A hely, ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon, mégis tele van műanyaggal.

2021. december 10. 08:05 - CHIKANSPLANET

A Mariana árok bolygónk legnehezebben megközelíthető helye, itt található Föld legmélyebb pontjaként ismert Challenger Deep, ahol az óceán eddig ismert mélysége 11 034 méter és ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon. Ennek ellenére még a Mariana árok feltérképezetlen mélységei sem tudták elkerülni a környezetszennyezés és a műanyaghulladék globális problémáját – nejlonzacskót és egyéb mikro műanyagokat találtak az óceán fenekén.

Mekkora a Mariana árok?

A Mariana árok a Csendes-óceánban az Egyesült Államokhoz tartozó Guam-tól mintegy 300, Tokiótól pedig 2400 kilométerre, az azonos nevű Mariana-szigetektől keletre található mélytengeri árok. A 2550 km hosszú, 69 km széles Mariana árok legmélyebb pontja, a Challenger Deep egyes mérések szerint 10 994 méter, más kutatások alapján pedig 11 034 méter mélyre tehető – így, ha a Mount Everest-et beletennénk ebbe a mélytengeri árokba, a csúcsától mérve további 2 kilométert kellene utaznunk, hogy elérjünk a tengerfenékre.

 

A mélytengeri árkok jelensége azzal magyarázható, hogy a tenger fenekén óriási repedések húzódnak végig, ezek a mélytenger szurdokok a Föld középpontja felé tartanak. Itt található a Föld legnagyobb tektonikus lemeze, amely évente 7 centiméterrel csúszik a vele szomszédos Mariana lemez alá belesüllyedve ezáltal a földköpenybe.

 

Az eddigi merülések

Először 1875-ben a HMS Challenger legénysége végzett méréseket ezen a területen, szondaköteleket kötve hajójuk oldalára, azonban ez nem bizonyult elégnek – az ekkori számadatok még 8100 méter mélységet tulajdonítottak az ároknak.

 

Később 1960-ban Jaques Piccard és Don Walsh elsőként tettek expedíciót a Mariana árok legmélyére egy Trieste nevű tengeralattjáró segítségével, elérve a máig fennálló 11 034 méter rekordmélységet.
 Merülésük több mint 5 órát vett igénybe, azonban érkezésük után csupán 20 perc állt rendelkezésükre, hogy kutatásokat végezzenek, mivel az óriási nyomás hatására tengeralattjárójuk ablaka megrepedt. Legnagyobb meglepetésükre pedig a tengerfenék tele volt életre utaló jelekkel – halakkal, apró rákokkal és olyan mikroorganizmusokkal, amelyek évmilliók óta rejtve voltak addig az emberiség szeme elől.

Piccardék után csaknem fél évszad telt el, mire újra ember járt a Mariana árok mélyén, előtte azonban 2009-ben harmadikként a Neurus nevű távirányítású tengeralattjáró érkezett a tengerfenékre, ember nélkül a fedélzetén. Ezt követően legközelebb 2012-ben James Cameron egyszemélyes merülőkabinjával a Deepsea Challengerrel érkezett a mélytengeri árokba, azonban Piccardék rekordját nem sikerült megdöntenie.

 

Legutóbb pedig a Five Deeps expedíció egyik állomásaként Victor Vescovo látogatott el a mélység legaljára, lélegzetelállító dokumentációi a tudomány segítségével pedig egyre közelebb juttatják az emberiséget ahhoz, hogy megérthessük bolygónk működését, amelynek csaknem 70%-át alkotják tengereink s természetes vizeink, amelyek közel 95%-a napjainkig feltérképeztelen. A 2019 májusában indított tudományos út során azonban Victor és kutatótársai mikro műanyag és további műanyag hulladék jelenlétére lettek figyelmesek – amelyek jelenléte a Hadal – zónában (a természetes vizek azon mélységi foka, amely 6000-11000 méter közé tehető. A görög mitológiából Hádész után kapta a nevét, úgy vélték ilyen mélységben és szélsőséges kondíciók között nem képződhet élet.) komoly környezeti, gazdasági és társadalmi diskurzusok szükségességét sürgeti.

 

Hogy kerülhet hulladék a Mariana árokba?

A megjelenő műanyag hulladék mellett további mérések arról tanúskodnak, hogy a Mariana árok egyes közegeiben jelenlevő szennyezettség aránya vetekszik Kína legszennyezettebb folyóiéval. A jelenlegi tudományos kutatások álláspontja, hogy a Great Pacific Garbage Patch  a forrása az árok szennyezettségének – ez a Csendes-óceán északi részén elhelyezkedő terület, ahol jelentős mennyiségű tengeri törmelék gyűlt össze a vízfelszínen lebegve.

 

A tengeri törmeléket elsősorban olyan műanyaghulladékok alkotják, amelyek közvetlen vagy közvetett módon a tengerbe jutottak és idővel felaprózódtak.

A tengeri törmelék azonban a bolygót és az élőlényeket erősen veszélyeztető tengeri hulladéknak csupán 1%-át teszik ki. Folyamatos jelenléte azonban visszafordíthatatlan hatással lehet a környezetre. Például a különböző kozmetikai termékben megjelenő mikro műanyagok a lefolyókon keresztül könnyedén a tengerekben köthetnek ki, az óvatlan és felelőtlen szemétlerakás is hulladékok tonnáját juttathatja a vízbe. Az ezekből kioldódó kemikáliák és egy milliméternél is kisebb törmelékek pedig nagy kockázattal válhatnak a tengeri élőlények táplálkozási láncának részévé. Ezt követően a halászattal pedig előbb utóbb az emberi szervezetre is közvetett hatással lehetnek.

 

Ennek bizonyítékaként figyelték meg a 7 000-10 500 méter mélyen élő „kétlábú” élőlényeket (amphipods) melyek szervezetében perzisztens szerves szennyezőanyagot (POPs) találtak.

A másik megállapítás alapján a tengeri törmelékek és hulladékok hatással vannak a vízben található oxigén mennyiségére, amely bizonyos tengeri fajok esetében nagymértékű halálozásához vezethet, valamint beleszólhat a fajok szaporodásba, így, ha bizonyos élőlények túl is élik a szennyezettségből fakadó oxigén redukciót, további szaporodásra képtelenné válhatnak, megakadályozva a fajfenntartást. Így könnyen olyan élőlények, organizmusok is eltörlődhetnek a föld színéről, amelyeket alkalmunk sem volt felfedezni, megismerni.

Mount Everest, vagy 11 km?

Az emberi tettek pusztító következményei láthatóan a Föld legszélsőségesebb, legmélyebb pontjaira is beszivárognak – ahol kevesebben fordultak meg, mint a világűrben.

 

Érdemes – e olyan arányokkal dobálóznunk a Mariana árok viszonylatában, mint a Mount Everest? Ezek a példázatok ugyanis hangzatosak lehetnek elsőre, ugyanakkor elérhetetlen távolságba helyezik a problémát a társadalomtól. Pedig 11 km csupán a fele a Budapest és Szentendre között fekvő távnak, a Balaton hossza pedig ennek a hétszeresét teszi ki.

A valóság az, hogy a mélytenger egyszerűen nem olyan távoli, a nagy mélység és a nyomás pedig csak képzeletbeli védekezés az „itt fent” tett tevékenységeink ellen.

A lényeg az, hogy a mélytenger – a Földbolygó egészének nem elhatárolható része – nem mentes a felette történő események következményei alól.

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2116779684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tso 2021.12.10. 22:40:39

"„kétlábú” élőlényeket (amphipods)" - nem fordítottad ezt félre pl. inkább "két pár lábú" lehetett az...?

Farkas68 2021.12.11. 07:55:47

A lényegi állításokkal nincs vitám, de volna pár korrekciós javaslatom. (Ne vedd kioktatásnak.)
A halak kb. 8000 m-ig tartanak ki. (A legtovább a Pseudoliparis swirei.) A Mariana-árok fenekén esélytelen halakkal találkozni.
Az amphipods: felemás lábú rákok. Nem kettő lábuk van, hanem rengeteg (több mint 30) és ezek szerkezetileg kétfélék. (Innen a nevük.)
"olyan mikroorganizmusokkal, amelyek évmilliók óta rejtve voltak addig az emberiség szeme elől."
- Ez így megfogalmazva nem szerencsés, még akkor sem, ha furcsa módon bizonyos mértékig igaz.
A mikroorganizmus attól mikroorganizmus, hogy nem látszik. Pláne nem több méterről szabad szemmel egy vastag üvegen át a tengerfenéken. Piccardék azonban több cm-es óriás foraminiferákat (mészházas amőbaszerű egysejtűeket) láttak, és ezek akár ilyen körülmények között is láthatók. Ezek rokonai 50-70 millió éve mindenfelé gyakoriak voltak a tengerekben. A kövületeik a hazai eocén sekélytengeri mészkövekben is olyan gyakoriak és olyan feltűnőek, hogy népi nevük is van: "Szent László pénze".

Farkas68 2021.12.11. 07:57:43

@tso: Sok pár lábú. (Felemás lábú rákok, lásd feljebb.)

midnight coder 2021.12.11. 08:38:38

Na ja, csak itt a gond alapvetõen nem a mûanyag, hanem a jómunkásember aki a szemetét a folyókba, tengerekbe dobja. A zárt konténerbe került mûanyag hulladék soha nem kerül a tengerekbe.

Aminek érdemes utánanézni: mely országokból kerül a legtöbb mûanyag a tengerbe?

Dan da Man 2021.12.11. 09:26:35

Köszönöm. Érdekes volt. És szomorú is egyben...

Dan da Man 2021.12.11. 09:29:50

@midnight coder: Ebben is sok igazság van. Ezt kéne megvizsgálni, hogy ki szennyez és hogyan. Ettől persze még lehetne csökkenteni a műanyagfelhasználást. De nem ártana ott is rendet tenni, hogy mi az utóélete a műanyagnak. (Persze tudom - ahol ételre nincs pénz, ott nem a környezetvédelemre fognak költeni. És ha segíteni próbálunk ebben, akkor azt a pénzt meg ellopják. Szóval nehéz megoldani a dolgot. De ha csak becsukjuk a szemünket, az biztos nem old meg semmit.)

trev 2021.12.11. 10:54:03

Kimutatták a mikroműanyagokat ott, mi?
A többit meg nem kell a tengerbe szórni, és kész.

chrisred 2021.12.11. 11:01:55

@midnight coder: Vagyis a műanyaggyártás mellett konténergyártással is szennyezni kéne a környezetet.

chrisred 2021.12.11. 11:06:30

@midnight coder: "Aminek érdemes utánanézni: mely országokból kerül a legtöbb mûanyag a tengerbe?"

Inkább annak, hogy melyik országban használják fel a legtöbb műanyagot lakosságarányosan. Mert az, hogy onnan elszállítják valahová máshová, és onnan kerül a tengerbe, igazából globálisan nem jelent különbséget, maximum még a szállítási tevékenység környezetszennyezése is rárakódik.

midnight coder 2021.12.11. 11:25:57

@chrisred: A mûanyagot újrafelhasználni is lehet, illetve zárt hulladéklerakóban is lehet tárolni, stb.
Azt viszont nem tartom valószínûnek, hogy Pl. Európából nagy tömegben szállítsanak mezei, feldolgozhatatlan mûanyag hulladékot máshová - egyszerûen a tömeg és a szállítási költség miatt ez nem lenne gazdaságos.

chrisred 2021.12.11. 19:09:52

@midnight coder: Lehet, hogy gazdaságosabb, mint európai szabályok szerint kezelni a hulladékot.

na4 2021.12.15. 08:16:52

Ezzel (vagyis környezetvédelemmel) kellene foglalkozni, nem pedig klíma meg széndioxid hisztivel.
süti beállítások módosítása