Bár apró élőlények, a földi biodiverzitás szempontjából mégis elképzelhetetlenül fontosak. Nem csoda, ha külön világnapjuk is van májusban. A klímaváltozás és a modern mezőgazdaság azonban veszélybe sodorta őket, nélkülük pedig egy fontos láncszem veszne el az élet körforgásából. Méhek nélkül ugyanis növényeink jó része is eltűnne, ami kihatna haszonállataink takarmányozására ugyanúgy, ahogy saját élelmezésünkre is.

A méhek jelentősége olyan nagymértékű, hogy 2019 őszén az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a méheket. Jelentőségük azért óriási, mert a Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ma kizárólag tőlük függ, beporzó tevékenységük nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt megtizedelődne a világon. Ez pedig kihatna a mezőgazdaság, az állattartás és így az élelmezés egészére világszerte.

Az Unió lépéseket sürget

Az Európai Bizottság épp a minap hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben további uniós fellépést sürget a beporzók védelmében. A jelentés szerint még mindig minden tizedik méh- és lepkefaj a kihalás szélén áll, és egyharmaduk egyedszáma jelentősen csökken Európában.

Fontos cél megakadályozni a méhek élőhelyeinek további pusztulását, illetve enyhíteni a növényvédő szerek káros hatásait. Noha a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia konkrét célkitűzéseket határozott meg ennek kezelésére, többet kell tenni a védett területek bővítése, az ökoszisztémák helyreállítása, a biogazdálkodás előmozdítása, a magas biodiverzitású táj jellegzetességeinek helyreállítása érdekében a mezőgazdasági földterületeken, valamint jelentősen csökkenteni kell a növényvédő szerek és más, a beporzókra káros környezeti szennyező anyagok használatát.    

“A jövőbeni közös agrárpolitikának nagymértékben hozzá kell járulnia ehhez azáltal, hogy fokozottabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvéseket vezet be” – mondta Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos. A beporzókról szóló, 2018 júniusában elfogadott uniós kezdeményezés stratégiai célkitűzéseket, illetve konkrét intézkedéseket tartalmaz a beporzók uniós pusztulásának megakadályozása és a globális természetvédelmi célok elérése érdekében.

Pollinator Park – a beporzók virtuális valósága

Az Unió azonban más módon is igyekszik felhívni a figyelmet erre a fontos problémára. Az Európai Bizottság felkérte a Vincent Callebaut Architectures céget, hogy hozzon létre egy olyan VR-élményt, ami cselekvésre ösztönözheti a felhasználókat a csökkenő biológiai sokféleség megmentése érdekében. Ez lett a Polinator Park, ahol egy 30 perces interaktív és érzelmileg magával ragadó virtuális valóság-élmény egy olyan futurisztikus világba visz el, ahol az ember és a természet harmóniában léteznek.

Megoldásként a projekt környezetbarátabb architektúrát kínál arra az esetre, ha a beporzók kihalásának sebessége a jelenlegi mértékben folytatódik. Azaz a Pollinator Parkban Callebaut megmutatja, hogy az építészet hogyan segíthet az élhetőbb jövő megteremtésében, integrálva a legjobb mezőgazdasági, technológiai és tervezési gyakorlatokat a természettel összhangban folyó élethez.

A Pollinator Park virtuális valóság projektjét az Európai Bizottság weboldalán keresztül lehet elérni, akár számítógépen, akár egy VR-eszközön keresztül.

Van, ahol mindez már valóság

Amíg mi mindent megteszünk azért, hogy megóvjuk ezeket a fontos élőlényeket és fenntartsuk a világ biodiverzitását, Kína egyes részein szürreális valósággá vált a beporzók nélküli világ. Jiuxiangban a vegyszeres gazdálkodás következményeként méhek nélkül maradt földművesek saját kezükkel, tollseprű segítségével végzik el a rovarok munkáját. A kézi beporzásról Fercsik Mariann fotóművész készített megdöbbentő riportot, ő írt róla a hvg.hu-nak is.