Lávapörkölttől az energiafüggetlenségig: egy sziget lehetőségei

2020. szeptember 11. 07:53 - CHIKANSPLANET

A vulkáni kúpokból álló Azori-szigetekről sokunknak az jut először eszébe, mint rólunk anno a nyugatnémeteknek: a gulyás. Tény, hogy az Atlanti óceán közepén minivulkán a bogrács, hiszen a helyiek a forró talajból feltörő gőzzel készítik el jellegzetes pörköltjüket. Nos, a szigetcsoport második legapróbb szigete olyan hibrid villamosenergia ellátó rendszert üzemeltet februártól, amely nem csupán a geotermikus energia másfajta felhasználására tökéletes példa, nem csupán mérsékli a sziget függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint a károsanyagkibocsátást, hanem megmutatja azt is, hogyan lehet apró lépesekkel eljutni a tiszta energiamixig.

Méretét tekintve Graciosa az utolsó előtti a kilenc lávakúpszigetből álló Azori szigetek képzeletbeli tornasorában: a mindössze 60,65 négyzetkilométeres fehér sziget körülbelül akkora, mint Újbuda és Hegyvidék, azaz a főváros XI. és XII. kerülete együttvéve. Ez év februárjában viszont hatalmasat lépett afelé, hogy energiaigényét megújuló forrásokból fedezze, hiszen olyan fejlesztés fejeződött be a szigeten, amelynek révén a zöldenergia aránya 15-ről 65 százalékra emelkedett.

Pedig a történet szálai valóban a cozidóig nyúlnak vissza: évszázados hagyomány, ma már inkább turistacsalogató látványosság, ahogy a portugál ételkülönlegességet egy hőforrás gőzébe helyezett vaslábasban főzik órákon keresztül. Az azoriak elég korán túlléptek ezen az idegenforgalmi szenzáción, és már a nyolcvanas években komolyan gondolták a vulkanikus adottságok energetikai felhasználását: a São Miguel szigeti Pico Vermelhón 1981-ben állították üzembe az Azori szigetek és Portugália első geotermikus hőerőművét. Elméletileg 3 MW volt a kapacitása, azonban a kinyerőkúttal történt problémák, továbbá skálázási gondok miatt sokkal kevesebbet, átlagosan 0,6 MW-ot tudtak belőle kipréselni; ezzel együtt is 81 GWh-nyi elektromos áramot állított elő 2003-ig. Ezt követően továbbfejlesztették, a 12 MW-os utód 2006-tól működik.

Mivel az állandó szeizmikus mozgásoknak kitett vulkanikus kúpokon a szél is fúj, a nap is süt, ráadásul az Atlanti óceán hullámai is kitartóan verdesik a sziklafalakat, nem meglepő, hogy a megújuló energiák iránti fogékonyság másban is megmutatkozott: az első szélturbinákat még 1988-ban létesítették, és azóta ezekből is egyre több van a szigeteken. Mostanra eljutottak oda, hogy a villamosenergia 40 százaléka már megújuló forrásból származik: ennek 60 százaléka geotermikus eredetű, a fennmaradó részt főként a szelek és a vizek biztosítják.

Amelyek ugyanúgy kitartóan fújnak és hullámoznak a 759 négyzetkilométerével és 152 ezer lakosával egyaránt legnagyobbnak számító São Miguelen, mint a csupán 4700 lelket számlóló Graciosán. Nem véletlen, hogy az apró sziget új, „csupán” 6 MW-os hibrid energiatárolási megoldása minden energiát termelő és tároló eszközt képes integrálni és optimalizálni a földsávon. Az 1 MW napenergia és a 4,5 MW szélenergia betáplálásával a sziget villamosenergia-keringésébe csökken a függőség az importált fosszilis tüzelőanyagoktól: ez 17 000 liter gázolajat tesz feleslegessé havi szinten. A cél természetesen egy olyan állapot elérése, amikor az összes dízelgenerátor múzeumba vonulhat, azaz a sziget 100 százalékban megújuló energiával működik. Ez a célkitűzés Graciosán már nem tűnik nagyon távolinak, a szigetcsoport egészében azonban jóval messzebb van, hiszen az azoriak 60 százalékban továbbra is fosszilis tüzelőanyagokkal fedezik az energiaigényüket. Ezt pedig a szárazföldről kell behozniuk, ami sosem volt könnyű vagy olcsó az Európától 1500, Észak-Amerikától 3900 kilométerre fekvő szigetekre. Az minden esetre eltökéltségről árulkodik, hogy a portugál szigetcsoport az Európai Uniótól kért támogatást egy megvalósíthatósági tanulmányhoz: ebben azt vizsgálnák, hogyan lehetne a kilenc sziget áramigényét és termelését összehangolni tengeralatti elektromos hálózattal…

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3716197430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

motoroskonyhaja 2020.09.11. 20:56:19

Kedves CHIKANSPLANET!
Tudom, most nem ez lenne a lényeg, hiszen a poszt nem erről szól. de...
Graciosáról írsz, mialatt a poszt borítóképe a Boca do Infernóról készült (a Sete Cidadessel és az Atlanti óceánnal a háttérben), ami Sao Miguelen található. Tudom, hogy nem ez a lényeg, de ha már poszt, akkor jó lenne korrektnek lenni, még akkor is, ha a cikkben megemlíted Sao Miguelt ;)
A cozido nem pörkölt vagy gulyás, hanem ragu ;) Legyünk pontosak ;) Ezt amúgy honnan vetted, hogy a szigetekről a gulyás jut az emberek eszébe? Évente többször fordulunk meg a szigeten (Sao Miguel), de ezt még egyszer sem hallottuk, tapasztaltuk senkitől... Azt már annál inkább, hogy Európa egyetlen, látogatható ipari teaültetvénye, vagy hogy a világ egyik legfinomabb ananászának lelőhelye (az egy főre jutó három szarvasmarha alapján a marhahús- és tejtermékbirodalmat most ne is említsük) stb., de hogy valami gulyás lelőhelye lenne, vagy erről lenne híres a sziget?
Ja, ha már a geotermikus erőkről írsz, akkor pont a cozido készítésének helye (Furnas) híres arról, hogy a secunder vulkáni tevékenységet (illetve annak hőjét) használják ki az étel készítéséhez (amúgy maga a cozido nem egy nagy etvasz, ha a szigeten készült specialitást kellene említenem, akkor - a marhaételeken kívül - az ananászos véreshurka inkább jellemzi a szigetet- a morcela com ananás - a cozido inkább tájjelegű;)
A másodlagos vulkáni tevékenyésg (és annak felhasználása) viszont nagyon érdekes, nnnnnna, arról lehetne kicsit bővebben értekezni a szigettel kapcsolatban ;)

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.09.12. 07:06:15

"Az minden esetre eltökéltségről árulkodik" Na ja, más pénzét elkölteni fantáziatanulmányra maga a definició szerinti eltökéltség.

Hungry horse 2020.09.14. 12:03:10

@motoroskonyhaja: köszi a kommentet, érdekesebb volt és hitelesebb is, mint ez a csikán nevével, egy szánalmas bérposzter által tolt, forrástalan és adattalan, ócska kamuposzt.
Rögzíteném még, hogy a hatalmas eredményként megtakarított 17m3 gázolaj egy kisebb halászhajót űzemeltetve annak a párheti fogyasztása, egy nagyobb halászhajó pedig naponta éget el, ennél többet is.
A portugézák nagy halászok, sokezer halászhajóval.
No ennyit ér ez a projekt, nem is szólva a pénzünkön elkészítendó tanulmányról, melynek a haszna - már ha értelmezhető ezek esetében bármi ilyesmi - még ennél is szánalmasabb "eredmény".

Hungry horse 2020.09.14. 12:16:23

Az adattal és forrástalan poszthoz a gugli pillanatok alat feldob a geotermál projektekról pártucatnyi PC ömlengést.

Kis kereséssel pedig azt lehet előtalálni, hogy a nagy geotermális és mérgezöld hype mögött a stabil energetikai bázist még mindig a belső és külsőégésű motorok jelentik a tljes szigetvilágban:

www.researchgate.net/figure/Energy-mix-of-Sao-Miguel-Island-and-the-Azores-EDA-2017_fig2_322256303

www.researchgate.net/figure/History-of-power-generation-on-Sao-Miguel-Island-sources-EDA-S-A-2007-to-2018-EDA_fig4_333635256

A középkorba kerülnének vissza kőolaj és gáz nélkül, mert a kevés ipar és szolgáltatás alapja a stabil energiaellátás és közlekedés, aminek az alapja nem a csikáni méregzöld ködevés és nagyotmondás.
süti beállítások módosítása