Fesd feketére: adjunk láthatósági mellényt a szélturbinákra!

2020. szeptember 04. 08:03 - CHIKANSPLANET

A szárazföldi szélerőműveknél régóta elvárás, hogy olyan helyre telepítsék őket, ahol nem zavarják a vadon élő állatokat, leginkább a kiemelt veszélynek kitett madarakat. A Norvég Természetkutató Intézet (Norwegian Institute for Nature Research, NINA) nemrég napvilágot látott kutatása szerint viszont rengeteget javít a forgó lapátok észrevehetőségén, ha legalább egyet feketére festünk közülük – ezzel pedig drasztikusan csökkenhet a repülő állatoknak okozott balesetek előfordulási gyakorisága.

Valószínűsíthetően sokaknak van meg a Paint it black című dal, a legendás The Rolling Stones több mint fél évszázaddal ezelőtti gigaslágere. No nem feltétlenül azért, mert Jaggerék ebben szólaltatnak meg először szitárt, hanem mert ez az egyik legismertebb száma a bandának. A cím magyarul úgy szól, hogy fesd feketére, ezért aztán nem is lepett meg, hogy épp erre a dalra asszociált a trondheimi székhelyű Norvég Természetkutató Intézet (Norwegian Institute for Nature Research, NINA) vezető kutatója, Roel May, amikor júliusban egy igen érdekes felfedezéséről tett közzé tanulmányt.

 

A BBC által idézett anyag legfőbb megállapítása ugyanis az, hogy akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet a szélerőművek rotorjai által okozott madárbaleseteket, ha legalább az egyik lapátot feketére festik. Az ökológus May és öt szerzőtársa szerint a szárazföldi szélturbinák legrosszabb tulajdonsága egyértelműen a balesetveszély: az, hogy sok madár ütközik a forgószerkezetekkel és lesz az amúgy kifejezetten környezetkímélőnek szánt eszköz áldozata.

Kifejezetten érvényes mindez Norvégiára, ahol a szélerőművi kapacitások 2012 óta megsokszorozódtak: nyolc éve csupán 1,6 TWh volt az ebből származó éves áramtermelés, ez az idén már elérte a 5,5 TWh-t, amihez számos, nagy kiterjedésű, új szélparkot állítottak üzembe, rengeteg szélkerékkel. A 18 négyzetkilométeres, 150 MW összkapacitású Smølában például 68 turbina dolgozik, a 255,6 MW-os Roanban 71, az 1 GW-os, valójában hat kisebb mezőből álló Fosenben pedig 278.

Ahogy egy skandináv országhoz illik, a környezeti szempontokra természetesen már korábban is érzékenyek voltak: a kivitelezők lehetőség szerint gondosan elkerülik azokat a területeket, ahol a hatalmas lapátok különösen veszélyeztetnék a madarakat. Ezzel együtt fordulnak elő halálos kimenetelű balesetek: csak a Smøla szélerőműben évente 6-9 fehérfarkú rétisas lesz a lapátok áldozata.

A kutatók szerint halálos ütközések legfőbb oka a mozgásból eredő elmosódásnak (angolul motion smear) nevezett jelenség: a villámgyors tempóban repülő madárnak egész egyszerűen nem tűnnek fel a gyors és monoton forgást végző lapátok, vagy ha mégis, akkor már túl későn. Kétlem, hogy madaraknál is vizsgálták volna, az ember esetében azonban igazolták, hogy az elmosódás mértéke kisebb, amikor a mozgás a megfigyelő mozgásának az eredménye, és lényegesen nagyobb, amikor egy fizikailag mozgó célpont generálja az elmozdulást. A szélsebes tempóban száguldó rétisas esetében a két tényező ráadásul összeadódik, és feltehetően rengeteg új generációra és számtalan, fölösleges áldozatra volna szükség addig, amíg valami ösztönös védettség alakul ki ezekben a ragadozókban.

De szerencsére van egy egyszerű és ígéretesnek tűnő módszer – és itt jött képbe a The Rolling Stones nótája: a norvég tudósok feketére festettek egyet-egyet a lapátok közül, és arra a következtetésre jutottak, hogy egyetlen penge láthatóbbá tétele akár 70 százalékkal is képes visszavetni a halálos ütközések számát. A NINA kísérlete a tervek szerint Hollandiában és Dél-Afrikában folytatódik, további tesztekkel, hogy mihamarabb ki lehessen iktatni a szélenergia fejlődésével összefüggő legkritikusabb környezeti problémát: a madarakra, különösen a ragadozókra leselkedő veszélyeket.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9816188640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IamTwo 2020.09.05. 00:35:55

A festék mostanában menő :)
A minap tehén fenekére festettek oroszlánszemet, most meg egy-egy lapátot feketére.
És mindkettő életet ment, ez cool :)

antisocialnetwork 2020.09.05. 08:30:08

Vannak madarak, amik több kilométer magasról észreveszik a földön lévő, áldozatukat. de ezek szerint nem ezek a madarak, nem vesznek észre egy ekkora építményt. Kérem ez természetes kiválasztódás.

IamTwo 2020.09.05. 09:18:22

@antisocialnetwork: pont ez lenne a festés lényege.
A szelekció talán magával hozná azt, hogy ne csak a földön lévő pici zsákmányállatot vegyék észre, hanem azt a bemehót nagy izét is, amivel az elmúlt 1000 évben nem kellett foglalkozni. De pont azért kellene festeni (vagy bármi hatásost kitalálni), hogy az évtizedekig vagy évszázadokig tartó mutatvány közben ne vesszen oda többezer madár.

Mekk Elek ezermester 2020.09.05. 11:36:58

Megoldás egy nem létező problémára :) Álló szélturbina lapátnak nem megy neki a madár, bármilyen színű. Azt pedig nem képes kiszámolni a madár, hogy egy forgó lapátnak mi lesz a pozíciója 2,48 másodperc múlva, bármilyen színű is az a lapát.
A nagyonbuta nagyonsötétzöldek újabb jellemző akciója: értelmes dolgokat messzire elkerüljük, értelmetlen hülyeségek mellett viszont azonnal világszintű összefogás :)

Nprobe 2020.09.06. 23:41:44

Ezek a nagyon zöldek jártak már szélturbina környékén? Én nagyon sokszor és eddig még egyetlen lehullott madarat sem láttam. Biztos van, ezt nem is tagadom, de hogy tömegesen leverné őket az égből, azt azért kétlem.

tököltyű 2020.09.07. 08:42:49

@Mekk Elek ezermester: Köszönjük ezt a magvas semmit :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.09.07. 19:57:46

@Mekk Elek ezermester:

Ugyan miért ne tudná kiszámolni? Egy ragadozó madár agya halálpontosan kiszámolja, merre kell repülnie, hogy pontosan telibe találja az esetleg szintén gyorsan mozgó zsákmányát. Egy átlagosan tehetséges focista agya is pontosan kiszámolja, milyen irányban és milyen sebességgel kell a labdába rúgnia ahhoz, hogy az épp elérje a szintén gyorsan futó másik játékost. Nem is kell ehhez mozgásegyenletet számolnia, a tapasztalat és az agyban működő analóg számítógép is elég.

De nem is kell kiszámolnia, hol lesz a lapát 2.48 s múlva. Elég, ha kikerüli az egész szélturbinát.