A fenntarthatóság kérdése egyre szélesebb körben mozgatja meg a társadalmat. A téma kapcsán kialakuló diskurzusok az elmúlt években nem csak trenddé, hanem életmóddá formálták a környezettudatos, ökobarát cselekedeteket. Ennek nyomán alkotóközösségek, vállalkozások, civil kezdeményezések és művészi koncepciók is célzottan foglalkoznak a fenntartható jövő útjainak feltérképezésével. Ez a progresszív szemléletmód táplálja az ökodesign irányzatát is, amely környezetbarát, zöld megoldások medrébe tereli a formatervezést.

Az ökodesign elsősorban környezettudatos tervezést jelent, amelynek legfontosabb kritériuma, hogy egy adott termék környezetbarát (például újrahasznosított) alapanyagokból készüljön, gyártása és felhasználása pedig a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. Ez a szemléletmód nemzetközi és hazai szinten is egyre nagyobb hatást gyakorol a forma- illetve divattervezőkre.

A hazai design körképből semmiképpen sem hiányozhat a harm__less__, Zala Zsófia formatervező sajátos és egyedülálló vállalkozása. Az általa tervezett használati tárgyak újrahasznosított alapanyagokból készülnek: többek között narancshulladékból csinál lámpabúrát, vagy épp hagymahéjból szemüvegkeretet. Kedvelt anyagai közé tartozik a kávézacc és kidobott karácsonyfák tűlevelei, illetve az epoxy gyanta környezetbarát változata, a kazeinenyv is, amelynek használata a faiparban sem ismeretlen. Az alkotóművész gondolatairól és tervezői szemléletmódjáról a wmn magazin interjújában van lehetőség bővebben olvasni.

Az elmúlt években a fenntarthatósággal párhuzamosan fejlődik a slow-mozgalom, amely a posztmodern világ felgyorsított, ingerekkel terhelt hétköznapjaira a „lassúsággal” válaszol. Ennek egyik igazán népszerű újdonsága  Slow-Budapest által megalkotott Antihatáridőnapló, amely a slow jegyében segít mindennapi teendőinket tartalmasan és kapkodás nélkül kézben tartani.

Hasonlóan izgalmas megoldások születnek a hazai divattervezők háza táján, ahol az ökodesign és a slow szintén egyre nagyobb húzóágazat. A különböző anyaghulladékok használata is egyre elterjedtebb gyakorlat a fenntarthatóságra törekvő alkotók között. Ennek eredményképpen jöhetett létre a re._bag is, amelynek csapata egyedi táskákat és cipőket hoz létre eldobásra ítélt alapanyagokból, vagy a hikezone márka, amely újrahasznosított anyagokból készít cipőket. Ehhez hasonló gondolatok mentén fejleszti Pál Fanni a dasfanni_kimono márkát, amelynek egyik mellékprojektje a remono. Az ötlet régi, kihasználatlan textíliák összeválogatásán alapszik, amelyekből egyedi ruhadarabokat készít megrendelői számára.

A fenntartható divat- és formatervezés még csak egy speciális réteghez juthat el, ezért fontosnak tartom, hogy ráirányítsuk a figyelmet ezekre a kezdeményezésekre, és támogassuk a fiatal alkotókat az érvényesülésben.