A bioműanyag sem bomlik le?

2019. augusztus 23. 12:17 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1445162771.jpgAlig telik el úgy nap, hogy ne jönne szembe velünk egy-egy hír a műanyagszennyezés káros hatásairól. Erre reagálva sorozatosan jelennek meg újabb és újabb megoldások, amelyek – elsősorban az egyszer használatos – műanyagok kiváltását hivatottak szolgálni. A bioműanyagok megjelenésével úgy tűnt, hogy egy környezetbarát alternatíva jelent meg a piacon – a valóság azonban ennél árnyaltabb. Ezen a héten annak jártunk utána, hogy környezetvédelmi szempontból valóban jobbak-e a növényi alapanyagokból készült műanyagok klasszikus társaiknál.

Mi az a bioműanyag?

A hagyományos műanyag kőolajból származó termék, a bioműanyag ezzel szemben legalább részben növényi alapanyagból készül, amely lehet az agráriumban keletkezett növényi maradék, de mostanában egyre többet hallani akár a tengeri hínárról is. A bioműanyag egyébként egy összefoglaló név, ezért fontos, hogy két külön alkategóriát különböztessünk meg:  

Bio-alapú műanyagok: részben vagy akár teljes egészben növényi alapanyagból készülnek, a legtöbb cukornádból, de akár kukoricából is. A növényi anyagokat olyan kémiai vegyületek előállítására használják, amelyek hasonlóak a kőolaj-alapú vegyületekhez. A polietilén-tereftalát (PET) például növényből vagy kőolajtermékekből is előállítható, de a végtermék azonos, és biológiailag nem lebontható.

Biológiai úton lebomló műanyagok: ezek a műanyagok jellemzően növényi alapúak, és ésszerű időn belül lebomlanak, de ez több feltételhez is kötött. Először is szükséges egy olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi ezen anyagok szelektív gyűjtését, a begyűjtés után pedig az ilyen anyagokat ipari komposzttelepekre kell szállítani, ahol biztosítottak a feltételek a lebomláshoz (pl. stabilan magas hőmérséklet és páratartalom). Ha ezek a feltételek nem biztosítottak, a kőolaj alapú műanyagokhoz hasonlóan évszázadokon át a környezetünkben maradnak!

A bioműanyagok előnyei

Sok szakértő úgy gondolja, hogy a bioműanyag jelentheti a megoldást a műanyagszennyezés csökkentésére, ugyanis az által, hogy növényi alapanyagból készül fosszilis tüzelőanyag helyett, kevesebb kőolaj szükséges az előállításához. Továbbá a kémiai hasonlóságok ellenére a bioműanyag nem tartalmaz biszfenol A-t (BPA), egy a műanyaggyártásban használt adalékanyagot, amelyről számos kutatás bizonyítja, hogy különböző egészségügyi problémákért felel.

Mi a hátránya?

Jelenleg a mezőgazdasági földterületek csupán 0,02 százaléka látja el a bioműanyag gyárakat, a növekvő érdeklődéssel és kereslettel azonban ez a részarány jócskán növekedhet. Sokan éppen ezért attól tartanak, hogy ha az iparág további mezőgazdasági területekre terjed ki, átveszi majd azokat a területeket, amelyeket jelenleg a lakosság élelmezésére használnak.

Érdekesség, hogy nem is olyan régen sokan fellélegeztek a bioműanyag szívószálak megjelenésekor, többek között például a médiában elterjedt, műanyag szívószáltól fulladozó teknősökről készült képek kapcsán. De mindaddig, amíg nem biztosítottak a lebomláshoz szükséges különböző feltételek, addig a bioműanyagból készült szívószálak is legalább akkora problémát jelentenek a környezetre nézve, mint klasszikus társaik. Nem bomlanak el a nyílt környezetben, sem a tengeren.

A bioműanyagok, illetve a biológiailag lebontható műanyagokban lévő potenciál miatt azonban jelentős kutatásokra és beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, a klímaváltozás elleni harc egyik jelentős fegyvere ugyanis az emberi innováció lehet.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2015021216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.08.23. 19:12:42

Szóval a bioműanyagot - már maga a szó egy oximoron - ugyanúgy össze kell gyűjteni és ipari körülmények között ártalmatlanítani, mint a hagyományos műanyagot. Akkor ezzel az erővel maradhatunk a hagyományos műanyagoknál, ráadásul ezekhez nem kell mezőgadaságilag hasznosítható területet feláldozni.

kvadrillio 2019.08.23. 19:41:35

VIRÁGZÓ ÖNTÖZÉSES MEZŐGAZDASÁGUNK VOLT. ORBÁN MEG KIOSZTOGATTA A MAGYAR FÖLDET EZEKNEK A KONTÁROKNAK....BAZDMEGORBÁN AZANYÁDAT !!! FUIZÁRIUMOS A BÚZA ????? NEM ÉRTENEK A TÁROLÁSHOZ ??? KIK EZEK A FASZOPK ? A KEGYELTJEID ?????

A szakember szerint a búza beltartalmi paramétereivel nincs nagy probléma, a minták viszonylag tiszták, jó a nedvességtartalmuk, megfelelőek a sikérek, az alveográfos w érték azonban 10-20 százalékkal elmarad az ideálisnál. A legnagyobb probléma jelenleg a búzával kapcsolatban az, hogy nagyon sok a fuzáriumos szem, és az átlagérték nem felel meg az új magyar szabványnak.
Párkányi Gábor

Párkányi Gábor kitért arra is, hogy milyen hibákat követnek el a termesztők a tárolás során. Az a termény, amit megtermelnek a gazdák, bekerül a raktárakba, a legtöbb esetben kombájntisztán, amivel nem is lenne baj, ha a kombájn olyan tisztaságot állítana elő, amivel a későbbiekben nincs probléma, de jelenleg nem mindenhol ez a tapasztalat – tájékoztatott a szakember. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi a keverékessége a tételnek, hiszen a gyommagvak, a toklász, a por, ha nagy mennyiségben kerül a szemek közé, akkor kitölti a köztük lévő légrést, és ezáltal nem tud szellőzni az áru. Emiatt ősszel, amikor hirtelen sokat csökken a környezeti hőmérséklet, és a tételnek le kell adnia a hőt, nem fogja tudni megtenni a keverékesség miatt, így megjelennek majd a bogarak, illetve a toxinok. Több tonnás mennyiségek vesznek kárba a telephelyeken, azért mert nem megfelelőek a körülmények a tételek tárolásához, nem szellőztették, nem kezelték, nem hűtötték őket, vagy túl magasan tárolták a tételeket, illetve nem gázosították időben.

kvadrillio 2019.08.23. 19:43:56

@kvadrillio: Óriási károkat okoz a gabonák rossz tárolása: itt hibáznak a magyar gazdák
(agrarszektor.hu) 2019. augusztus 23., péntek 11:35
kelet-magyarországi agrárfórum 2019 | kelet-magyarországi agrárfórum | agrárszektor.hu | gabona | tárolás
Hatalmas mennyiségek vesznek kárba a telephelyeken a gabonatételek rossz tárolása miatt, sok gazda ugyanis nem figyel oda a megfelelő körülmények biztosítására - hangzott el a Portfolio Agrárszektor Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. Nem elég tehát, hogy idén kevesebb búza és árpa termett Magyarországon, a minőséggel is akadnak problémák.

kvadrillio 2019.08.23. 19:56:36

A FELVÁSÁRLÓK 20 FTOT ADNAK A DINNYÉÉRT, A PIACI ÁRA 240 FT. A SZŐLŐ FELVÁSÁRLÁSI ÁRA 50 FT, A PIACON 900 FT. ez a kapitalista piaCGAZDASÁG ??? FASZOM KIVAN TŐLLLLLEHHH !!!!! sokkal jobb volt a szocializmus ! most csak az ügyeskedő csalók gazdagodnak a nép vérén !!!!!

EgyTamás1982-ből 2019.08.23. 20:57:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Én a BME-n 10 éve foglalkozom bioműanyagokkal, így pár dolgot hadd írjak le, ami árnyalja a képet. Az egyik, hogy én a bioműanyagokat biopolimerekek hívom az oximoron elkerülése végett. Biopolimer többek között a cellulóz, vagy a keményítő, illetve a fehérje (aminosav-polimer), tehát javarészt az emberi test is. A hagyományos műanyagokhoz hasonló tulajdonságú, feldolgozhatóságú biopolimert keményítőból vagy cukorból gyártanak (erjesztés + polimerizáció). A biopolimer valóban kellően stabil normál körülmények között (szobahőmérséklet, bakteriális közeg hiánya), és ha belegondolunk, jobb is, hogy nem bomlik le csak úgy magától, mert akkor termékként egy "időzített bomba" lenne, ami bármikor széteshet. Bomlását valóban komposztálással lehet igazán megoldani, ugyanakkor ha ezt nem kapja meg, de kikerül a környezetbe, akkor is gyorsabban bomlik, mint a kőolaj alapú hagyományos műanyagok. Továbbá a gyomorsav kikezdi, így ha csak nem tömegében ilyet esznek az állatok, akkor nem fognak belehalni, mint az emészthetetlen műanyagba. Emiatt a biopolimer mikroműanyagként sem jelent gondot, ha esetleg ilyen formában visszajutna a táplálékláncba. Valamint, ha nem lehet mindenhol komposztálni, akkor tiszta szívvel el lehet égetni, mivel anyagát tekintve CO2 semleges, hiszen növényből van, ami CO2-t kötött meg. Mindezek alapján én és még nagyon sok kutatótársam hisszük, hogy ez a jövő, amit a biopolimerek iránti rohamosan növekvő kereslet és gyártás is igazol. Hiszem azt, hogy a bippolimerek egy környezetbarát alternatívát jelentenek a műanyagokra.

EgyTamás1982-ből 2019.08.23. 21:11:37

@Kovacs Nocraft Jozsefne: még annyit szeretnék leírni, hogy a biopolimerkkel kapcsolatban sajnos rengeteg tévhit kering és remélem, hogy egyszer lehetőségem lesz valamilyen fórumon nem csak az egyetemi hallgatóknak, hanem egy sokkal szélesebb társadalmi rétegnek bemutatni, hogy milyen csodálatos és környezetbarát anyagok a biopolimerek.

Elisabeth Wyler 2019.08.24. 21:29:53

Kezdjük ott, hogy egyáltalán fasznak használunk szívószálat könyörgöm? Koktélt iszogatni kell, meg jég kásázni? A kényelmes emberi élet olykor rettentően retardált tud lenni. Le kell mondani róla, fel kell fogni hogy nincsen szükség rá. Ha valaki pedig nagyon szívószálazni akar, vegyen fém-et ( még összehajthatós is van), tartsa magánál és tisztítsa amikor kell. Simple is that. A gyárak álljanak le egyik napról a másikra, ne gyártsanak több műanyagot. Óh, hogy ez nem működik? Miért nem? Én megnyomnám a piros gombot hogy mostantól nincs szívószál. Jaj de hát a pénz ugye... Mennyi ember, meg nagyvállalat esne el az üzletétől, pénzétől... Országok, világok import cikkei hiányoznának a beszerzési listáról. Nahát, ha a Földről meg a jövőről, van szó, meg hogy egyáltalán emberhez méltóan viselkedve felfognánk azt hogy a környezetet nem kizsákmányolni kéne hanem harmóniában élni vele, akkor ez a minimum hogy egyik napról a másikra leállunk valamivel, amit sikeresen felfogtunk hogy nem jó ,és változtatni kell rajta. Mindenen lehetne változtatni, csak senkit nem érdekel, mert mindenki csak a zsebével néz és nem lát előrébb a nagy háznál, a legvagányabb elektronikai cikkeknél, meg a saját szelfizős képénél, és ezt senki nem akarja beismerni, hogy önzőek vagyunk, és itt basztuk el mindig is. Önző módon végig nézem ahogy leég az őserdő is, mert minek tegyek bármint is, most nekem fontosabb dolgaim vannak ugye? Egy országot kell vezetnem, hát holnap gyűlésem van, nehogy már azzal foglalkozzak. A médiának meg majd mondunk valamit, ami kiszivárog azt pedig csendben eltüntetjük mintha nem is létezett volna.

A műanyag tényérokkal ugyan ez a helyzet a gyors kajáldákban, vagy bármilyen kifőzdében. Nagyon vastag újrahasznosított kartonból, aminek a felülete vízálló lebomló anyaggal van vékony rétegben lefedve hogy amíg a zsíros szaftos ételeket kiszállítják, ne ázzon át.

És itt jön a másik rész, a felelőtlenség ami a fogyasztókon múlik. Ha ott a szelektív kuka, ha minden műanyag a helyére kerülne, ha minden karton és papír 1 helyre lenne mindenhol kidobva, stb, nem az utcán elszórva, akkor akik elszállítják, könnyebb dolguk lenne újrahasznosítani, és megfelelően kezelni. Van ahol szemétből építenek házat, meg összeilleszthető téglákat gyártanak újrahasznosított műanyagból. Rágógumiból készült cipőket is gyártanak, mindent fel lehet használni újra, csak akarni kell, pénz kell hozzá, meg energia - amit a napból egyre könnyebben megkapunk, meg az összes többi ami létezik. A megoldások megvannak. Miért nincs hát globális változás? Ne a pénzről szóljon hogy szegény ország és akkor nem tudja megvenni, hanem a Földről legyen szó, és arról hogy emberek élnek rajta együtt és a saját érdekünket nézzük. Ez a fajta önzőség uralkodjon, ami azután kellene hajtson minket hogy minél tisztább környezetben akarjunk élni, tudatosan, és egészségesen. Miért olyan nehéz ez?

Ladon Ardiop 2020.02.17. 02:05:33

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem kell ugyanúgy összegyűjteni és ipari körülmények között ártalmatlanítani, mint a hagyományos műanyagot! Szó sincs itt tisztításról, aprítástól, re-granulálásról....
A lényeg - és ebben a T. cikkíró is komoly tárgyi tévedésben van - a komposztálhatóság és annak fogalma.
Példa: nagyanyán békebeli fa szekrénye. Fa? Igen. Bio? Igen. Lebomlik? Igen. Komposztálható? Igen. Ha kirakom az udvarra, olyan 5-10 év alatt le is bomlik.
Ha komposztálom (= tehát, ledarálom 1-2cm szemcsenagyságra, letömörítem biztosítom neki az állandó min 70% páratartalmat, és a min 60 fok hőmérsékletet, nem mellesleg a lebontó baktériumokat), akkor kb. fél év, és komposzttá válik.
A szabvány is csak azt biztosítja, hogy egy év alatt min 50%-ban komposzttá válik.
EZ a különbség. EZÉRT kell kezelni, ezért kell komposztálni, hogy a komposztálás feltételei biztosítva legyenek (nedvesség, meleg, baktériumok).
Az, hogy ha "ezek a feltételek nem biztosítottak, a kőolaj alapú műanyagokhoz hasonlóan évszázadokon át a környezetünkben maradnak" nettó hülyeség, szegény cikkíró ennek jobban utána nézhetett volna.
Ugyan ez igaz a teknősös felvetésére. Hogy a bioműanyagok "Nem bomlanak el a nyílt környezetben, sem a tengeren." ? Nettó hülyeség.....
Ahogy azt "EgyTamás1982-ből" is jól és helyesen említi - sajnos rengeteg tévhit, amit a hasonló cikkek sem segítenek megoldani, csakúgy, mint amikor bio-polimer zacskóba földet tesznek és felakasztják a fogasra.... ezt sajnálom, hogy a cikkíró nem említette.
Miért kellene búzát, kukoricát használni bio-polimerek gyártására? Már a feltevés is badarság. Miden cellulóz, lignin alkalmas rá - akár a fa, vagy bármilyen más mezőgazdasági hulladék. Voila', máris nem a jó termőterületeket használjuk "műanyag-alapanyag" termelésre.
Sajnálom, hogy a cikkíró nem ismeri a körkörös gazdálkodás fogalmát.
Hozzá teszem: a bio-műanyagokat is olyan helyeken és esetekben kell alkalmazni, ahol annak relevanciája van. Például nem fogom használni PE fólia helyett egy medence szigetelésénél.
Olyan helyeken kell alkalmazni, ahol a folyamat végén a keletkező hulladék szennyezettsége magasa (kb 20% feletti).
Miért?
Mert senki sem fogja kimosni a PE zöldhulladék-gyűjtő zsákot. Jelenleg kis Hazánkban senki sem tud és fog szennyezett hulladékáramokat gazdaságosan újrahasznosítani. Nem technológiai okból - egyszerűen nem éri meg és / vagy a másodlagos környezeti hatás/kár sokkal magasabb.
Igen, ez is pénz kérdése.
Ha hagyományos re-granulátumot használok, akkor olyan 0,8 EUR/kg a költségem. Bioplasztik? A legolcsóbb 2,7 EUR/kg. Sokkal több a gyártási selejt, vastagabb a fala a bio-plasztik zacskónak = több a gyártási költség. Ha valaki nincs rákényszerítve, hogy fizesse meg a többszörös költséget egy komposztálható bio-plasztik termékért, senki sem fogja megvenni. Példa: epertermelő keresett meg, hogy komposztálható bioplasztik dobozra van szüksége. Ok, 150Ft/doboz. Válasz: nem kell, mert az eper ára így 650ft/doboz, míg a konkurenciáé 500 Ft.

Ladon Ardiop 2020.02.17. 02:53:35

@Elisabeth Wyler: Mennyi kérdés!
A szívószál nem egy rossz gondolat. Onnan ered, hogy eredetileg szalmaszálat használtak folyadékok kiszippantására, olyan helyekről, amihez nem fértek hozzá. Jól félresiklott....
Ha azt kell összevetnem, hogy poharat használok, akkor többször használatos - tehát el kell mosni, étkeztetés esetén fertőtleníteni stb... - így pedig hulladékot (=szennyvizet "gyártok"). Ha egyszer használatos (papír vagy műanyag), akkor azt utána tisztítani, kezelni kell.
Egy szívószál gyártásának sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint egy üvegpohárnak vagy egy PE pohárnak. A fém szívószálról nem is beszélve (hacsak nem újrahasznosított fém, ugyebár...)
A probléma nem ilyen egyszerű. Akkor kezdődik, ha egy anyag hulladék lesz: ha nem kerül vissza a körforgásba. Ha maradt volna szalma-szál a szalmaszál, akkor nincs döglődő teknős. Stb, stb.
Sok igazság van abban, amit írt.
Azzal vitatkoznék, hogy a kifőzdékben újrahasznosított karton tányérok lennének: ezt az ÉMI biztosan nem engedélyezné a PE / PP fólia-kasírozott papír tányérokat újrapapírból gyártani (semmi olyan nem lehet az élelmiszer csomagolásban, ami vizes-, zsíros, alkoholos környezetben kioldódhat, sem a csomagolás anyagában, sem a festékben vagy termékjelölésben, ami elképzelhetetlen hulladékból recikált papír esetében). Abban sincsenek kétségeim, hogy ha papírról is beszélünk (ami egyszerűen újrahasznosítható ugyebár...), az ételmaradékkal szennyezett papír tálcák, tányérok bizony a hulladéklerakón végzik. Miért? A választ Ön mondta ki: "a felülete vízálló lebomló anyaggal van vékony rétegben lefedve" (ok, szerintem az sem igaz, hogy az említett réteg "lebomló" lenne, mert van egy fogadásom, hogy az kis sűrűségű polietilén - LDPE). Ez a réteg meg kezelhetetlen a papír-feldolgozók számára, csakúgy, mint az rajta maradt élelmiszer-hulladék.
Ezért sem elég a használó/ felhasználó felelőssége. Miért?
Mert ha mindent a szelektívbe dobok, mindent példaértékűen csinálok - akkor is a szemétben, jobb esetben a lerakóban végzi a cucc. Ugyanis senki sem fogja a joghurtos dobozt, a nyershúsos vákuumfóliát, az öblítős flakont kimosni, levakarni róla a címkét és újrahasznosítani, stb, stb.... Miért? Mert nem éri meg. Sem gazdaságilag, sem technológiailag.
Nincs olyan technológia, ami leszedné az LDPE fóliát a kartonról, lemosná a gulyáslevest, levakarná a címkét - ha lenne is, olyan drága lenne üzemeltetni, hogy a lakosság "szemétdíjába" nem férne bele.
De, hogy ne raboljam az idejét, a "Miért olyan nehéz ez?" kérdésére válaszolva: azért mert drága, a tv. szabályozás miatt sem egyszerű (egy hulladék-kezelési eljárás sem okozhat nagyobb környezeti hatást, mint az eredeti hulladék okoz) és ne feledjük: csak az ipari hulladékgazdálkodás keretein beül van lehetőség rentábilissé tenni a tevékenységet.
Ez itthon kissé másként működik a hulladék-gazdálkodás, mint sok más helyen a világon.
Japán tiszta ország. Lelkiismeretes. Ha késit a Shinkazen 5 percet, lemond a közlekedési miniszter. Két hulladék lerakója van. Több mint 7100 égtője. Bocsánat, nem égető: energy recovery facility. Ja, és kb 700Ft egy liter ivóvíz. Mert ennyibe kerül a tiszta ivóvíz, a palack, annak az előállítása és a gyártói felelősségvállalás miatt a fogyasztóra átruházott újrahasznosítás díja.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.17. 07:55:45

@EgyTamás1982-ből:
@Ladon Ardiop:

Köszönöm mindkettőtöknek a részletes és szakszerű tájékoztatást. (Valamiért EgyTamás1982 kommentje újként jelent meg, pedig már régebben írta.)

"Példa: nagyanyán békebeli fa szekrénye...."

Ami sajnos nem mondható el a mai bútorlapokról, amelyekben a faforgácsot valamilyen műgyanta ragasztja össze. Ezek ugyan szintén lebomlanak, de gyanítom, hogy a műgyanta szennyez. Emiatt az elégetésük sem lehet kimondottan környezetbarát.
süti beállítások módosítása