IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Friedrichbulgakov: Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális h... (2019.03.24. 13:09) Virális környezetvédelem
  • roli101: Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg. Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kido... (2019.03.22. 14:40) Virális környezetvédelem
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között. www.youtube.... (2019.03.17. 09:49) Harc a műanyag ellen
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: "1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett cso... (2019.03.17. 09:45) Harc a műanyag ellen
  • Öreg vagy sokat tapasztalt: muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_... (2019.03.16. 11:29) Harc a műanyag ellen
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (103) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (41) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (59) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (44) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (11) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (10) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (283) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (47) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Utolsó kommentek:

Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális hulladéklerakás, a rendszerváltoztatás után majdnem 30 évvel. Szóval ennyit az ilyen-olyan tárcákról,a hivatalos környezetvédelemről. Dicséret annak aki igyekszik nem termelni hulladékot! A gyerek nem arra való, hogy más szemetét felszedje, hanem arra, hogy ismerje az etikus környezethasználatot.

Bejegyzés: Virális környezetvédelem
Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg.
Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kidobják a csikket a kocsijuk ablakán, akik kihordják az út szélére a szemetüket, akik mindent duplán csomagolva vesznek, majd a csomagolást elhajítják.
A fejekben kellene először rendet tenni, hogy ne a migránsok butaságán csúfolódjunk miközben eldobáljuk a szemetet, ne vásároljunk hulladékot, ne cseréljük le tárgyainkat, csak mert nem elég divatos.
A lakosság által termelt hulladékot a legdrágább és legnehezebb összegyűjteni, hasznosítani. A világon képződő hulladék nagy része sohasem kerül a lakosság kezébe, azok a gyártási hulladékok, amelyek egyneműségük miatt könnyen hasznosíthatóak, viszont előállításuk ugyanolyan környezetszennyezéssel jár. Ezért a legfontosabb a hulladék képződésének csökkentése. Az a jó hulladék, ami nem is képződik.
Nemcsak arra kell figyelni, hogy papírzacskóban vegyük a kiflit fólia helyett, hanem arra is, hogy annyit vásároljunk, amire szükségünk van, ne csak hobbiból, unaloműzésből, amit veszünk az lehetőleg közelről származzon, ne a tengerentúlról.

Bejegyzés: Virális környezetvédelem
@Öreg vagy sokat tapasztalt:
Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között.

www.youtube.com/watch?v=aKrI_zbSWtA

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
@Öreg vagy sokat tapasztalt:

"1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett csomagolást kommunikációs szakemberek a „tekintet-kommunikáció” műfajába tartozónak sorolják, hiszen kommunikál a vevőkkel. Kommunikál a formával, színekkel, tehát bármelyik attributumával. Például a zöld termék a környezettudatos eszmékkel kötheti össze tudat alatt a terméket, azt mondja a vevőnek, hogy ha te tudatos vásárló vagy, akkor engem vegyél meg.

2. Figyelemfelkeltés. A csomagolás elemit sokszor csoportosították, melyek közül megkülönböztethezjük a grafikus és strukturális, vizuális vagy verbálisakat. A vizuális vonatkozik inkább a figyelemfelkeltés feladatára, ahol a következő elemekkel lehet játszani:

- forma/struktúra

- méret

- szín

- grafika

- anyag

- tipográfia, text

A figyelemfelkeltés a tömegtermékeknél elengedhetetlen, a többezres árukínálatból ki kell emelkedni valahogy. Bár ez az egyik legfontosabb az értékesítés szemponjából, sokszor nem a csomagolás egyedül kell telesítse, hanem a termékkihelyezéssel, polcelrendezéssel együtt kell megvalósuljon.

3. Promóció. A csomagolás megfelelő eszköz a más csatornákon is meghirdetett ajánlatok, hirdetések közvetítésére. A játékszabályok, a kapcsolatfelvétel, esetlegesen az ajándékok nyerésének vagy biztos beszerzésének forrása is lehet. A designerek az ilyen promóciós matricáktól és jelölésektől a hajukat tépik általában, de annyit nekik is el kell ismerniük, hogy egy-egy ilyen akció felettébb hasznos a profittermelés szempontjából.

4. Reklámközvetítő. A jó csomagolást fel lehet ismerni a reklám megtekintése után. kapcsolatban áll a hirdetésekkel mind a szövegezésben, megjelenésben és promóciók kapcsán. Az életérzés, amit eladunk a csomagoláson is meg kell jelenjen.

5. Informatív szerep fontosságáról már korábban sokat írtam a címkék tárgyalásakor. A fogyasztói tendencia, miszerint nem csak meg akarják venni, hanem megismerni is akarják a termékeket mára már elengedhetetlen. Végtelen mennyiségű információt lehetne közölni a fogyasztókkal, ha nem lennének terjedelmi akadályai. Talán az internet használata ezt részben kiváltja idővel, de a jogszabályi adatok feltüntetésének akkor is meg kell feleni. Emellett tippeket is adhat a használatra illetve a termék előnyös tulajdonságait is sokszor megtalálhatjuk a termékcsomagoláson."

:) :)
Van némi ellentmondás a tapasztalat és a valóság között.
Nem -de?
:) :)

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_kornyezettudatosabb
muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/29/a_hulladekkezelesi_piramis_avagy_lehetosegeink_a_hulladek_hasznositasara

Mindennek két oldala van, elönyők hátrányok. Butaságra vall ha valaki csak az egyik oldalt hangsúlyozza.
Javaslom a fenti honlapok meglátogatását, mielőtt valaki, zsigerből a műanyagokat teszi felelőssé a "barbár, civilzálatlan emberek" szemeteléséért.

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Mielőtt ezt a halom marhaságot ide másoltattad, rossz szoksáod szerint forrásmegjelölés nélkül - érdemes lett volna a házunk táján körülnézned:
polimerek.hu/2018/10/26/magyarorszag-muanyagipara-2017-ben/
A hazai ipar termelése és az előállított termékek minősége, feldolgozottsága is nő.
Az Eu.-ban detto.
www.plasticseurope.org/en/resources/market-data

A legnagyobb bővülés a járműiparban van:
www.piedmontplastics.com/blog/65/automotive-industry-investing-in-plastics

A szennyezés fő forrása a 3. világ, ahol nem a környezetvédelem a társadalmak alapproblémája, hanem a demográfiai katasztrófa, az éhezés és a koraközépkori viszonyoknak megfelelő közegészségügyi helyzet.
Ez a világ immunis a méregzőld marhaságokra.

A szlogenjeiteket és azok hatását az iparra, a világra érdemes lenne ellenőrizni, mielőtt idehányjátok a zöld hülyeségeiteket.

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Gyerekkoromban a műanyag volt a csoda. Hihetetlenül sokoldalú anyag volt, a gyerekjátéktól a gépalkatrészig, mindenütt megváltóként fogadták. A nejlon zacskó, majd a nejlon szatyor milyen praktikus volt, az olcsó fröccsöntött gyerekjátékokról nem is beszélve.

Aztán kiderültek a problémák, a PVC-ben alkalmazott lágyítók rákkeltők, de legfőképpen az, hogy

Szerintem már előbb figyelmeztettek a műanyagok terjedésének veszélyére, a Római Klub híres "Növekedés határai" (tán '72-s?) jelentésében is volt szó róla.

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
A szokásos tényszerű, kiegyensúlyozott hangnemmel szemben ez a cikk eléggé egyoldalú lett.

A számos trade-off közül néhány:
1. A műanyag CO2 lábnyoma a legalacsonyabb, bármivel helyettesítjük (vászontáska, üveg stb.), növekedni fog a kibocsájtás. Lehet úgy érvelni, hogy megér valamennyit, hogy ne borítson el minket a szemét, de mennyit és hogyan? Mi legyen, kevesebb műanyag, vagy több CO2?
2. A műanyag eltarthatósági és élelmiszerbiztonsági szempontból is nagyon fontos. Mi legyen? Kevesebb műanyag, vagy több kidobott étel?

Javasolt olvasmány:
ourworldindata.org/plastic-pollution

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Ez a szokásos zöld idiotizmus ami azt hirdeti, hogy majd te a kisember a saját szinteden megoldod a problémát. Lófaszt fogsz megoldani. Ezért ér kb. szart sem a humusz akciója.

Most attól a ténytõl nagyvonalúan tekintsünk el, hogy az európai szemét zárt tárolókba kerül ahonnan pontosan 0% esélye van kijutni a tengerekbe - pontosabban akkor van 0%-a, ha nem egy tahó vagy aki éjszaka a duna partra jársz megszabadulni a szemetedtõl. Ami persze nem áll messze az árokba szemetet dobáló proletár néplélektõl, de aki ilyesmit csinál az amúgy sem a mûanyagböjt célcsoportja.

És itt a másik gond: itt Európában létezik olyan hogy környezettudatosság - legalábbis nyomokban, viszont a mûanyag nagy része a tengerparti, többnyire fejlõdõ országok népétõl kerül oda.

Szóval, ezt a mûanyag dolgot sem az egyén tudja megharcolni, hanem a politikusok és a vállalatok. Az egyén max. nyomást gyakorolhat az elõbbiekre, viszont pont az ilyen akciók hitetik el a néppel, hogy a labda náluk pattog és nem a másik oldalon. Így viszont kb. az van, mint amit a Hofi mondott az alkoholizmus elleni harcról: nálunk van harc, és van alkoholizmus. 1:1. Minek mindig gyõzni ? Na, ez a kórnyezetvédelem jelszava is.

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Ha mindent csak a pénzt mozgat és nem az ész, akkor megtehetjük, hogy olyan törvényeket hozunk, hogy kötelező legyen a műanyag hulladékot pénzért visszavenni és újrahasznosítani. Akkor az emberek gyűjtik és leadják, a kereskedők visszaszállítják a gyártónak (mert ők is pénzt kapnak ezért) és a gyártók is átveszik és újrahasznosítják, mert különben nem termelhetnek. Mindez csak és kizárólag politikai döntés kérdése, azaz tegnapra simán meg lehetne oldani.
Amúgy mit keresnek mikroműanyagok a tusfürdőkben?

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Nincs kiút.

Illetve lenne...
1. ha egy gyártó teljes felelőséggel tartozna a termékéig az életciklusa végéig, és a csomagolásáért is.
Vissza kellene venni a csomagolóanyagot, sőt a terméket is, ha elromlik, és a saját költségén felhasználni.

De ilyen valószínűleg nem lesz. Pénz alapú társadalmakban csak egyetlen fontos dolog van: a profit.

Szóval lehetne még az is megoldás, hogy
2. eltöröljük a pénzt. De ez sem fog megtörténni, amíg magától össze nem omlik ez a kizsákmányolásra épülő rendszer.

Bejegyzés: Harc a műanyag ellen
Okos városhoz egy nagyon okos ember és némi pénz kell. Vagy kevésbé okos emberek és rohadt sok pénz.

Bejegyzés: Így okosodnak a városok
Végre egy jó cikk. Anno tartós fogyasztási cikkekről beszélhettünk, ma pedig inkább gyenge, és gagyi termékekről.
MINŐSÉG MA NEM EGYENLŐ A HOSSZÚ ÉLETTARTAMMAL!

Bejegyzés: Elnyel minket az e-hulladék?
Jaja, tartósabb eszközök, kidobás helyett javítás.

Bejegyzés: Elnyel minket az e-hulladék?
Mit tehetünk? Mondom: minden BAROMSÁGRA NEEEEEEEEEeeeeeeeeeeeeee vegyünk kütyüt... ennyike... van 2 kezünk... 2 lábunk... 1 agyunk... ezek környezetbarát dolgok... használjuk már őket!!! :-)

Bejegyzés: Elnyel minket az e-hulladék?
HA nincs csomagolás, akkor miért kerül minden sokkal drágábba ezekben a boltolkban, mint a becsomagolt áru?

Bejegyzés: Csomagolásmentes vásárlás - Út a hulladékmentes életmód felé
Jaja. Mint az étteremben.

Vendég. És egy (csomagolás)mentes ásványvizet kérek szépen.

Pincér. Tartsd a markod! :-)

Bejegyzés: Csomagolásmentes vásárlás - Út a hulladékmentes életmód felé
Méhek a kertemben úgy ahogy még döngicsélnek, viszont katicabogár az elmúlt évben nem volt. Ami még soha nem történt meg, a paprika tele volt tetűvel, mert nem volt katicabogár.
Bizony komolyan kéne venni ezeket az intelmeket, mert mire a városi ember felébred akkor nem lesz mit venni a piacon.
Nem csak városi de a kiskert tulajdonos is azt mondja, megveszem a piacon.
Sajnos a vetőmag rossz minősége miatt nem csoda ha nem akar saját termést.

Bejegyzés: A méheket megmentik, ugye?