Hashtagekkel a klímaváltozás ellen – milyen irányba befolyásolja a közösségi média a környezet- és állatvédelmet?

2020. január 10. 13:11 - CHIKANSPLANET

_prayforaustralia_1.png

Világszerte sorra jelennek meg a részben a klímaváltozás számlájára írható természeti csapások. Épp, hogy magunk mögött tudhatjuk az amazóniai erdőégetés fájdalmas emlékét, máris Ausztráliáért és annak élővilágáért kell imádkoznunk az ott pusztító bozóttüzek miatt. A hírportálokon túl már a Facebook, az Instagram és a Twitter is telis-tele van környezetvédelemmel kapcsolatos tartalmakkal, így a figyelem kétségtelenül a tragikus környezeti események köré összpontosul. Jogosan merülhet ugyanakkor fel bennünk a kérdés, hogy vajon tud valós segítséget nyújtani a #PrayForAmazonia, vagy a #PrayForAustralia hashtag? Ezen a héten annak jártunk utána a blogon, hogy melyek a közösségi média környezetünkre gyakorolt jó és rossz hatásai, illetve, hogy hogyan is tudunk tényleg segíteni a számunkra fontos ügyeken.

Az, hogy szinte már minden háztartás rendelkezik internet hozzáféréssel, vitathatatlanul a 21. század egyik legnagyobb vívmánya. A közösségi oldalakon megtalálhatjuk a létező összes korcsoport, foglalkozás, etnikum, vallás, ország képviselőjét, akik bármikor megoszthatják nézeteiket az őket érdeklő témákkal kapcsolatban. A klímaváltozás és a környezetvédelem a Föld összes lakosát érinti, így ebben a témában is szívesen teszik közzé véleményüket a felhasználók posztok, megosztások, kommentek vagy akár közösségi tőkegyűjtés keretében.

A pozitívumok

A közösségi média elterjedésének és használatának egyik minden kétséget kizáró előnye a figyelemfelkeltés és információáramlás gyorsasága. Pillanatokon belül elérhetővé tehetünk nagyjából bármilyen tartalmat, néhány kattintással megtudhatjuk, mi zajlik a bolygó másik felén, ha pedig valaminek utána szeretnénk nézni, a nehéz enciklopédiák forgatása helyett elég beírnunk egy keresőprogramba néhány hasznos kulcsszót és máris végtelen mennyiségű információ tárul elénk. Ez a környezetvédelem szempontjából nagyon előnyös lehet, hiszen ennek segítségével sokkal több ember szerezhet tudomást olyan problémákról, melyek nem érintik közvetlenül őket – gondoljunk csak az olvadó jégsapkákra.

A hírek, események vizuális megjelenése is rengeteget számít abban, hogy mennyire vesszük komolyan azokat, illetve, hogy mekkora hatást képesek gyakorolni ránk. Sokkal hatásosabb egy videóval, képekkel alátámasztott forrás, mint egy egyszerű szöveg, a közösségi médiában pedig végtelenül sok megoldás található arra, hogy hogyan szemléltessünk egy problémát. Gondoljunk csak az International Animal Rescue által közzétett videófelvételre, amelyben egy orángután megpróbálja megvédeni élőhelyét az azt leromboló buldózerekkel szemben: aki ezt végig nézi, garantált, hogy legközelebb kétszer is meggondolja, mennyi pálmaolajat tartalmazó élelmiszert vásárol.

Napról napra bővül a lehetőségek tárháza a szociális média platformokon: ma már adományozhatunk pénzt Instagramról és Facebookról közvetlenül a számunkra fontos szervezeteknek, de akár rendezhetünk néhány kattintással születésnapi adománygyűjtést is. Celeste Barber, az Instagram celebutánzó humoristája például néhány nap alatt több mint 8 milliárd forintnak megfelelő összeget gyűjtött az ausztrál tűzoltók megsegítésére. Érdemes megemlíteni a közösségi összefogás erejét is, mely nemcsak a katasztrófák idején tud segíteni, hanem azok megelőzésében is. Amennyiben szeretnénk segíteni a számunkra fontos problémákon, a Facebook vagy bármelyik social media platform nagy segítséget nyújthat abban, hogy kiválasszunk egyet a sok jótékony szervezet közül. Részletesebben utánanézhetünk eseményeiknek, láthatjuk, kik támogatják ügyeiket, illetve egyszerűbben tájékozódhatunk, kaphatunk információt magáról az adott közösségről. Csatlakozhatunk akár a Greenpeace-hez, önkénteskedhetünk az UNICEF-nél, a Magyar Vöröskeresztnél, vagy tartsunk a Fridays For Future-rel péntekenként.

 celeste.PNG

Like, reakció, komment, megosztás, feliratkozás, bekövetés: a közösségi médiumokon való aktivitásunk egyszerre tükrözi és terjeszti véleményünket. Tekintve, hogy egy átlagos Facebook felhasználónak legalább 500 ismerőse van, egy szempillantás alatt rengeteg embert érhetünk el, akik lehet, hogy általunk értesülnek egy hírről. Még ha személyesen nem is teszünk a megosztáson kívül mást, és a #PrayForAustralia kiírásunk által nem lesz egyből több segítsége a tűzoltóknak, közvetetten mégis hozzájárulhatunk már ennyivel is ahhoz, hogy minél nagyobb figyelmet kapjon egy-egy ügy. Minél nagyobb visszhangot kap ugyanis egy esemény, minél jobban felhívjuk rá az emberek figyelmét, annál komolyabban veszik azt a hivatalos szervek, politikusok vagy a nagyobb befolyással rendelkező személyek. Emellett egy jó ügy körül kialakult ún. hype, különböző márkák jótékony akcióit is kiválthatja – több márka ajánlotta fel például januári bevételét az ausztrál helyzet megsegítésére.

Természetesen sok esetben kétségbe vonható, hogy a jó ügyek képviseletét a közösségi média felületeken kizárólag a jó szándék vezérli-e, hiszen bizonyára vannak, akik inkább saját márkájuk erősítésére, a szimpátia felkeltése érdekében használják ezeket a lehetőségeket. Bárhogy is, a koalák nem válogatnak, hogy milyen pénzből gyógyíthatják meg őket, így a környezetvédelmi, állatvédelmi problémákra irányuló figyelem felkeltése végső soron csakis jól sülhet el.

Negatív hatások

Ahogy megvannak az előnyei is a folyamatos információáradatnak, úgy természetesen a hátrányai is. A közösségi médiumokon megjelenő vélemények, információk a legtöbb esetben még csak olyan rostákon mennek keresztül, mint a vulgáris beszéd vagy az ún. kényes tartalmak szűrése. Ez azt jelenti, hogy szinte minden vitában találhatunk pro- és kontra forrást, így nagyon sok esetben a laikus böngésző nem tudja, melyik alapul igazságokon. Ugyanígy a klímaváltozás esetében is rengeteg olyan oldalt, cikket találhatunk, melyek a tudományos álláspontok ellenére is nem létezőnek tekintik bolygónk változó éghajlatát. Gyakran hamis hírek (fake news) terjengenek a témában a kattintásokra vadászva, melyek szintén becsaphatják olvasóikat, arról nem is beszélve, hogy milyen káros lehet egy fontos környezetvédelmi ügy körül hamis tudományos álláspontokat elterjeszteni. Álhírek nyomán sajnos láthattunk már példát  egészen nagy megmozdulásokra is. Szintén nagy veszélyforrás, hogy a megnövekedett figyelem miatt sokan megpróbálnak hasznot húzni a katasztrófákból, és hamis adománygyűjtéseket rendeznek, amelyek nemcsak azokat károsítja meg, akik pénzt adnak ezeknek a nem létező szervezeteknek, hanem megrengetik az emberek bizalmát az igazi adománygyűjtő akciókban is, ezzel csökkentve a jövőbeli valószínűségét, hogy valamilyen ügyet megsegítsenek.

Fogyasztási szokásainkat is nagy mértékben befolyásolja közösségi média jelenlétünk. Mindegy, hogy étkezési vagy vásárlási szokásokról van szó, szinte mindig az interneten tájékozódunk tanácsok, jó ajánlatok reményében. Rengeteg diéta fajta, életmódra vonatkozó tanács az internet segítségével híresült el, de említhetjük az avokádó őrületet is, amely az interneten elterjedő gusztusos reggeliző #avocadotoast posztoknak hála nagy népszerűségre tett szert az elmúlt években. Sajnos nem állította meg a trendet, hogy az avokádótermesztés olyan méreteket öltött, hogy erdőírtással teremtettek új termőföldeket számára, mivel ezen negatív hatás kevésbé erőteljesen jelent meg a közösségi médiában.

A közösségi média térhódításának is köszönhető a turizmus népszerűségének hatalmas ugrása az utóbbi években. Rengeteg Instagram profil épül az utazás köré, a feltöltött képek a világ különböző, híres pontjairól számost követőt és lájkot garantálnak. A #wanderlust kultúra megfertőzött rengeteg felhasználót, viszont az utazásnak nem csak jó oldalai vannak. A legtöbbször repülővel tesszük meg a nagyobb utakat, ez pedig rengeteg üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Még ha sikerül is  környezetbarátabb közlekedési módot választanunk, a turizmus mellékhatásai elkerülhetetlenek: a nagy látogatottságot gyakran „nem bírja el” a természeti látnivaló (lásd Azúr ablak – Málta, Fjaðrárgljúfur – Izland), az állatok rákényszerülnek élőhelyük megváltoztatására a folyamatos zavarás miatt, de több alkalommal szembesülhetünk azzal is, hogy a turisták fotói kedvéért a helyiek állatokat kegyetlen módon használnak ki (például tigrisek Thaiföldön, szamarak Santoriniben).

tra.png

Összességében megállapíthatjuk, hogy a közösségi média platformok rengeteg lehetőséget biztosítanak nemcsak arra, hogy a környezetvédelem és fontossága mindenkihez eljusson, de arra is, hogy a cselekedetek mezejére lépjünk. Az már csak tőlünk függ, hogy ezeket a lehetőségeket jó vagy rossz célra használjuk, de az „egy megosztás úgysem fog segíteni” attitűd biztosan nem viszi előre a klímavészhelyzet ellen folytatott harcot. Természetesen a legoptimálisabb az lenne, ha mindenki lehetőségeihez mérten a legtöbbet járulna környezetünk megvédéséhez, de fontos, hogy elismerjük a kisebb lépéseket is, hiszen a támogatás csakis nagyobb cselekedetekre ösztökél.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4915333470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.