Penészes kenyérből és dinnyehéjból villamosenergia – a biogáz forradalmát éljük

2024. február 09. 11:03 - CHIKANSPLANET

Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka biohulladék, amelyből 320 ezer tonna a szemétlerakókban végzi, 600 ezer tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák 

 

A biohulladék nem megfelelő kezelése többek között azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az élelmiszerpazarlás persze sok más szempontból is aggályos, többek között etikai és gazdasági okokból. Ma Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez – ehhez képest luxusnak tűnik, hogy figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből hatalmas mennyiségű élelmiszert dobjunk ki. Mindez körülbelül 380 milliárd forintnyi veszteség a lakosságnak, vagyis fejenként 40 ezer forint évente, ami szintén nem elhanyagolható szempont.  

 

A kidobott hulladék nem tűnik el magától, ezeknek az ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat. Itt jön képbe megoldásként a körforgásos gazdaság modellje, amelyben a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk. Ez különösen igaz az ételmaradékokra, amelyek több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogáz üzemekben hasznosítják őket.  

 

De mi is az a biogáz?  
 

Ez a megújuló energiaforrások egyik, a víz-, nap- és szélenergiához képest talán kevéssé ismert változata, amely szerves anyagok bomlása során keletkezik. Fő alapanyagai az állati trágya, a növényi- és vágóhídi hulladékok, a szennyvíziszap és a kommunális szerves hulladék – csupa olyan dolog tehát, amelyet első ránézésre kellemetlen és felesleges mellékterméknek gondolnánk. Pedig megfelelő eljárással a biogáz üzemekben hő- és villamosenergia válhat belőlük, méghozzá a mikrobális fermentáció technológiájának segítségével 

 

Az így keletkező biogáz semmiben nem marad el fűtőértékében a fosszilis földgáztól, tehát nagyszerűen kiválthatja azt. A fermentáció után visszamaradt biomassza pedig komposztként hasznosulhat, és a műtrágya helyett zöldebb alternatívát nyújthat a termőföldek táplálására. Ez azért is fontos szempont, mert Magyarországon évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el, miközben két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat – részben ez is pótolható lehet a biohulladékból származó trágyával. 

 

2024 a komposztálás éve 
 

Épp a fenti indokok miatt számít fontos lépésnek, hogy az Európai Unió Hulladék Keretirányelvének megfelelően idén januártól Magyarországon is elindul a lakossági biohulladékok szelektív gyűjtése. Az így begyűjtött konyhai maradékokból biogázt lehet előállítani, tehát legalább részben kiválthatók általa a fosszilis energiahordozók.  

 

Természetesen az uniós irányelv nem lehetetleníti el a közösségi komposztálást sem, sőt! A biohulladék ártalmatlanításának még mindig az a legzöldebb módja, ha nagyanyáinkhoz hasonlóan helyben hasznosítjuk a konyhai maradékot, például egy saját vagy egy közösségi komposztálóban. De mindenképp érdemes felkutatnunk a számunkra legkönnyebben elérhető lehetőséget, mert a biohulladék szelektív gyűjtése a környezetkímélő életmód szempontjából elengedhetetlen lépés. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8618322171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása