A globális üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért felelős az állattenyésztés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állattenyésztésé a második legkövérebb tortaszelet azon a képzeletbeli kördiagramon, amelyen az látszik, hogy mely szektorok a legnagyobb okozói az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Az állattartás nagyobb részben felelős ezért, mint a szállítmányozás és közlekedés összesen.
Az üvegházhatású gázok, mint amilyen a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a vízgőz és az ózon, részben elnyelik, de leginkább visszasugározzák az infravörös sugárzást a Földünk felszínére. Ez üvegházhatáshoz vezet, amely pedig hozzájárul a globális felmelegedéshez. A húsért, tojásért és tejtermékért tartott állatok, illetve az állattenyésztés ipari szintű működtetése a második legnagyobb felelőse az üvegházhatású gázkibocsátásnak.
Az állattenyésztés „birtokolja” egyébként a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek 70 százalékát, valamint a termesztett növények nagy százaléka is az állattartás révén hasznosul. Ezen kívül az erdőírtás egyik fő okozója, hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, valamint a vízszennyezéshez.
Mindeközben érdemes figyelmet szentelni az étrendkutatás területén mutatkozó legfrissebb kutatásoknak is. Egy húsban, tojásban, tejben és sajtban túlságosan gazdag étrend épp olyan káros lehet az egészségre, mint a dohányzás – mondja ezt egy nagy port kavart kutatás. A felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy a fentebb említett élelmiszerek rendszeres fogyasztása mellett négyszer gyakoribb a rákos megbetegedések kockázata, valamint a felnőttkori diabétesz kialakulásának veszélye. Igaz, arra is fény derült, hogy ez az állati fehérjében gazdag étrend a fiatalok esetében inkább káros az egészségre, az idősebb korosztálynál viszont pont fordítva, egészségmegőrző funkcióval bír.
Természetesen nem kell teljesen száműzni az állati fehérjéket az életünkből, és mindenkinek saját joga azt is eldönteni, hogy milyen típusú étrendet választ. A tényeken viszont el kell gondolkodnunk. Fontos lenne, ha nem csak az egyén szintjén valósulna meg ez, hanem döntéshozói szinteken is lenne arra utaló kezdeményezés, hogy ezzel a problémával mit lehetne kezdeni mind globális, mind pedig országos szinteken. Ugyanúgy, ahogy a fosszilis tüzelőanyag problémájáról gyakori diskurzusok folynak, az állattenyésztés kérdéséről is el kell kezdenünk a beszélgetést.
Forrás: The Guardian
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
