LESZ ELÉG GABONA? MIT FOGUNK ENNI 30 ÉV MÚLVA?

2018. február 02. 14:57 - CHIKANSPLANET

resized_shutterstock_311202905.pngElőrejelzések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig már 11,2 milliárdan leszünk a földön. A jövő egyik nagy problémája, hogy a népességnövekedés magával hozza majd a növekvő élelmiszer-igényt is: ennyi ember étellel való ellátása már komoly gondot fog okozni nem csak az állattenyésztés, de a mezőgazdaság egésze számára is. Kutatók azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.  

Az élelmiszerek iránti globális igény 2050-re legalább 59, de akár 98 százalékkal is növekedhet. Ez a tény teljesen át fogja alakítani a mai értelemben vett mezőgazdaságot. Az ágazatban tevékenykedőknek növelniük kell majd a növénytermesztés volumenét vagy úgy, hogy kiterjesztik a termőföldek területét, vagy pedig úgy, hogy a már meglévő termőföldek produktivitását fokozzák, mondjuk a műtrágyázás, illetve öntözőrendszerek fejlesztésén keresztül, vagy olyan új módszerek bevezetésével, mint amilyen a precíziós gazdálkodás. Ez utóbbi egy olyan megközelítés, amely a gazdálkodást összekapcsolja az információs technológiával annak érdekében, hogy a növény és a termőföld pontosan azt kapja, ami a termelés optimalizálásához a legszükségesebb.

A gond csak az, hogy a jelenlegi termésátlaggal számolva elmondható, hogy nem fogunk tudni annyi gabonát betakarítani, amennyire az emberiségnek szüksége lesz. A klímaváltozás, az urbanizáció, a mezőgazdasági befektetések hiánya mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik majd azt, hogy elegendő élelmiszert tudjunk előállítani.

A klímaváltozás hatással lesz a mezőgazdaságunkra: egyes területeken a növénytermesztés hozama jelentősen csökkenni fog. A Mato Grosso nevű brazil szövetségi állam például az egyik kulcsfontosságú mezőgazdasági terület, ahol 2050-re 18-23 százalékos visszaesést prognosztizálnak a szójabab-és kukorica-termesztésben – mindezt a klímaváltozás számlájára írhatjuk. Persze némely területen a klímaváltozás hatására kezdetben még a termésátlagok növekedését lehet majd megfigyelni.  Ilyen földrajzi területek lehetnek például Kína, Kanada és Oroszország egyes részei, ahol az előrejelzések alapján hosszabb és melegebb termesztési időszakokra számítanak – legalábbis a klímaváltozás elején.

Mindemellett a gazdáknak egyre inkább úgy kell fejleszteniük a mezőgazdasági termelést, hogy az fenntartható maradhasson, ellenkező esetben a klímaváltozást erősítjük. Olyan a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket kell használniuk, mint például a GPS-alapú műtrágyaszórás, a különböző fejlett öntözési technológiák bevezetése, vagy a hatékonyabb vetésforgó kialakítása.

Mindeközben egyre több olyan projektet indítanak, amelyekben a gabonatermelés folyamatát akarják gyorsítani a kutatók. A legjobban, leggyorsabban termő növények kiválogatása, majd továbbszaporítása ugyan évszázadokig működött, most viszont hatékonyabb megoldásra van szükségünk. Az új módszer az úgynevezett ’speed breeding’, azaz gyors termesztés. Az ezzel kapcsolatos kísérletek olyan üvegházakban zajlanak, ahol a növényeket LED-izzókkal világítják meg, amelynek hatására gyorsul a fotoszintézis. Ez az eljárás a nátriumgőzlámpák korábbi használatánál nem pusztán olcsóbb, de hatékonyabb is. A kísérletben használt búza növekedése például a háromszorosára nőtt.

Az is kiderült, hogy bizonyos növények, mint amilyen a búza, árpa, borsó és a csicseriborsó egy év alatt hatszor képes lehet termőre fordulni ezzel a módszerrel. Ráadásul a módszer használatával a tudósok tanulmányozhatják, hogy a növények hogyan küzdenek meg a különböző betegségekkel, de az alakjukat és a virágzási idejük folyamatát is megfigyelhetik, ráadásul ilyen ellenőrzött körülmények között a vegetációs időszak nyolchetente megismételtethető.

A globális élelmiszer-egyensúly kialakításához és megtartásához az ágazat szakpolitikusainak, a vállalatoknak, valamint a fogyasztóknak az összefogására van szükség. Az ellátó hálózatban szereplő nemzetközi üzleteknek jobban kell tudniuk artikulálni a változtatás szükségességét. A fejlett országoknak pedig ösztönözniük kell a beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek.  

 

Forrás: Harward Business Review, The Guardian.

         

  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7813627468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2018.02.02. 19:45:05

majd eszünk gyümölcsöt és zöldséget, opsz már most is azt eszünk.
gabonákból egyelőre felesleget termelünk, de pl cukornádból is, valamint gazdasági okokból sokszázmillió hektár van kivonva művelés alól. Szerintem kár káááár káár ilyen témát feszegetni, nemhogy nincsen probléma de még csak nem is lesz.

Inkább tanuljatok, afrika tízmilliós tételben vár tanárokat nevelőket oktatókat szakembereket és diplomásokat egyaránt (de még kurvákat is szóval magyarok is esélyesek). Sok sok sok élelmiszert adnak cserébe és ahogy egyre jobban megy nekik úgy egyre többet.

Bambano 2018.02.03. 16:40:18

néhány tévedés:
1. az előrejelzések hasra ütéssel készülnek. jobb esetben van egy pesszimista, egy konzervatív meg egy optimista becslés. én meg olyan előrejelzéseket olvastam, hogy 2050-re 10 milliárdan leszünk (ez kb. ugyanaz, mint a poszt elején), és ott TETŐZIK.

2. a percíziós gazdálkodás pont nem a termésátlagok emeléséről szól. az arról szól, hogy pontosan ugyanannyi tápanyagot juttassunk vissza a talajba, mint amennyit kivettünk belőle. az informatika ott focizik benne, hogy a területi egységet minél kisebbre csökkentsük. Ez alatt azt kell érteni, hogy régen is meg tudták mondani, hogy mennyit arattak egy 100 hektáros tábláról, de ha informatikával csinálod, akkor nem 100 hektáronként, hanem négyzetméterenként lehet ezt mérni.

ezzel a precizitással el lehet érni, hogy pontosan annyi tápanyag kerüljön vissza a talajba, mint amennyit kivettünk belőle. következmény: jövőre ugyanannyi fog teremni (mert azonosak a kiindulási feltételek), nem több.

3. a led nem izzó. max. fényforrás.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2018.02.03. 17:56:25

Első lépésnek kielégítő, ha a világ fejlett része nem dobálja ki nyakra főre az élelmiszert, mint ahogy teszi ma. Meg aztán kiváncsi lennék, hogy a turbó búzát miféle többlet édesvízzel öntözik, mikor már ma is problémát jelent néhol az édesvízhiány. Kínában a Sárga-folyó néha már nem éri el a tengert, mert az ipar/mezőgazdaság felszívta. Második lépésnek le kéne építeni az energianövények termesztését, ami erőforrásokat, édesvizet, termőföldet von el az élelmiszertermelésből. Meg lehet nézni, mit művelt az enregianövények felfutása a gabonafélék világpiaci árával. Kiváncsi lennék, hogy ha a "sima" napraforgó kizsigereli a talajt, akkor mit művel a turbó napraforgó. Az energiaéhségnél is kiderült, hogy nem az az egyetlen megoldás, hogy több energiát termelünk, hanem kevesebbet pazarlunk el; lásd energiatakarékos elektromos rendszerek.

Bambano 2018.02.03. 21:30:32

@Gyalogrépa: "Kiváncsi lennék, hogy ha a "sima" napraforgó kizsigereli a talajt, akkor mit művel a turbó napraforgó.": nincs ebben semmi nagy truváj, az anyagmegmaradás törvénye érvényes. Ha x mázsa termésátlaghoz y kiló tápanyagot vesz ki a növény a talajból, akkor 3x mázsához 3y-t vagy többet. (figyelembe véve a csökkenő hatékonyság törvényét is).

Éhesló 2018.02.04. 13:25:20

A jövőlátók nyomorát leginkább az mutatja, ahogy kormányzati és ENSZ, EU pénzekért házalnak a jóstevékenységük folytatására.

Ha ismernék a jövőt, eltartanák magukat a jóslataikból és sok sok fizető vendég taposná egymást az ajtajuk előtt.
De nem ismerik.
Ők sem.
Én sem.

Ezért az ilyen posztok is tökéletesen értelmetlenek a kőolajforrások kimerüllésének harmadik (1990, 2000, 2010) megjósolt időpontját követő 8 évvel.

Fingjuk nincs a jövőről.
A poszternek sem.