Jó befektetés volt tiszta energetikai technológiákkal foglalkozó vállalatokba fektetni a pénzt, derül ki az Ernst&Young legutóbbi tanulmányából. Az elmúlt pénzügyi év során a zöld energetikai szektor világszerte 26 milliárd dollárral növekedett. A tanulmány készítése során 424 vállalat eredményeit elemezték, ezek összesen 512.500 munkavállalót foglalkoztattak, piaci kapitalizációjuk pedig 2013 áprilisában elérte a 170 milliárd dollárt, amely 18 százalékos növekedést jelent az előző év áprilisában mért mutatókhoz képest.
Ha területileg nézzük az adatokat, a legnagyobb növekedést az ázsiai térségben érték el a vállalatok, ami nem meglepő, hiszen ott a napenergetikai iparágban tevékenykedő cégek felfutása húzta magával a piacokat. Itt a vizsgált 177 vállalat összesen 16 százalékkal teljesített jobban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Európa, Afrika és a Közép-Kelet államaiban működő cégek 8 százalékkal növekedtek.
Az alszektorok tekintetében a prímet az energiahatékonysággal foglalkozó cégek vitték. Ezekből a felmérés idején 14 százalékkal több volt jelen a tőzsdéken, mint egy évvel korábban, amivel számuk elérte az 50-et. Az összesített piaci kapitalizációjuk negyedével növekedett, elérve a 34,6 milliárd dollárt.
Hasonlóan szépen teljesített a megújuló energia szektor is, ennek esetében a vállalatok száma szintén 14 százalékkal növekedett, elérve a 32-őt. Ezek együttes piaci kapitalizációja 8 százalékkal volt magasabb, elérve a 25,5 milliárd dollárt. Együttes bevételük pedig 11,1 milliárd dollárra növekedett, ami 23 százalékkal több ez egy évvel korábbi értékhez képest. A gyarapodást a tanulmány elsősorban a berendezések beszerzési árának drasztikus csökkenésével, és ebből következően a beruházások jobb eredménytermelő képességével magyarázza.
Részadatok – szél, nap, bioüzemanyag
A teljes megújuló szektor részszegmenseinek vizsgálata is érdekes képet mutat.
A szélenergetikában érdekelt cégek száma egy év alatt valamelyest csökkent, így a felmérés idején 53 ilyen profilú vállalat volt a tőzsdéken. Piaci kapitalizációjuk 2 százalékkal emelkedve elérte a 30,8 milliárd dollárt.
A napenergetikai cégek száma 2 százalékkal mérséklődött, miközben a megmaradt vállalatok kapitalizációja 14 százalékkal növekedett, elérve a 35,3 milliárd dollárt. Igaz ezeknek a vállalatoknak a bevétele összesen 16 százalékkal csökkent, így is elérte a 42,5 milliárd dollárt.
A bioüzemanyaggal foglalkozó cégek is jelentős növekedést könyvelhettek el – darabszámuk növekedett, így a felmérés idején 41 ilyen cég volt a tőzsdéken, 13,1 milliárd dollárnyi piaci kapitalizáció mentén, ami már 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vállalatok bevétele 14 százalékkal 26 milliárd dollárra emelkedett.
Meddig tarthat a hegymenet?
Igazából talán ez a legnagyobb kérdés manapság a megújulók kapcsán. Az látszik, hogy a mostani erős felfutás már itt-ott kezd megtorpanni, igaz ez még javarészt elsősorban az energiatermelői oldalon érhető tetten. Elég csak a környező országokban végbemenő változásokra gondolni. Csehország, Bulgária és Románia kormányai például éppen az elmúlt időben vágták vissza drasztikusan a megújuló alapon termelt villamos energia támogatásait.
Ugyanakkor a lendület még alighanem jó ideig ki fog tartani. Németország például – hiába gondolják sokan, hogy talán elhamarkodott volt a megújuló energiatermelés hatalmas mértékű felfuttatása – igazából egy új iparágat teremtett. A megújuló berendezések gyártására koncentrálva olyan ipari, vállalati bázist hoztak létre, amely még hosszú évekig jelentős potenciállal rendelkező, vezető gazdasági ág lehet. Igaz ennek az árát a német fogyasztók – és pl. a hazai áramtermelő erőművek egy része – alaposan megfizette.
Hasonlóan jelentős piaci potenciállal bírnak a távol-keleti vállalatok is. Kína egyre inkább halad a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése felé is. Ráadásul a kínai termékek, javuló minőségüknek köszönhetően, nem csak az országon belül, de az exportpiacokon is megtalálják a helyüket.
Emellett jelentős potenciál rejlik a tiszta energetikai technológiák egy másik alterületén is. Ez pedig az energiahatékonyság. Elcsépelt, de igaz: a legolcsóbb energia, amit nem kell megtermelni, mert nincs rá szükség. Egyelőre ennek a területnek az igazi robbanásszerű növekedése még várja az indítószikrát. Ez a szikra pedig a válság elmúltával az ipari termelés felfutása lehet. Már ma is látszik, hogy az energiaszámlák csökkentése egyre inkább a versenyképességi tényező. Ezt világszerte felismerték, felismerik.
Érdekes lehet még az intelligens energetikai technológiák térhódítása is, ami alighanem a jövő évtized egyik legnagyobb energetikai üzlete lehet. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy ezen a területen a magyar vállalkozásoknak is jelentős szerepe lehetne, ha sikerülne olyan technológia megoldásokat és know-how-t teremteni, amely jelentős hozzáadott értéket jelentene a hálózatok okosítása terén. Ezen a piacon még vannak kiadó helyek.
Ahhoz nem kell jóstehetségnek lenni, hogy kijelenthessük, a tiszta energetikai technológiák területén működő vállalatok előtt még fényes jövő áll. Ugyanakkor azt is látni érdemes, hogy ez a növekedés idővel sokkal kiegyensúlyozottabb lesz, és az is biztos, hogy egyes alszegmensek időleges visszaesése ezt a növekedést hullámzóvá teheti. Ugyanakkor az iparág erőteljesen innováció-intenzív terület, ami mindig magában rejti az újdonságok húzóerejében rejlő gazdasági potenciált is.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!