Az utóbbi napokban a közösségi média a #Trashtag Challenge-től volt hangos: az egész világ lelkesen fogadta, hogy végre egy olyan kihívás lett népszerű, amely nem csak szórakoztató, de egy fontos ügy mellett áll ki. Az ötletet eredetileg egy outdoor termékekkel foglalkozó amerikai cég, az UCO indította el 2015-ben, majd az elmúlt hetekben egy amerikai tinédzsernek köszönhetően kapott új erőre és talált új célközönségre. A lényeg: előtte-utána fotókkal illusztráljuk, hogy hogyan tisztítottunk meg egy szeméttel teli területet. A kezdeményezés nem csak látványos, de gondolatébresztőnek sem utolsó: környezetünk szennyezettsége ugyanis egyre inkább megkívánja a hasonló, drasztikus beavatkozásokat.

Tiszta víz a pohárban?

A hulladékszennyezés globális, mára az ember életének minden szintjét átható probléma – a skála a sarki bolt mellett eldobott csomagolásoktól és cigarettás csikkektől, a #Trashtag Challenge-ben látott, nagyobb külső területeken át egészen a harmadik világ országaiban található hegységnyi méretű illegális szemétlerakókig, vagy az óceánokban keletkezett hírhedt szemétszigetekig terjed. Különösen az utóbbi téma, azaz vizeink szennyezettsége került az utóbbi időben a figyelem középpontjába. Nemrég a Fülöp-szigeteken sodort partra a víz egy elpusztult bálnát, majd egy helyi múzeum számolt be a halál pontos okáról: a boncolás során 40 kg-nyi műanyag zacskót szedtek ki az állat gyomrából, ez okozott emésztőrendszeri sokkot nála.

Itthon sem sokkal pozitívabb a helyzet: 2018 őszén a Parányi Plasztiktalány projekt apropóján a WESSLING Hungary Kft. a hazai vizeket is megvizsgálta, amely során kiderült, hogy a Duna és mellékfolyóinak vize is hemzseg a mikroműanyagoktól, 1 köbméter vízben átlagosan 50 részecskét találtak. Ezek jellemzően a szintetikus anyagokból készült ruhák mosása során, a különböző kozmetikai szerekből és a környezetben lévő hulladékok fizikai és kémiai morzsolódásával kerültek a vízbe és természetesen rendkívül káros hatással vannak a Duna ökoszisztémájára. Legalább az ivóvizünket nem kell egyelőre féltenünk, hiszen annak a 96 százaléka felszín alatti forrásokból származik.

Megoldás kicsiben és nagyban

Az óceánok megtisztítására egy ambiciózus megoldás merült fel: az Ocean Cleanup projektet egy holland fiatal, Boyan Slat indította el. A szerkezet egy 600 méter hosszú, vízfelszínen lebegő csőből és egy 3 méter mélyen húzódó filterből áll, az ilyen módon kiszűrt szemetet pedig hajók szállítják a partra. Sajnos gyorsan kiderült, hogy a feladat nehezebb, mint azt a projekt megálmodói előzetesen gondolták: a szerkezet nem tudott elég gyorsan mozogni ahhoz, hogy a begyűjtött műanyag a „csapdában” maradjon, így 3 hónap után leállították a gyűjtést, jelenleg a javított verzión dolgoznak. A csapat szerint 5 éven belül el tudják tüntetni a legnagyobb szemétsziget, a Nagy csendes-óceáni szemétsziget 50 százalékát, a végső cél pedig az, hogy 2050-re teljesen műanyagmentes legyen az óceánok vize.

A TeSzedd – Önkéntesen a tiszta Magyarországért Mozgalom a #Trashtag Challenge hazai, szervezett formájának is tekinthető, amely már nyolcadik alkalommal valósult meg. A szemétszedő programra március 3-ig volt lehetőség regisztrálni, maga a gyűjtés pedig március 18-tól 24-ig tart. Minden korábbinál többen jelentkeztek: több mint 240 ezren gyűjtik majd a szemetet, összesen 3240 helyszínen. A szervezet kesztyűt és zsákokat biztosít a résztvevők számára, így nekik csak a szedésre kell koncentrálniuk.

Nem csak ebben a pár napban fontos azonban, hogy nyitott szemmel járjunk a környezetszennyezést illetően: a Hulladékvadász és a Greenfo.hu oldalán is tudunk bejelentést tenni, ha illegálisan lerakott hulladékot találunk, ha pedig közterületen találunk erre példát, a helyi önkormányzat felé kell jeleznünk ezt.

Noha jócskán van még hova fejlődni a környezetvédelem területén, az mindenesetre üdítő fejlemény, hogy egyre trendibbé kezd válni a környezetvédelem.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!