Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb városok utcáin, ráadásul nem is kell olyan messzire utaznunk, hogy saját szemünkkel is megcsodálhassuk a zöld építészet néhány remekét, legyen szó a milánói Bosco Verticale-ról, vagy a bécsi Hundertwasser-házról.
Az Eurostat 2020-as statisztikája alapján az építőipar a hulladéktermelés 37,5 százalékáért felel az Európai Unió országaiban, míg a háztartások esetében ez kevesebb mint 10 százalék. Az UNEP jelentése szerint a globális energiafelhasználás mintegy 36 százaléka, az energiatermelés és egyéb folyamatok során keletkező szén-dioxid-kibocsátás 39 százaléka az építési ágazat tevékenységének tudható be. Ezekből az adatokból is látszik, hogy az épített környezetnek központi szerepe van a körforgásos gazdaságra való átállásban – és úgy egyébként, az élhetőbb városok kialakításában is.
Mitől fenntartható egy épület?
A zöld építészeti gyakorlatoknak több megvalósulási formája is létezik; ilyen például a szigetelt nyílászárók, a hőszivattyúk és a napenergia használata. Az épületek energiahatékonyságának növelése mellett a fenntartható építőanyagok és zöldfelületek is egyre népszerűbbek. Ez utóbbi, amellett, hogy rendkívül látványos, javítja a levegő minőségét, csökkenti a zajszennyezést, a hőingadozást, valamint növeli a biológiai sokféleséget a városias területeken. Nem véletlen, hogy világszerte egyre több növényekkel borított épületet láthatunk a nagyvárosok kellős közepén. Talán az egyik leghíresebb ezek közül a Milánóban található Bosco Verticale.
Milánó „Függőleges Erdeje”
A „Függőleges Erdő” (il Bosco Verticale) egy lakótorony-pár Milánó Porta Nuova kerületében, melyet 2014-ben avattak fel. Az épület egy olyan új ingatlantípust képvisel, amely a különböző élőlények közötti kapcsolatra és a biodiverzitásra helyezi a hangsúlyt. A két torony – melyek magassága 80 és 112 méter – összesen 800 fának, 15 000 évelő és talajtakaró növénynek, valamint 5 ezer cserjének ad otthont.
A növények nemcsak esztétikai szempontból fontosak, hanem oxigént is termelnek, miközben szén-dioxidot és mikrorészecskéket dolgoznak fel. További előnyük az üveggel szemben, hogy nem verik vissza a napsugarakat, hanem szűrik azokat, így kellemes mikroklímát biztosítanak.
A Bosco Verticale 3000 négyzetméternyi városi felületen koncentrál 30 000 négyzetméternyi erdőt és aljnövényzetet. A projekt <span class="NormalTextRun SCXW187111512 BCX0" style="-webkit-user-drag: none; -webkit-tap-highlight-color: transparent; margin: 0px
