Kevesebb pénzből több megújuló energia 2013-ban

2014. április 11. 11:01 - CHIKANSPLANET

 

Hiába csökkent a beruházásokra fordított összeg tavaly, a megújuló alapú áramtermelés továbbra is szárnyal

CHP_index_20140411.jpgAz egy évvel korábbihoz képest 214,4 milliárd dollárral kevesebb pénzt ruháztak be tavaly világszerte a megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelésbe, globális szinten mégis tovább növekedett a zöldáram részaránya a villamosenergia-termelésben – derül ki a napokban bemutatott Global Trends in Renewable Energy Investment 2014 kiadványból. A beruházási összegek zuhanása két okra vezethető vissza: egyrészt jelentősen csökkentek a fotovoltaikus rendszerek árai, másrészt az egyes országokban jellemző bizonytalan szabályozói környezet számos befektetőt is elriasztott az új projektek megvalósításától.

2012 után 2013 egyébként már a második olyan év volt, amikor mérséklődött a megújuló-energetikai beruházások pénzügyi volumene. A rekordévet jelentő 2011-hez képest tavaly már közel negyedével – 23 százalékkal – kevesebb pénzt költöttek a befektetők és beruházók a zöldáram-termelésbe. Nem kell azonban kétségbe esni: a jelentés szerint ugyanis azon túl, hogy csökkent a beruházási volumen, kirajzolódtak olyan trendek, amelyek azt jelzik, hogy a megújuló energiatermelés továbbra is globálisan vezető ágazat lehet a jövőben.

Az első, és legfontosabb ezek közül, hogy összességében – a nagyméretű vízerőművek nélkül – az új megújuló alapú erőművek a globálisan üzembe állított kapacitások 43,6 százalékát adták, amivel a zöldáram a világ villamosenergia-termelésének 8,5 százalékát adta az egy évvel korábbi 7,8 százalékkal szemben. Ezzel a növekedéssel 1,2 milliárd tonnával sikerült mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátás növekedését.

A második ilyen kedvező jel a fotovoltaikus rendszerek árának zuhanása volt, amely a beruházási volumen csökkenéséből csaknem 16,4 százalékkal (mintegy 35,1 milliárd dollárral) vette ki részét.

A harmadik az a tény, hogy a tiszta energiával foglalkozó vállalatok részvényeinek ára globálisan mintegy 54 százalékkal emelkedett a tavalyi év során, ami a vállalati beruházások tőkebevonását segítheti a jövőben.

És végül a jelentés kiemeli, hogy egyre több olyan napelemes és kontinentális szélerőművi projekt valósult meg világszerte, amelyek már mindenféle államilag garantált szubvenció nélkül életképes, megtérülő fejlesztésként működnek. Ahol a megfelelően magas napsütéses órák száma, illetve az egész évben megfelelő szélerősség erre alkalmas karakterű fogyasztói igénnyel találkozik, ott ezek a beruházások már a fosszilis energiaforrások számára is versenyképes konkurenciát jelentenek.

Sok vesztes és egy nyertes technológia

Az elmúlt évben egyedül a geotermiára alapozott energiatermelésnek sikerült növelnie a befektetési összegeket az előző évihez képest. Ennek a technológiának az esetében 38 százalékkal emelkedett a befektetett pénz összege 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest, és ezzel globálisan elérte a 2,5 milliárd dollárt.

Minden más technológia viszont rosszabbul járt 2013-ban:

CHP_20140411_pic1.jpg
Kína surranópályán előzi Európát!

2013 volt az első év, amikor Kína beelőzte Európát a megújuló-energetikai beruházások volumenét tekintve. Habár Kínában is csökkentek a beruházási összegek közel 6 százalékkal, még így is 56 milliárd dollárt fektettek megújulós projektekbe. Ez 8 milliárd dollárral több, mint amennyi pénzt Európában költöttek ilyen célokra a befektetők és beruházók. A tavalyi évben rögzített 48 milliárd dollárnyi európai befektetés egyébként 44 százalékkal(!) kevesebb annál, mint amennyit 2012-ben fordítottak hasonló célokra az öreg kontinensen.

Az Egyesült Államokban a 10 százalékos visszaesését követően 36 milliárd dollár ment megújuló-energetikai projektekre, miközben Indiában 15 százalékkal csökkent ez az érték (összesen 6 milliárd dollárra), míg Brazília esetében 54 százalékos volt a visszaesés (összesen 3 milliárd dollárnyi befektetés 2013-ban).

Vannak régiók, ahol viszont növekedésről lehet beszámolni. Ilyen az amerikai kontinens Brazília és az Egyesült Államok kivételével, illetve az óceániai térség Kína és India kivételével. Ebben az utóbbi régióban egyébként Japán vitte a prímet 80 százalékos növekedéssel, amit elsősorban a fotovoltaikus beruházások tavalyi megugrásának köszönhetnek.

A megújuló veri a fosszilist, csak az a kérdés, honnan nézzük

Habár a nagy vízerőműveket is belefoglalva, a megújulós beruházások és befektetések volumene (összesen 227 milliárd dollár) tavaly is alatta maradt a fosszilis energiaforrások kiaknázásába fektetett összegeknek (270 milliárd dollár), a képet azért árnyalja, hogy a megújulók 227 milliárd dollárja közel a duplája annak a beruházási összegnek, amit új fosszilis erőművekbe fektettek, ezek csak a régi kapacitások kiváltására, modernizálására fordított összegek miatt előzik be a megújulókat.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr706015351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KissGecihuszár 2014.04.12. 10:44:12

Bárcsak szeretett Hazánkban is ott tartanánk már, hogy dübörögne a megújuló ipar, s főként a mi adottságainknál a legjobban hasznosítható fotovoltaikus és az ú.n. 2. generációs biogáz alapú energiatermelés! Ugyanis ha valami, akkor a 2. generációs bio-nak minden lehetőség adott nálunk, hiszen bőséggel áll rendelkezésre szár, lett légyen búza, kukorica, egyéb szántóföldi termény szára. Aztán van -reméljük, egyre több lesz, ha megélénkül az állattartási kedv- almos trágya, illetve vágóhídi hulladék, elhullott dög, egyéb élelmiszeripari melléktermék és persze nem utolsó sorban kommunális hulladék és szennyvíz. Ezekből az input anyagokból az év 365 napjában, napi 24 órában lehet(ne) biogázt termelni, csak el kéne végre már kormányzati szinten is odáig jutni, hogy a szép szavak mellett ún. anyagilag is támogassuk -többek közt EU-s pályázatokkal- a biogáz telepeket, erőműveket építeni szándékozó önkormányzatokat, vállalkozásokat, ugyanis ezen -zömében 2-5MW teljesítményű lokális erőművek egyrészt munkahelyeket teremthetnek, másrészt alkalmasak arra, hogy decentralizálják az áramtermelést, ezzel csökkentve az akár több 100Km hosszú nagyfeszültségű hálózatok okozta hálózati veszteséget, hiszen ezek ugye a minden településen jelen lévő 20kV-os középfesz hálózatra táplálnak! Azzal maximálisan tisztában vagyok, hogy amennyiben minden megyében lenne 15-20 db, egyenként 2-5MW-os biogáz és a magas éves átlagos napsütéses órákkal büszkélkedő Dél-Alföldi megyékben még ugyanennyi fotovoltaikus erőmű, nos az országosan olyan kb 350-380 db biogáz és kb 80-100 db fotovoltaikus egységet jelentene, melyek össz teljesítménye napközben akár 1500-2000MW teljesítményt is jelenthetne, tehát pár db fosszilis erőművet le kellene állítani, főként a leg környezetszennyezőbb szenesek közül, ami óhatatlanul munkahelyek megszűnését eredményezhetné olyan régiókban ,ahol eleve is magasabb a munkanélküliségi ráta. viszont amennyiben lenne az országban 300-350 biogáz erőmű, hozzákapcsolódó fermentorokkal, osztályozó, válogató berendezésekkel, az önmagában kb 10-15000 új munkahelyet teremthetne csak a telepeken! ÉS akkor még hol vannak az egyéb kiszolgáló, fuvarozó,stb háttérvállalkozások?!?

jogalany 2014.04.12. 11:32:45

Az így termelt energia 3 x annyiba van, mint egy atomerőmüé. Ugyanakkor a gyártása során keletkezett természet károsítás meg nagyobb.
A termelés ciklikussága nem teszi optimálissá a felhasználást, felesleges a termelés egy része.
Üzlet ez de csak azoknak, azon keveseknek, akik így akarnak meg gazdagodni, a földel nem is törödnek, csak saját hasznukkal.
Mint a politikusok.

KissGecihuszár 2014.04.12. 17:53:17

@jogalany: Miféle természetkárosítás, he? Van fogalma a 2. generációs -ú.n. sejtrobbantásos- biogáz technológiáról, melyet a nagyon messzi Ausztriában kb 20-25 éve sikerrel alkalmaznak, de már fél Európában elterjedőben van és ahol csak lehet, ott kiváltják vele az 1. generációs, azaz silókukoricára alapozott technológiával, melynél 1 MW teljesítmény beruházási költsége kb 900millió Ft! Mennyi ez a költség 1MW-nyi teljesítményű atomerőmű esetén?? Ekkora agyament baromságokat leírni, jézusmária!! Félreértés ne essék, nem vagyok atomenergia ellenes, viszont a súlyosan környezetszennyező szenes, olajos erőművek ellen igenis, pláne egy olyan országban, ahol sem elegendő szén, sem elegendő kőolaj nem áll rendelkezésre, viszont hulladék, szennyvíz, kukoricaszár, állati melléktermék van dögivel!

KissGecihuszár 2014.04.12. 17:55:37

@KissGecihuszár: Bocsi, helyesen így hangzik: (...)silókukoricára alapozott technológiát(...)

Bambano 2014.04.13. 04:14:38

@KissGecihuszár: jaja, szerintem is milyen jó adottságaink vannak a napelemekhez, csak apró probléma, hogy ez a rohadt föld nem átlátszó.
hint: amikor nagyon kéne a napenergia, akkor a nap épp a föld túloldalán van, tehát optimálisan lefelé kellene fordítani a cellákat, csak nem átlátszó a föld...

állati melléktermék meg annyira dögivel van, hogy a töredékét sem tudják kivinni a földekre annak, amire szükség lenne, mert nincs elég állat.

egyszer jutnánk el oda, hogy a "megújuló" energiaforrásokat értékükön kezelik (=nulla)...

KissGecihuszár 2014.04.13. 16:30:43

@Bambano: Ja, hogy napközben nem használunk fel áramot, pl az üzemekben, közintézményekben? Nem is tudtam, hiába mindig tanul "valamit" -azaz 1-1 újabb épületes f@szságot!!- az ember. Ami pedig a biogázzal kapcs böffenteni tetszett, nos ahhoz már végképp nem fűznék kommentet, mert félő, hogy be lennék perelve. Egy biztos, totálisan nincs Önnek sem fogalma a mai biogáz előállítási technológiákról, pedig a "nagyon messzi" Ausztriában ez immár 20-25 éve napi gyakorlat, mármint a kommunális hulladékból és/vagy kommunális szennyvízből történő biogáz előállítás, mint ahogy nálunk is -sajnos, még csak tucatnyi- nagyobb települések felújított szennyvíz telepein. Elképesztő és egyben ijesztő, hogy ekkora stupidizmus mutatkozik nálunk egy olyan technológiával szemben, mely már Európa nagyobb részén évtized(ek) óta bizonyított! Mi mindig okosabbak óhajtanánk lenni a deákné f@szánál?? Vagy esetleg a fosszilis energetikai lobby aktív tagja tetszik lenni? Mert ez esetben értem az "aggódást"...

jogalany 2014.04.14. 12:54:11

@KissGecihuszár:
A közpénzen támogatott un. megújúló energia, még nem életképes, ha a piaci viszonyoknak kellene megfelelniük. Érdekes, hogy ezen esetekben a liberális zöld ? gondolkodás mennyire megengedő.
Merthogy Ők állnak a termelés mögött. A saját hasznuk elörébb való, mint a köz érdeke, persze belemagyarázzák, mi a mi érdekünk, hogy így nekik jó legyen.
Talán értelmezni kéne, mennyi is az 1 MW energia, mert pl. a FCSM -nél a Soroksári uton müködő bióenergetikai műből annyi áram sem jön, amennyi a saját átemelő szivattyúkhoz kéne csendes napon. Ők is az atomerőmű áramából emelik át a szennyvizet a Dunába, illetve ma már nyomják le a másik telepükre.
Ismim vett egy 3 szektoros melegvíz termelőt, ami hirdetés szerint 3,5 év alatt behozza az árát, de neki még 5 év után is még 20%-át hozta, de egy év múlva vennie kéne egy újjat, persze teljes áron.
Nem vesz, ezt hagyja elrohadni, majd eladja szemétnek.
Joggal gondolja, hogy becsapták, az egész egy átverés, a liberális termelők részéről.

KissGecihuszár 2014.04.14. 22:47:18

@jogalany: Elnézést, hadd kérdezzem má meg, hogy a fosszilis erőművek által a levegőbe eregetett CO2, egyéb súlyosan szennyező anyagok által okozott ökológiai és társadalmi egészségi károk 0, azaz nulla Forintban számolandóak? Igenis, EU-s pályázati pénzekkel támogatni kell a megújulókat, s különösen a hulladékokkal üzemeltethető 2. generációs biogázt termelő, majd abból áramot, forró gőzt, CNG gázt és végül talajkondicionáló quasi műtrágyát előállító telepeket, természetesen csak olyan településeken, ahol az input anyagok a közelben rendelkezésre állnak, azaz van szántóföldi növény SZÁR, vagy almos trágya, vagy vágóhídi hulladék, elhullott dög, vagy kommunális hulladék, vagy szennyvíz. Azt gondolom, a felsorolt input anyagok egyike-másika szinte mindegyik településen előfordul, ergo szinte mindenütt rentábilisan lehet biogázt előállítani, ergo ez egy classic decentralizált áram és hő termelő hálózattá fejlődhet, épp ezért 1-1 település esetén max 1-3MW teljesítményt kell megcélozni, hiszen fontos, hogy az inputanyag mindennap rendelkezésre álljon, mert nincs nagyobb luxus egy félgőzzel, vagy, néhanapján, netán egyáltalán nem működő biogáz erőműnél! Az tényleg nettó pénzkidobás!
süti beállítások módosítása