„A dohányzás súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők egészségét”: ezt a mondatot minden bizonnyal a magyarok (is) kívülről fújják. Érthető módon a dohányzás kapcsán a megelőzésről, a leszokást támogató lehetőségekről, valamint annak rendkívül káros hatásairól esik a legtöbb szó, ugyanakkor szokatlanul kevés alkalommal merül föl a cigaretták után fennmaradó csikkek sorsa – pedig a szívószálnál is súlyosabb környezetkárosítást képesek okozni. Mostani bejegyzésünkben a cigicsikkmentes február jegyében a füstszűrők miatt kialakult helyzetbe vezetjük be olvasóinkat.
Füstbe ment ötlet
A dohányzás a több tízmillió embert érintő keringési, légzőszervi, rákos megbetegedések kapcsán merül fel a legtöbb esetben a köztudatban. Közvetlen és közvetett környezetünkre is veszélyt jelent: passzív dohányzással másokat is egészségkárosodásnak teszünk ki, aktív dohányzás révén pedig több millió tonna szén-dioxid és metán jut a légkörbe. Ezek csupán a kirakós néhány alkotóelemét jelentik: a dohánytermékek, mint a cigaretta, a pipa vagy a szivar, 2012 és 2016 között több mint 18 ezer lakástüzért volt felelős csak az Egyesült Államokban. Mindezen felül pedig számtalan erdő- és bozóttűz írható a felelőtlenül elpöccintett, égő csikkek számlájára.
A cigaretta- vagy füstszűrőnek a papírhengerben található filtert nevezzük, amely műanyagból, cellulóz-acetátból készül: elhasznált formája a csikk, amely körülbelül 4000 kémiai vegyületet tartalmaz. Eredetileg egy „egészségesebb” alternatív megoldásként vezették be, hogy a szűretlen dohánytermékekkel ellentétben megszűrje az olyan káros anyagokat, mint a kátrány. A teljes igazság azonban az, hogy a filter sem igazán csökkenti a dohányzás káros hatásait: valójában már a kétezres évek végére kimondták, hogy a szűrt és a szűretlen cigaretta is azonos eséllyel okozhat tüdőrákot. Azzal, hogy a gyártók a cigarettát – dohány helyett – egy szál 30 százalékát kitevő füstszűrővel töltik meg, végső soron olcsóbbá teszik a cigaretta előállítását.
Megdöbbentő és elrettentő a számadat, hogy az emberek évente mintegy 6 billió, vagyis 6000 milliárd szál cigarettát szívnak el világszerte. Ebből a mennyiségből (óvatos becslések alapján) évi 4500 milliárd cigarettacsikket, a teljes mennyiség háromnegyedét pöckölik rossz helyre: így válhatott mára a csikk a világ legtöbbet elszemetelt tárgyává, a szívószálat is megelőzve.
Környezete egészsége
A használt füstszűrő lebomlási ideje 1 hónaptól átlagosan 12, de akár 15 évig is terjedhet, de az is csupán adott környezeti hatások révén lehetséges – például, ha a szennyvízcsatornákban összegyűlik. Valójában az utcán, a vízparton hagyott csikkek nem bomlanak le: minél több időt tölt egy csikk a környezetben, annál több mérgező anyag indul szivárgásnak, mint az arzén, higany, nikotin, vagy a különféle gyomirtók, csak hogy pár példát említsünk. A szivárgás folyamatában sajnos az eső is nagy szerepet játszik.
A WHO adatai szerint éves szinten a városokban és a part mentén feltakarított, valamint az óceánokból és tengerekből kihalászott szemét 30-40 százalékát teszi ki az eldobott cigarettacsikk. Egyetlen használt füstszűrő akár 1000 liter vizet is képes beszennyezni, mi több, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ivóvízbe jutva is súlyos károkat okoz. A folyók, tengerek és óceánok élővilágát különösképpen veszélyezteti, hiszen az állatok könnyen tápláléknak tekinthetik – lenyelhetik a füstszűrőket –, így a csikk idegméregként fejti ki hatását. A szerencsétlen helyeken, például játszótéri homokozóban hagyott füstszűrők a csecsemőkre, kisgyerekekre is veszélyt jelentenek. Elméletben ha egy ember elfogyasztana 200 csikket, azok olyan károsan hatnának a szervezetére, hogy akár halálhoz is vezethetne.
Szedd össze magad!
A cigarettacsikkek által okozott problémára több megközelítésből is születtek megoldások. Bevezetőnkben említettük a megelőzést, vagyis a dohánytermékek teljes mellőzését, illetve a leszokást, azonban az erre tett erőfeszítések nem minden esetben járnak pozitív eredménnyel. Egyes dohányosok számára átlagosan akár 30 kísérlet is szükséges lehet a leszokáshoz.
Az elektromos cigaretták ebben a kontextusban nem jelentenek valós alternatívát: előállításuk és szelektív gyűjtésük, a kapszulákban, az alkatrészekben és az akkumulátorban levő szennyező anyagok miatt más módon jelentenek veszélyt a környezetre. További jelentős problémát és ezáltal környezetszennyezést okoz az is, hogy az e-cigik jelentős részét csupán egyszeri használatra állítják elő.
A nemzetközi terepen épp nemrég történt meg az áttörés: decemberben fogadta el az Európai Unió plenáris ülése azt az előzetes tervezetet, amelynek alapvető célja 2025-re 50 százalékkal, 2030-ra 80 százalékkal csökkenteni a dohánytermékekből és az egyszer használatos műanyagokból származó szeméttermelést. A javaslat alapján a jövőben a dohánytermékek gyártóinak kell állniuk a hulladékok begyűjtésére, kezelésére és elszállítására szükséges költségeket. A tervezet olyan további intézkedéseket is magában foglal, mint a nyilvános szemetesek kihelyezése a dohánytermékeket gyártó cégek által, valamint a csikkek helyettesítését szolgáló, alternatív törekvések támogatása. Az előzetes megállapodás jelenleg megerősítésre vár az Európai Parlamenttől és egyes uniós szervek részéről, ugyanakkor akár 2021-re életbe léphet.
Szerencsére akad olyan vállalkozás, amely természetes, szerves anyagokból (kender, pamut, len) állít elő csikkeket, így még ha a természetbe is kerülnek, akkor is könnyedén lebomlanak. Az ehhez hasonló kezdeményezések már a megvalósítás fázisában járnak, a megfelelő partnerekkel és támogatással már most készen állnak a tömeggyártásra.
Más vállalkozások, mint például a magyar származású Tom Szaky által alapított TerraCycle, a csikkek újrahasznosítását tűzték ki célul. Miután összeszedték a programban részt vevő önkéntesek a csikkeket és a hamut, a vállalkozás az összegyűlt hulladék megolvasztását követően újrahasznosított termékeket állít elő. Hozzávetőlegesen 2000 csikk szükséges például egy hamutartó elkészítéséhez. Az ehhez hasonló csikkszedő programokat sokszor maguk a dohánygyárak támogatják.
Az újrahasznosítás kapcsán is születtek meglepő eredmények: Abbas Mohajerani ausztrál kutatómérnök 2016-os vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az építőanyaghoz 1 százalékos arányban hozzáadott csikkeknek köszönhetően a tégla jobb állóképességgel rendelkezik, illetve az előállításához szükséges energia mintegy 58 százalékát megspórolja. A szerző soron következő, 2017-es kutatása azt szűrte le, hogy miután a forró aszfaltba beolvasztják a bitumennel és parafinnal elkevert cigarettacsikkeket, a járdák kevesebb hőt sugároznak vissza, ellenállóbbak lesznek, valamint képesek megkötni a csikkekből felszabaduló méreganyagokat.
Az eldobott csikkek ellenében mi magunk is felvehetjük a kesztyűt. A Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány immáron második alkalommal hirdetett cigicsikkmentes februárt, amelynek célja a lakosság figyelmének felhívása a füstszűrők által okozott környezeti ártalmakra. Ehhez az alapítvány a csikkek tárolásának megoldásáról is gondoskodik, illetve olyan kukákat szeretne kihelyezni, amelyek segítségével különböző kérdésekre lehet szavazni, ezzel támogatva a csikkek szemetesbe történő juttatását.
A végére pedig egy igazán extrém és meghökkentő példát hagytunk: egy francia történelmi témájú park, a Puy du Fou vezetője egy tájékoztató kampány keretében megtanított hat hollót a park területén elszórt szemét és cigarettacsikk összegyűjtésére és kidobására (természetesen jutalomért cserébe). Bár a látogatók élvezettel nézik, ahogy a madarak dolgoznak, a tulajdonos szerint több ezer madár betanítása nem lenne se működőképes, se fenntartható megoldás: ő inkább azt javasolja, hogy mindenki szedje össze a maga szemetét.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!