Az Európai Unió a megtermelt áramának jelenleg már több mint 30 százalékát megújulókból szerzi, míg 2000-ben ez az arány csupán 12 százalék volt – derül ki egy friss elemzésből, amely a kontinens tavalyi energetikai arányszámait vette górcső alá. Ha a megújulók térhódítása ebben az ütemben zajlik, akkor 2030-ra ezek az energiaforrások elérhetik akár az 50 százalékot is. Ebben a tekintetben az élen Németország és Anglia állnak. Nyugat-Európában a szabadban is kellemesebb a tisztább levegő miatt, mint keleten.
A riportból kiderül, hogy a szélből, napból és biomasszából származó energia az összvillamosenergia-termelés 20,9 százalékát tette ki 2017-ben az Európai Unióban, további 9,1 százalékot jelentett a vízből származó energia. Összehasonlításképpen a tavalyi adatok alapján szénből a teljes villamosenergia-termelés 20,6 százalékát, míg földgázból 19,7 százalékát állítottak elő. Ez vitathatatlanul egy nagyon pozitív elmozdulás a megújulók irányába, hiszen öt évvel ezelőtt a szénnel (27,2 százalék) és földgázzal (17,9 százalék) együttesen megtermelt áram a kétszeresét tette ki a szélből, napból, illetve biomasszából nyert energiának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek a növekedésnek az 56 százalékát Németországnak és Angliának köszönheti az Unió még úgy is, hogy ez a két ország az egész blokk teljes áramtermelésének kevesebb, mint 30 százalékát állítja elő.
Mindeközben az áramfogyasztás tavaly 0,7 százalékkal emelkedett. Egymás után ez a harmadik olyan év, amelyben folyamatos növekedés figyelhető meg ebben a tekintetben. Ez az emelkedés várhatóan folytatódik, ahogyan például egyre több elektromos autó jelenik meg az utakon felváltva a benzines vagy dízeles gépkocsikat.
Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a megújulók látványos növekedésének ellenére egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a szén-dioxid kibocsátás is növekszik. Ha vetünk egy pillantást Európa térképére, akkor azt láthatjuk, hogy Kelet-Európában és a balkáni országokban sokkal szennyezettebb a levegő, mint némely nyugat-európai országban. A WHO 2017-es felmérése pedig azt is bemutatta, hogy Európa e régióiban a legtöbb éves szinten a levegőszennyezés következtében történő halálos megbetegedés. A bolgár főváros, Szófia például jelenleg második krízisét éli légszennyezés tekintetében. Pár héttel ezelőtt a város polgármestere megkérte a lakosságot, hogy egy ideig ne használják az autóikat, és felhívta arra is a figyelmet, hogy (főként a gyermekek és az idősek) minél kevesebb időt töltsenek a szabadban. A WHO szerint Magyarország, Bosznia Hercegovina, Macedónia és Lengyelország is a gyengén teljesítő országok közé sorolhatók.
Bár egyelőre megújulók terén észlelhető egyfajta megosztottság Európán belül, az is jól látszik, hogy a nyugati, fejlett országok húzóerőt jelentenek a többi ország számára: nem csak követendő példaként járnak elől, de az ott lévő tudás, technológia sok esetben átvehető, „pusztán” az adott országra kell adaptálni a máshol már letesztelt és működőképes folyamatokat. Természetesen az átvett rendszereket tudni kell a jogi és egyéb környezeti sajátosságokat figyelembe véve az adott országra szabni, amely azt is jelenti, hogy a szaktudást és a pénzt semmiképpen sem lehet megkerülni. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a struktúrákat aztán profi módon működtetni is szükséges.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
