Paul Polman, az Unilever globális vezérigazgatója mondta korábban a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés kapcsán, hogy habár a politikai döntéshozók és kormányzati szervek elkötelezett tevékenysége elengedhetetlen a fenntartható fejlődés felé történő előrelépésben, azok még a legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem képesek egymaguk teljes változást hozni ezen a téren. Amit pedig ők nem tudnak megtenni, azt az üzleti élet szereplőinek kutya kötelességük kipótolni, támogatásként az ügy mellé állítani, hiszen csak így – közös erővel – tudunk valóban látványos és a közös ügy érdekében valóban előremutató eredményeket elérni. A fenti gondolatok szerencsére ma már számos magyar vállalat is magáévá tette, és dolgoznak ki programokat a fenntarthatósági dimenziók szellemében.

Mindenképpen örömteli hír, hogy a kormány és az államigazgatási szervek Magyarországon sincsenek magukra hagyva a fenntartható fejlődés célrendszerének megvalósítása kapcsán. A hazai GDP 30 százalékát kitevő 70 vállalat vezetőinek a részvételével a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért aktívan és tervszerűen dolgozik azon, hogy a lehető legjobban kiegészítsék a kormányzati intézkedéseket.

A szervezet működésének alapját az ENSZ által kidolgozott Globális Fenntartható Fejlődés Célok, az úgynevezett SDG-k jelentik. Ezek világszerte egy közös cél felé irányítják a gazdasági szereplők és partnereik figyelmét, segítenek koordinálni a vállalati erőforrások felhasználását, hogy azok a valóban égető fenntarthatósági dimenziókra, területeken hasznosulhassanak.

Ezeknek a fenntarthatósági céloknak szellemében készítette el az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért a GRI (Global Reporting Initiative) és az ENSZ Global Impact kezdeményezésekkel közösen azt a dokumentumot, amely a vállalati vezetők számára nyújt útmutatást ezen célok eléréséhez nemzetközi és helyi-régiós szinten is.

Az iránymutatás egyik előremutató vonása, hogy habár az elsősorban a multinacionális vállalatok számára készült, azt kis- és középvállalkozások valamint egyéb szervezetek szintén bátran használhatják, hogy ötletet merítsenek, illetve ott, ahol szükséges alkalmazzák a benne foglaltakat. Szintén fontos kiemelni, hogy habár az iránymutatás intézményi szintre lett megfogalmazva, a komplex megközelítés jegyében termék-, telephely-, divízió- vagy regionális szinten is alkalmazható.

Az iránymutatás öt lépése azon felismerésen alapszik, hogy minden vállalat köteles a vonatkozó jogszabályoknak eleget tenni, a nemzetközileg elfogadott legalapvetőbb fenntarthatósági és etikai követelményeknek megfelelni, valamint tevékenységük és működésük minden alapvető emberi jogot negatívan érintő hatása orvoslását prioritásként kezelni.

Ebbe a nemzetközi keretbe illeszkedik a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezetének hazai programja is, az Action 2020 Magyarország, amely összhangban van a nemzetközi iránymutatásokkal, sztenderdekkel és hazai stratégiai tervekkel is. Ez közel sem jelenti azt, hogy pusztán lemásoltuk és magyarra fordítottuk volna a nemzetközi anyagokat. Az Action 2020 Magyarország kifejezetten a hazai viszonyokra optimalizált, a magyarországi fenntarthatósági kihívásokra választ és megoldást kereső kezdeményezés.

A globális programban 800 elismert kutató és szakértő bevonásával kilenc prioritási területet határoztak meg, a hazai adaptáció során ezek közül öt prioritásra koncentrálunk. Ezt az öt prioritást és az ezekhez kapcsolódó makroszintű célokat – példátlan összefogással – több mint 100 civil szakértő, tudományos életben neves kutató és vállalatvezető közösen határozta meg.

Olyan problémákat emeltek a hazai program fókuszpontjába, mint a klímaváltozás, a foglalkoztatás, az élelmezés, a víz és a fenntartható fogyasztás – ez az az öt stratégiai dimenzió, amelyekre a magyarországi program koncentrál, és amelyeknek a makroszintű céljait is meghatároztuk, mint olyan részterületek, amelyeken változtatni kell.

A klímaváltozás tekintetében ilyen makroszintű célként határoztuk meg többek között a tiszta energiaforrások minél szélesebb körű használata a vállalatok részéről. A foglalkoztatás dimenzió egyik kiemelt részterülete a női vezetők számának növelése és a megkülönböztetés-mentes foglalkoztatás elterjesztése. Az élelmezés dimenzióban többek között a gyermekéhezés felszámolása és a fenntartható terméklánc kialakítása dimenziókra koncentrálunk. A víz dimenzió talán legfontosabb makroszintű céljai a vízminőség javítása és a vízhasznosítás hatásfokának a javítása. És végül a fenntartható fogyasztásdimenzióban olyan makroszintű részterületekre koncentrálunk, mint a termékek életciklusának kiterjesztése vagy a fenntarthatósági szempontokat minél teljesebben figyelembe vevő termék- és szolgáltatásfejlesztés.

Természetesen egy program sem érne semmit, ha nem lennének olyan szervezetek és vállalatok, amelyek ezeket megvalósítják. Magyarország ezen a területen sem áll rosszul: a program weboldalán jelenleg tagvállalataink több mint félszáz – az előbb említett problémákra részben vagy egészben megoldást kínáló – üzleti megoldása érhető el, amelyek példaként vagy jó gyakorlatként várják átültetésüket más szervezetek működésébe.

Hogy ez minél könnyebben megtörténhessen a BCSDH számára kiemelt jelentőségű a jövő vezetőinek képzése, megismertetésük a fenntartható vállalatvezetési filozófiával, annak gyakorlati fogásaival. Idén immáron a negyedik évfolyamával indult el a hetekben „A jövő vezetői” tehetségprogramunk, amelynek révén 2017-ben minden eddiginél több, összesen 33 tehetséges fiatal kaphat betekintést a fenntartható vállalatvezetés kulisszatitkaiba.

A program legfontosabb célja, hogy ezeknek a potenciális vezetőjelölteknek bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. A résztvevők változatos módszerekkel dolgozzák fel a vállalati fenntarthatóság elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, követelményeit. Részt vesznek gyárlátogatáson, esettanulmányokat dolgoznak fel, vezérigazgatói interjúkat készítenek, szakmai előadásokon vehetnek részt és interaktív gyakorlatok segítik a tanulásukat. A mentorprogram sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül mára többen váltak felsővezetővé munkahelyükön, sőt vannak már első számú vezetők is köztük.

És ez mindenképpen bizakodásra ad okot.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!