2011-ben 29,7 gigawattnyi fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a világ villamosenergia-hálózataira – áll az Európai Fotovoltaikus Iparági Egyesület (European Photovoltaics Industry Association - EPIA) május elején megjelentetett elemzésében. A legtöbb - összesen 21,9 gigawattnyi napelemes kapacitást – Európában állították termelésbe, sőt két európai állam, Olaszország és Németország, felelős a tavaly rendszerbe kapcsolt kapacitások közel 60 százalékáért. Az olaszok 9,3 gigawatt új napelemet csatlakoztattak a hálózatra, míg a németek 7,5 gigawattnyit.
Elképesztő számok. Olyannyira, hogy a két európai országot messze lemaradva követi Kína 2,2 és az Egyesült Államok 1,9 gigawatt telepített kapacitással. Ezen a négy országon kívül mindössze kettő másik, Japán és Franciaország fért be 2011-ben az 1 gigawattosok klubjába, amelynek taglétszáma 2010-ben mindössze három volt.
Az energiaigények kielégítésének tekintetében sem áll rosszul a napenergia Európában. Tavaly az éves áramfelhasználás 2 százalékát fedezték a napelemek, míg a csúcsidőben jelentkező fogyasztás esetében ez az arány 4 százalék volt. A listavezető természetesen itt is Olaszország – a 2011-es teljes áramfogyasztásának 5 százalékát biztosították a napelemek, míg a csúcsidőszaki fogyasztás esetében a felhasznált villamos energia 10 százalékát termelték meg a napelemek.
A fejlődés pedig úgy tűnik töretlen lesz úgy globális szinten, mint kedvező politikai és gazdasági támogatási rendszerek megléte esetén, Európában is. Az EPIA előrejelzése szerint a tavalyi év két listavezetője mellett Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Görögországban lehet számítani további beruházási boomra. Amennyiben a támogatási környezet kedvező, az európai növekedés középtávon elérheti a 20-25 gigawattnyi kapacitást is évente.
Az Európán kívüli piac tekintetében az előrejelzések még kedvezőbbek. Úgy tűnik, hogy a szélenergia-kapacitások terén abszolút vezetőnek számító Kína a napelemek esetében jó eséllyel pályázik az első helyre a „rest of the world” kategóriában a jövőben. Ugyanakkor az elemzések az Egyesült Államokban és Japánban is dinamikus növekedést prognosztizálnak (ez utóbbi ország esetében megújulókkal kívánják pótolni a leállított nukleáris kapacitások legalább egy részét).
Hol marad Magyarország?
Valahol messze a lista végén kullog, például az EPIA tanulmányban szinte meg sem említik hazánkat. Magyarországon jelenleg a lakossági megoldásokat is beleszámítva körülbelül 2-2,5 megawatt (!) fotovoltaikus kapacitás termel áramot, nem is feltétlenül a hálózatra. A KEOP keretében elnyert pályázatok kapcsán a kormányzat körülbelül további 8 megawatt kapacitás kiépítésére számít. Ez bizony elég kevés.
Pedig a napenergia-hasznosítás tekintetében a hazai adottságok kedvezőbbek, mint például Németországban. A napsütéses órák száma itthon az OMSZ adatai szerint 1800 körül alakul évente (Németországban ez körülbelül 1000-1200). Mindent összevetve tehát 1 kilowatt beépített kapacitás évente termel biztosan körülbelül 1200-1400 kilowattóra áramot. Ez nem is lenne olyan rossz. Akkor mégis mi lehet a baj?
Részben a telepítési költségek környékén érdemes keresni a probléma gyökerét. Magyarországra ugyanis a napelemek – értelmezhető gyártókapacitások hiányában – sokszoros közvetítői láncon jutnak el. Ráadásul kevés hazai vállalkozás elég felkészült arra, hogy valóban professzionális minőségben és ipari méretben „felépítse” és beüzemelje a naperőműveket – ez is jelentős drágító körülmény. Olyannyira, hogy egyes becslések szerint 1 megawattnyi napelem telepítési költsége valahol 500-600 millió forint körül mozog.
A drága beruházás meg értelemszerűen jóval hosszabb idő alatt térül meg, a jelenlegi támogatás mellett egy 1 megawattos rendszer körülbelül 15-20 év alatt. Ami még nem is lenne baj, mert elméletileg a megtérülést követően minimális költségek mellett üzemeltethető lenne a rendszer még körülbelül 8-10 évig jelentősebb hatásfokromlás nélkül. Csakhogy bizonytalan gazdasági és kiszámíthatatlan szakpolitikai környezetben épeszű beruházó nem kötelezi el magát ilyen hosszú időtávra.
Persze megfelelő átvételi árak mellett a megtérülési idő és kockázat jelentősen csökken – nem is véletlen, hogy az EPIA elemzése is kiemelt figyelmet szentel a támogatási körülmények hektikus változásának negatív hatásaira. Erre talán a legjobb példa Csehország, ahol a rendkívül magas átvételi árak miatt lezajlott erőteljes napelemes fejlesztések akkora mértéket öltöttek, hogy le is kellett állítani az új projektek támogatását. És az sem véletlen, hogy hosszabb távon ott lehet folyamatos fejlődésre számítani, ahol kiegyensúlyozott támogatási környezetben, középutas kötelező áramátvételi árak mellett ösztönzik a megújulók térnyerését.
De lássuk ezt számokban is, 2010-es adatok alapján (a beruházások jó része ekkor indult, erre az árra tervezték a projekteket). Csehországban az eltúlzott támogatás 0,46 eurót jelentett kilowattóránként – meg is volt a boom, majd le is állították az új projektek támogatását. A magyar támogatási összeg valahol 0,11 euro körül alakult és alakul jelenleg – nem is épülnek jelentős napelemes kapacitások, hiszen a megtérülés igencsak kérdéses. És ott van jó példaként mondjuk Németország, ahol a támogatás értéke körülbelül 0,35 euro és a szakpolitikai rendszer is kiszámíthatóbb – a fejlődés egyelőre töretlennek is látszik.
Egy németországihoz hasonló átvételiár-támogatás (kb. 80-90 forint/kilowattóra) mellett egy 1 megawattos naperőmű megtérülése kilowattonkénti 1200 kilowattórás átlagtermelés mellett körülbelül 5-6 év lehetne. Ez pedig már egy beruházónak is vonzó!
Ami tehát biztos – egy valóban átgondolt támogatási politika nélkül nem is lehet számítani jelentős előrelépésre itthon a napenergia tekintetében. Pedig a berendezések és a technológia befektetői szempontból nem rossz, sőt megbízhatóság és hatásfok tekintetében egyre jobb lesz. A napelemek ára is csökken. A jövő magyar energiarendszerében ráadásul a fotovoltaikus kapacitások kiváló diverzifikálói lehetnek a megújuló palettának.
Plusz az sem lenne rossz, ha mondjuk a 2015-ös EPIA kiadványban legalább szót ejtenének Magyarországról...
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!