IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Utolsó kommentek:

Ez a 15000 liter viz egy kicsit sok. Nekem vannak marháim (úgy 120 db) A tények a következők:
Naponta megisznak kb 6-7000 l vizet (hangsulyozom 120 dbról beszélek) ennek jó részét kipisilik. Megesznek 7-8 bálát (széna, kukorica, lucerna) és kb160-180 kg lisztet (igaz ebből többet is ennének ha kapnának). Nyáron némileg többet isznak de akkor nincs liszt egyáltalán. Istállótakarításra vizet nem használok. Öntözni a környéken senki nem öntözik.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? II. - terítéken a húsipar víz- és gabonaigénye
Egy neves nemzetközi kutatócsapat 1972--ben megjósolta, hogy a kőolajlészletek 1990-re kifogynak.
Később a kőolajkorszak vége 2000-re lett kitolva.

A tekintélyes nemzetközi tudóscsoportok ismét nem jósoltak jól, ezért átnyergeltek a globális felmelegedésre, gyűlöletet és sarcokat követelve az autóinkra, akkumulátorainkra, autógumijainkra, üzemanyagainkra, elektromos energiánkra,tüzelőanyagainkra, hűtőgépeinkre, ipari alapanyagainkra, csomagolóanyagainkra.
Aljasságuk, eszementségük nem becsülhető alá picit sem, mert ahogy nézem, lassan sorra kerül a sörárpa, a tej, a kakaó és a tejtermékek, a marha, majd a sertés és a baromfi hús is.

Azt gondolom, hogy ezt az eszement tombolást ideje lenne leállítani.
Szerintem elmehetnek a fenébe a jóslataikkal.
Ha lehet még ma.
Inkább lottózzanak.

A klíma változik, amióta a föld létezik és volt ennél magasabb hőmérséklet és CO2 szint is.
Lesz is, ha a méregzöldek betiltanak és megsarcolnak mindent, akkor is, mert a doktriner kultúrmarxista terror nem hat sem a napra, sem a föld pályájára, sem a vulkanikus tevékenységre, sem az óceáni planktonra, sem a tenger CO2 elnyelő képességére és még nagyon sok mindenre ezeken kívül.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? II. - terítéken a húsipar víz- és gabonaigénye
Azt is érdemes megvizsgálni hogy a legelők - kaszálók fű és szénatermelése helyett mi történne azokkal a területekkel. Egy részük elvadulna, mert mást nem lehet rajtuk gazdaságosan termelni. ma tulajdonképpen a ridegtartású marhákkal juhokkal hasznosítják ezeket a területeket. Az istállózott marhatartás hizlalás stb. kérdéses tényleg, de igény van a termékekre. Nálunk nem is lehet marhahúst kapni (húsmarhából) .

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? II. - terítéken a húsipar víz- és gabonaigénye
@Boar.: Téglából van a torony. A románoké betonból, mert azt 1965-ben építették.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@pityókaborsommelier: Körülnézhetnél egy kicsit fatornyos falucskád határain túl is. Nem kell elmenni Dániáig...

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Kövi Gábor: remélem poénnak szánta, merthogy a tiszta deszt.víz az nagyon nem való fogyasztásra - nem véletlen, hogy az ivóvíz minimális oldott ásványianyag-tartalmára, illetve keménységére is van határérték.

Bejegyzés: Palackozott víz – hamis ábrándok és a nagy marketing trükk
Ez nálam már lejárt lemez. Évek óta desztillált vizet iszom. Nemrég készítettem egy professzionális desztillálót. Csak PB gázból fogyaszt rendesen, mert házon kívül dolgozik. Ha valaki bírja anyagilag, készíthet a gázon is, az olcsóbb. A csapvízre kell kötni a hideg hűtővizet. Nem kell félni tőle. Ez e legtisztább víz. Ma már semmilyen más vizet nem tudok meginni.

Bejegyzés: Palackozott víz – hamis ábrándok és a nagy marketing trükk
@Boar.: Hát igen. A vegán faszkalapok előkapnak néhány rossz példát, és úgy tesznek, mintha az lenne az általános, a húsimádók pedig Dániára, az ottani jó példára mutogatnak, mintha az lenne mindenhol, szegény mérsékelt sommelier pedig mindkét tábortól megkapja a magáét. De jó lenne nácinak lenni.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@pityókaborsommelier: A "100 disznó" hígtrágyájára ott vannak az ülepítők kötelezően a sertéstelepeknél. A fölös állati trágyából amúgy biogázt csinálnak és áramot termelnek vele. Hidd el, hogy ez egy működő, rendesen kidolgozott rendszer, épp csak a vegán faszkalapok kikapják egy elemét, hazudnak róla egyet és azzal riogatják a jónépet.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@pityókaborsommelier: elolvastam.
A korábbiakat is.
Semmiféle szkepszis nincs benne, tolja a sötétzöld fost a sameszével ész- és forrásmegjelölés nélkül.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Boar.: Hagyományos gazdálkodás esetében így van. A trágya a legjobb talajjavító. De nem fog a növényzet annak örülni, ha pl 100 disznó friss hígtrágyáját két hektáron próbálod szétteríteni. A tyúkokról már nem is beszélve. Nagyapámék egész évben, a szalmaalommal keverve gyűjtötték a 8-10 tehén, 10-15 disznó, 40-50 szárnyas trágyáját, majd télen szórták ki, ráadásul úgy, hogy az utolsó két hónap "termését" meghagyták a következő évre.

Egyszóval a lényeg a mérték.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@pityókaborsommelier: A tisztításra sokféle technológia létezik, ülepítéses, baktériumos is, ezekhez nem kell különösebb energia vagy technológiai háttér. Amúgy a trágyalé ami nem tartalmaz kemikáliákat, "bio" szennyvíz aminek szennyezőanyag tartalma táplálékul szolgál az ökoszisztéma erre szakosodott egyedinek.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Éhesló: Ha elolvastad, amit írt, akkor nem láthatnád, hogy ő is kritikusan nézi sötétzöldek agymenéseit. De hát van ideje egy trollnak végigolvasni azt, amibe beleugat?

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Boar.: "Az a része, ami szennyvízként távozik, tisztításra kerül."
1. megjegyzés: a tisztításnak is van ökológiai lábnyoma (telepített technika, energia) és költsége
2. megjegyzés nem biztos, hogy mindenütt elég akkurátusan tisztítják. Néhány évvel ezelőtt az illyefalvi volt kollektívistállóból még vígan csörgedezett a ganyélé az Oltba.

Ami a hús- és minden egyéb fogyasztást illeti: a lényeg a mérték. Itt már leírták, hogy régen (egyébként még az én gyermekkoromban is) nem volt mindennap hús, vagy hústermék az asztalon). Most sincs szükség rá. A pazarlás a másik gond. Mindamellett az egészséges táplálkozásnak fontos része a fehérje, aminek a legkívánatosabb előfordulási formája a hús, különösen Kovács Jenő flekkenje.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Friedrichbulgakov: nem tudom kinél van pánik.
Nálam nincs.
Ahogy nézem az inuitoknál sincs és az izlandiaknál sem.
A "fejlett országok" PC médiájában van hiszti, amit az ilyen marhaságokkal keltenek, mint ez a chikán gyerek is itt a fos cégéből - erre foglalkoztatott PR-os sameszokkal - nyomatva a méregzöld fost, amit összekapar a nemzetközi sajtóból utánközlésre, források megjelölése nélkül.
Sokadjára.
Legalább alátehetné honnan schmidtpalizták ezt a kupacot.
.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Éhesló: Én sem értek sehogy, csak ezen a bükkfa magyar-nyelven. Nekem semmi bajom a földtudományokkal meg az ilyen-olyan (nem légből kapott) mérési eredményekkel. Mindössze arra szeretnék utalni, hogy tűző napsütésben a legtöbb ember nem vesz fel jégeralsót, illetve ha levetette és még mindig melege van, akkor esetleg levágja a haját, vagy megborotválkozik. Szóval amikor valakinek ütőeres vérzése van, akkor nem kezdesz el foglalkozni az örökletes betegségeivel. Ezekkel mindössze azt szeretném példázni, hogy pánik van. Ezzel együtt az utolsó pillanatig kell és kötelező élvezni a bifszteket.

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Friedrichbulgakov: nem értek olaszul, ne majomkodj.

Az antropogén felmelegedés kamu.
A klímaváltozás (átlaghőmérséklet, légkörösszetétel) pedig évmilliók óta tény.
Ha érdekel, akkor itt megkukkolhatod:
joannenova.com.au/2010/02/the-big-picture-65-million-years-of-temperature-swings/

Remélem megérted.

De ha még érdekel a téma, guglizz rá és találsz még pár klímaarcheológiai kutatási eredményt.
a CO2-ről is:
www.johnenglander.net/sea-level-rise-blog/mass-extinctions-and-co2-levels/

Maradok a kakaómnál, aludtejemnél és marhasültemnél, aki pedig matatja őket, elverem a kezét!

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról
@Éhesló: Fentebb most arról van szó, hogy jelenidőben zajlik bődületes sebességgel egy felmelegedési esemény. Most és nem az ember előtti időben. Most, a Te statisztikai értelemben vett 73 éved alatt és nem biztos, hogy velem együtt túléled. Ez olyan mikor a küszöb alól folyik a víz és a házban nyitva van 100 vízcsap. Melyiket kell elzárni, vagy lejjebb tekerni, hogy bírják a nyelők . Capisci?

Bejegyzés: Enni vagy nem enni? Nagy számok és egy kis igazság a húsfogyasztásról és a klímaváltozásról