25 parkolóhellyel, cserébe 400 biciklitárolóval rendelkezik.
A zöld épületek tehát olykor látványos turistacélpontok, olykor pedig beleolvadnak a városi miliőbe, mégis érdemes nyitott szemmel járnunk. Hátha más, hasonlóan előremutató megoldásokba botlunk, amely a hazai városfejlesztők számára is jó példával szolgálhat.
