Még egy szempont az energetikai döntéseink meghozatalához
Az emberiség két legnagyobb kincse az energia és a víz. Vannak területek, ahol mindkettőért háborúkat vívnak. A nyugati társadalom tagjaiként azonban hiába vagyunk ennek tudatában, mind a kettőt hajlamosak vagyunk jövőnkre való tekintet nélkül pazarolni. És itt most nem csak arra kell gondolni, hogy a fogmosás közben nyitva felejtett csap, a konyhában égve felejtett villany mennyi vizet, illetve áramot pocsékol. A víz és az energia sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással. Az esetek döntő többségében pedig az egyik erőforrás kapcsán hozott okos döntéssel, mindkettő esetében spórolhatunk. Nem csak egyéni, de nemzeti szinten is. Hogy mire gondolok?
Azt a legtöbbünk megérti, hogy szabályozható zuhanyrózsa beépítésével, vagy fogmosás közben a víz elzárásával vizet spórolhatunk. De abba vajon belegondolunk-e, hogy energiatakarékos hűtő vagy éppen televízió beszerzésével is legalább ekkora, ha nem nagyobb spórolást tudunk foganatosítani vízkészletünk kapcsán. És ha ehhez hozzátesszük, hogy a víztakarékos megoldások alkalmazásával viszont jelentős energia-megtakarítást is elérhetünk teljes káosznak tűnik a víz-energia kapcsolatrendszer. Pedig nem az.
Merthogy a víz és energia valahol édestestvérek. Az energiatermeléshez ugyanis nem csak gáz, szén vagy éppen urán kell, de bizony jelentős mennyiségű víz is. Ugyanígy, ahhoz hogy lakásunkban legyen folyóvíz, energia szükségeltetik. A legtöbb erőmű esetében ugyanis a hűtést éppen vízzel biztosítják, de ugyanígy vízre van szükség az olajfinomítók működtetéséhez vagy éppen az üzemanyagok gyártási folyamataihoz is. Ahhoz pedig, hogy a csapot megnyitva csordogáljon a tiszta víz, bizony energiafaló tisztítóberendezésekre és szivattyúállomásokra van szükség, de például a szennyvíztisztítás is kiemelt energiafogyasztó szektor. Az esti forró zuhanyhoz szükséges víz felmelegítéséről már nem is beszélve.
Csakhogy ezeknek az igényeknek a kielégítése úgy az energiatermelés, mint a vízbiztosítás tekintetében egyre inkább nehézségekbe ütközhet a jövőben (elég csak a klímaváltozásra gondolnunk). Ráadásul nem csak Afrikában, de az előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár már Magyarországon is.
Mégis mit lehet tenni?
Szerencsére alapvetően sokat. Úgy az egyszerű víz- és áramfogyasztó, mint éppen a döntéshozói szinteken.
Az egyik legköltséghatékonyabb és legkönnyebb megoldás, ha olyan technológiákat alkalmazunk, amelyek alapvetően kevesebb energiát fogyasztanak vagy energetikailag hatékonyabbá tesszük otthonunkat. Jelentős előrelépés lehet az is, ha kevesebb üzemanyagot használunk, azaz például teljesen újragondoljuk a közlekedési kultúránkat, eszközparkunkat.
Megoldást jelenthet a problémára a hűtést nem igénylő energiatermelési technológiák szélesebb elterjesztése is – íme még egy jó érv a nap- és szélerőművek üzembe állítása mellett. Ugyanakkor a hagyományos energiahordozókat használó erőművek hűtését is lehet modernizálni, az újakat pedig lehetne kötelezően a legmodernebb, legvíztakarékosabb és a vizeket legkevésbé szennyező megoldással felszerelni. Miért ne lehetne akár ez is az engedélyezés egyik követelménye?
Bárhogy is legyen, egy dolgot mindenképpen szem előtt kell tartanunk a jövőben: hogy milyen energiaforrásra alapozzuk a jövő energetikai rendszereit, nagy hatással lehet arra, hogy lesz-e elegendő elérhető, jó minőségű, friss víz napi megélhetésünkhöz.
Íme tehát még egy szempont, amit döntéshozóinknak nem árt majd figyelembe venniük.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!