Afrikára gondolva szinte mindannyiunk fejében él egy határozott elképzelés a kontinensen uralkodó nemi szerepekről – a nők a háztartásban, a férfiak a mezőn dolgoznak, a lányok pedig alig jutnak megfelelő oktatáshoz. De vajon mennyire felel meg ez a jelenkor valóságának? Az utóbbi években zajló változások azt mutatják, hogy a régi klisék már nem állják meg a helyüket, egyre inkább előtérbe kerül a nők egyenjogúsága a kontinensen, ami sok esetben kéz a kézben jár a környezeti fenntarthatósággal is.
A régi sztereotípiák lassan, de biztosan érvényüket vesztik Afrika-szerte. Vegyük például az általános iskolai oktatást: ezen a téren nem csak, hogy közelítünk a nemek közötti egyenlőséghez, de az elmúlt évtizedekben 25 millióval több lány járt iskolába Kelet- és Dél-Afrikában, mint a 2000-es évek elején. A térség közel 220 millió fős női lakosságát tekintve ez egy remek előrelépés, amely lehetővé teszi, hogy egyre több nő kapjon helyet a társadalom legfelső rétegeiben.
Az oktatás mellett az egészségügy, a táplálkozás és a szociális védelem is központi szerepet játszik a nők és lányok társadalmi és gazdasági eredményeinek javításában. 2013 óta 22,4 millió nő jutott fejlettebb egészségügyi és vízellátáshoz, valamint szociális biztonsági programokhoz, amelyek segítségével elkerülhették az anyagi kiszolgáltatottságot, és jobb életkörülményeket biztosíthattak maguknak.
Nők és zöld munkahelyek
Világszerte egyre több olyan kezdeményezés van, amelyek egyszerre célozzák a nemek közti egyenlőség és a fenntarthatóság megteremtését. Az afrikai nők egyre növekvő szerepe a gazdaságban nemcsak a megélhetésüket biztosítja, de sok esetben a környezetnek is a hasznára válik. Kelet-Afrikában számos női vezetésű szövetkezet és mikrovállalkozás működik, amelyek célja a fenntartható mezőgazdaság elősegítése, a természeti erőforrások védelme és a nők gazdasági megerősödésének támogatása. Ugandában kifejezetten a nők számára kialakított zöld munkahelyek létrehozása az egyik példa erre, amiről többek közt a Női Szervezetek Nemzeti Szövetsége, a NAWOU gondoskodik.
Az afrikai Nagy Falat a nők (is) építik
Az Afrikai Unió által indított Nagy Zöld Fal Projekt az emberiség történetének legjelentősebb tudatos tájátalakító megmozdulása, és a helyi közösségek nőtagjai alapvető szerepet játszanak a megvalósulásában. A 2007-ben indított projekt a Szahel-övezet területén zajló környezeti és társadalmi problémákra kínál megoldást. Az ötlet célja, hogy összekapcsolja a gazdasági fejlődést a természeti erőforrások védelmével az egyre szárazabbá és kietlenebbé váló sivatagos területeken, amelyek a klímaváltozás hatásainak különösen kitettek.
Kezdetben egy Szenegáltól Dzsibutiig terjedő, 8000 kilométer hosszú zöldövezet létrehozására indították el a programot, de azóta átalakították az eredeti terveket. Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett mára kisebb, szárazságtűrő növényekből álló erdőségeket hoznak létre, melyek biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnak a helyi nőközösségeknek.
A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon járulnak hozzá a nők felemelkedéséhez, ugyanis felelősen használják fel a természeti erőforrásokat, ezáltal stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítanak számukra. A Nagy Zöld Fal megvalósítása hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is. Ebben olyan prioritásokat és törekvéseket fogalmaznak meg, amelyeknek a célja egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megvalósítása 2030-ra.
Az ehhez hasonló kezdeményezések azt mutatják, hogy a közösségek és a kormányok felismerik a nők fontosságát a társadalom fejlődésében, és egyre hatékonyabban lépnek fel a fenntarthatóság és az emberi jogok előmozdítása érdekében. A Zöld Nagy Fal kiváló példa arra, hogy nemcsak egy-egy ember, hanem az egész társadalom profitálhat abból, ha nem öncélúan használjuk a természeti erőforrásokat.
