Az eldobott cigicsikkekből akár útburkolat is készülhet

2024. március 14. 14:23 - CHIKANSPLANET

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.  

Amikor a veszélyes hulladékokról beszélünk, viszonylag kevés szó esik a cigarettáról, pedig a használt csikkek körülbelül 4000 féle toxikus kémiai anyagot tartalmaznak. Ha eldobunk egy csikket, a benne található festékek, nikotin, metanol, hexamin, arzén és kadmium mind kioldódnak, és súlyosan károsítják a környező talaj és víz minőségét. Az Anglia Ruskin University tudósai például már bebizonyították, hogy a cigarettacsikkben található mérgező vegyületek gátolják a növények fejlődését. 

Mivel műanyagot is tartalmaznak, ezért több mint 15 év alatt bomlanak le, és az aszályos időszakban felelőtlenül hátrahagyott csikkek fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy mennyire elcsúfítják a közterületek látványát, ahol folyamatosan nagy terhet rónak a szemétszedőkre, és kockázatot jelentenek például a játszótéren vagy a parkokban játszó gyerekekre és kisállatokra.  

A világ legtöbbször eldobott tárgya  

Bár egy-egy cigarettacsikk eldobása nem tűnik nagy problémának, összességében azonban mégis ez teszi ki a nem szemetesben landoló hulladékok legnagyobb részét. Az Euronews szerint a világszerte naponta elszívott 18 milliárd cigarettának csupán egyharmada kerül a szemétlerakóba. Aki sétált már tengerparton, az bizonyára tapasztalta, hogy lépten-nyomon eldobált csikkekbe lehet botlani. Jelenleg ez a világ óceánjainak első számú szennyezőanyaga, a cigarettagyártást mégsem szabályozzák olyan rendeletekkel, mint például a műanyagzacskókat és szívószálakat. Az eldobott cigaretták ugyanúgy mikroműanyagokra bomlanak, melyeket az élőlények elfogyasztanak, ezáltal visszavonhatatlanul bekerülnek a természet körforgásába.  

Újrahasznosíthatók-e a csikkek?  

A csikkek újrahasznosítása nem egyszerű feladat, ugyanis külön kell választani az egyes komponenseket. A legjobb természetesen az lenne, ha egyáltalán nem termelnénk dohányipari hulladékot, de ha már fennáll a probléma, akkor fontos lenne gazdaságos megoldást találnunk arra, hogy körforgásban tartsuk őket 

Születtek erre már egészen kreatív megoldások is. Kutatások szerint például azok az égetett agyagtéglák, melyek anyagához használt cigarettacsikkeket kevernek, jóval ellenállóbbak és hatékonyabban is szigetelnek, mint a hagyományos építőanyagok – írja a Science Daily. Ráadásul a publikáció szerzői azt állítják, hogy ezzel az eljárással csökkenthető a gyártási folyamat energiaigénye.  

Nemrég pedig arról olvashattunk, hogy Szlovákiában aszfaltépítésre használták fel a szelektíven gyűjtött csikkeket. Pozsony önkormányzati hulladékgazdálkodási vállalata bejelentette, hogy 2024-től speciális konténerekben fogják gyűjteni a kidobott cigarettákat. A használt szűrőkből speciális szálakat készítenek, amelyek aztán az útburkolat adalékanyagává válnak. Az innovatív ötletet már meg is valósították Garamszentkereszten, ahol a világon elsőként büszkélkedhetnek ilyen útszakasszal.  

1 komment

Az afrikai nők szerepe a fenntartható fejlődésben

2024. március 08. 09:46 - CHIKANSPLANET

Afrikára gondolva szinte mindannyiunk fejében él egy határozott elképzelés a kontinensen uralkodó nemi szerepekről a nők a háztartásban, a férfiak a mezőn dolgoznak, a lányok pedig alig jutnak megfelelő oktatáshoz. De vajon mennyire felel meg ez a jelenkor valóságának? Az utóbbi években zajló változások azt mutatják, hogy a régi klisék már nem állják meg a helyüket, egyre inkább előtérbe kerül a nők egyenjogúsága a kontinensen, ami sok esetben kéz a kézben jár a környezeti fenntarthatósággal is.  

A régi sztereotípiák lassan, de biztosan érvényüket vesztik Afrika-szerte. Vegyük például az általános iskolai oktatást: ezen a téren nem csak, hogy közelítünk a nemek közötti egyenlőséghez, de az elmúlt évtizedekben 25 millióval több lány járt iskolába Kelet- és Dél-Afrikában, mint a 2000-es évek elején. A térség közel 220 millió fős női lakosságát tekintve ez egy remek előrelépés, amely lehetővé teszi, hogy egyre több nő kapjon helyet a társadalom legfelső rétegeiben.  

Az oktatás mellett az egészségügy, a táplálkozás és a szociális védelem is központi szerepet játszik a nők és lányok társadalmi és gazdasági eredményeinek javításában. 2013 óta 22,4 millió nő jutott fejlettebb egészségügyi és vízellátáshoz, valamint szociális biztonsági programokhoz, amelyek segítségével elkerülhették az anyagi kiszolgáltatottságot, és jobb életkörülményeket biztosíthattak maguknak. 

Nők és zöld munkahelyek 

Világszerte egyre több olyan kezdeményezés van, amelyek egyszerre célozzák a nemek közti egyenlőség és a fenntarthatóság megteremtését. Az afrikai nők egyre növekvő szerepe a gazdaságban nemcsak a megélhetésüket biztosítja, de sok esetben a környezetnek is a hasznára válik. Kelet-Afrikában számos női vezetésű szövetkezet és mikrovállalkozás működik, amelyek célja a fenntartható mezőgazdaság elősegítése, a természeti erőforrások védelme és a nők gazdasági megerősödésének támogatása. Ugandában kifejezetten a nők számára kialakított zöld munkahelyek létrehozása az egyik példa erre, amiről többek közt a Női Szervezetek Nemzeti Szövetsége, a NAWOU gondoskodik. 

Az afrikai Nagy Falat a nők (is) építik 

Az Afrikai Unió által indított Nagy Zöld Fal Projekt az emberiség történetének legjelentősebb tudatos tájátalakító megmozdulása, és a helyi közösségek nőtagjai alapvető szerepet játszanak a megvalósulásában. A 2007-ben indított projekt a Szahel-övezet területén zajló környezeti és társadalmi problémákra kínál megoldást. Az ötlet célja, hogy összekapcsolja a gazdasági fejlődést a természeti erőforrások védelmével az egyre szárazabbá és kietlenebbé váló sivatagos területeken, amelyek a klímaváltozás hatásainak különösen kitettek.  

Kezdetben egy Szenegáltól Dzsibutiig terjedő, 8000 kilométer hosszú zöldövezet létrehozására indították el a programot, de azóta átalakították az eredeti terveket. Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett mára kisebb, szárazságtűrő növényekből álló erdőségeket hoznak létre, melyek biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnak a helyi nőközösségeknek.  

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon járulnak hozzá a nők felemelkedéséhez, ugyanis felelősen használják fel a természeti erőforrásokat, ezáltal stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítanak számukra. A Nagy Zöld Fal megvalósítása hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is. Ebben olyan prioritásokat és törekvéseket fogalmaznak meg, amelyeknek a célja egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megvalósítása 2030-ra. 

 Az ehhez hasonló kezdeményezések azt mutatják, hogy a közösségek és a kormányok felismerik a nők fontosságát a társadalom fejlődésében, és egyre hatékonyabban lépnek fel a fenntarthatóság és az emberi jogok előmozdítása érdekében. A Zöld Nagy Fal kiváló példa arra, hogy nemcsak egy-egy ember, hanem az egész társadalom profitálhat abból, ha nem öncélúan használjuk a természeti erőforrásokat. 

 

5 komment

Jórészt a green-tech cégek kezében van a fenntartható jövő

2024. március 01. 10:36 - CHIKANSPLANET

Esett már róla szó, hogy a klímavédelemben nincs helye a csodavárásnak, helyette célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre érdemes haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak. 

Az álláspont létjogosultságát erősítik meg a McKinsey tanácsadó cég eredményei, amelyek szerint az üvegházhatású gázok ember által okozott teljes kibocsátási mennyiségének akár 90 százalékát is fel lehetne számolni már létező éghajlati technológiákkal. Ilyen a nukleáris energia, az energiatárolók, vagy a körforgásos gazdaság elveit követő hulladékgazdálkodás. Az eredményességhez persze elengedhetetlen, hogy ezeket széles körben alkalmazzák, ez azonban nem ennyire egyszerű: ugyanis csak egy kis részük, nagyságrendileg a tizedük mögött áll olyan megoldás, amely már kereskedelmi szempontból is kiforrottnak számít. A többségük műszaki értelemben már bizonyított technológia, amelyek azonban üzletileg még messze nem életképesek. 

Különösen érvényes ez azokra a green-tech cégekre, amelyek eszközigényes fenntarthatósági technológiákat fejlesztenek. Ezeknek már életciklusuk legkoraibb szakaszában is hatalmas a tőkekívánalma, amelyet sokszor sem a kockázatitőke-befektetők, sem a magántőkealapok, sem pedig a bankok nem tudnak kielégíteni. Jól mutatják ezt a finanszírozási szakadékot azok a statisztikák, amelyek szerint a kockázatitőke-befektetők által kihelyezett, jellemző tőkeméret (ticket size) egészen más a klímatechnológiai szereplők és az egyéb startupok körében. Míg egy fintech cég esetében 4, egy kvantumszámítástechnikainál pedig 5 millió dolláros átlagról beszélünk, addig a hulladékkezelésben 16, hidrogénre koncentráló megoldásoknál 25 millió ez az érték, az összetettebb klímatechnológiai ágazatokban pedig akár a 40 milliót is meghaladhatja. 

Ez a kényszerhelyzet értelemszerűen arra fogja ösztönözni a green-tech cégeket, hogy a finanszírozásban is bevessék a kreativitásukat. Állami vagy uniós forrásokra természetesen kell és érdemes is támaszkodniuk, de csak kisebb részben, hiszen ezek korlátosak és sok szereplő között oszlanak meg. Az igazi kitörési lehetőség a minél gyorsabb piacra lépés és a startup szcénában kulcsfontosságúnak tartott skálázás: ezt kell minél gyorsabb tempóban lebonyolítaniuk annak érdekében, hogy az ötletük megvalósulhasson és anyagi értelemben is működőképes legyen. 

Mindez pedig a szakértők szerint óhatatlanul ahhoz vezet, hogy a klímavédelemben ugyanolyan kardinális szerep hárul a zöld unikornisokra, mint az energetikai cégekre. A már legalább egymilliárd dollárt érő és környezi technológiákat fejlesztő startupok fogják behozni a mindennapokba a leginnovatívabb és legzöldebb technológiákat, amelyek nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyelőre nincsenek túl sokan, hiszen amennyiben a green-tech cégek élmezőnyére pillantunk, azt a legfrissebb statisztikák szerint a mobilitásban utazó vállalkozások dominálják. Szerencsére azonban akadnak kivételek is, mint a fenntartható, enzimalapú háztartási kemikáliákat fejlesztő Solugen vagy az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját a zászlajára tűző Turntide Technologies. Hogy köztük van-e a közeljövő Meta-ja vagy Google-je az éghajlattechnológia terén, ennek megválaszolására még néhány évet várnunk kell.  

Ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG Páholy rovatában jelent meg 2024.02.28-án.

1 komment

A kakaó segíthet megmenteni a világot?

2024. február 23. 13:42 - CHIKANSPLANET

A kakaóbab termőterületeinek csökkenése egy olyan probléma, amelyről sokat hallani manapság. A környezetpusztító gazdálkodás és a klímaváltozás mind aláássák a sokak számára nélkülözhetetlen csokoládé jövőjét, pedig a kakaó még akár a világot is képes lenne megmenteni – méghozzá egy egyszerű, de nagyszerű találmány segítségével 

A kak egy olyan, az Egyenlítő környékén élő növény, amely híresen érzékeny a melegre, illetve a szárazságra. Ezen nem segít a klímaváltozás sem, amely tovább csökkenti azoknak a termőterületeknek a kiterjedését, ahol a kakaó meg tud élni. Így aztán komoly kihívás előtt állnak azok a kakaótermelésért felelős családok és kisgazdaságok, amelyek megpróbálnak lépést tartani a világ csokoládé- és kakaófogyasztásával.  

Ahhoz, hogy biztosítani tudják saját bevételeiket és kiszolgálják a felvásárlókat, a kistermelők megpróbálják rövid távon áthidalni a problémát. Emiatt sajnos gyakran előfordul, hogy a környező növényeket és fákat kivágják, hogy több szabad, napfényes területük lehessen a kakaófák ültetésére. Az erdőirtások azonban szokatlan időjárási jelenségeket okoznak, és ha ezek tartósan jelen vannak, akkor drasztikusan rontják a kakaófa életkörülményeit, ugyanis még magasabb hőmérsékletet és szárazságot generálnak az adott területen 

Klímabarát ültetvények  

Az erdőirtás azért sem hasznos megoldás, mert az árnyékban nevelt kakaófák több szén-dioxidot tudnak megkötni, és sokkal szárazságtűrőbbek is, mint a túlzott napfénynek kitett társaik. A légkörben található szén-dioxid megkötésével a fák lassítani tudják a klímaváltozást, ráadásul minél idősebb egy fa, annál nagyobb a lombkoronája, ezáltal még több káros anyagot képes kiszűrni. Az árnyékban nevelt fák szabályozzák a hőmérsékletet és a páratartalmat a növény körül, ezáltal optimalizálják a térség mikroklímáját. Nem is beszélve arról, hogy az árnyékukban más növények is megélnek, amelynek következtében gazdagabb lesz a táj ökoszisztémája.  

A kakaófák napfényben nevelésének problémájára például az jelenthet megoldást, ha a termelők megismerik a klímatudatos kakaótermesztés módszertanát, esetleg még támogatásokat is kapnak azért, hogy felelősen termesszék az árujukat. Az olyan szervezetek, mint a World Cocoa Foundation oktatásokat szerveznek a farmereknek, hogy elterjesszék a regeneratív gazdálkodás alapjait. Ahogy az oldalukon is írják: a talajminőség javítását célzó gyakorlatokkal és az erdősítés által a kakaóültetvények ellenállóbbá és klímabarátabbá válhatnak.  

A csodálatos bioszén 

A kakaó azonban nem csak egyféleképpen segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kakaóbabot tartalmazó kakaóhüvelyt általában hulladékként kezelik és egyszerűen kidobják, pedig lenne rá mód, hogy környezetkímélően is felhasználhassák. A növény ezen része ugyanis átalakítható bioszénné. A bioszenet szerves anyagokból lehet előállítani, azaz fából, és egyéb mezőgazdasági termékekből úgy, hogy ezeket magas hőfokon felmelegítik egy oxigéntől elzárt környezetben. A létrejött anyag felhasználható a termőföld javítására, ugyanis segíti a talajt a víz és a tápanyagok megtartásában.  

Ez különösen fontos azokon a területeken, ahol a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elvonják ezeket a tápanyagokat a földekből. A bioszén emellett segít megkötni a levegőbe kerülő szén-dioxidot. A bioszén olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem engedik, hogy a szerves anyagok szén-dioxid gázt bocsássanak ki a légkörbe, ezáltal csökkentve az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben. Jelenleg együttműködve a helyi kakaótermesztő családokkalGhánában kísérleteznek ezzel a módszerrel. Speciális kemencéket állítottak fel, ahol a lemetszett faágakból és a kakaóhüvelyből bioszenet állítanak elő maguknak, amit utána felhasználnak a föld javítására. 

A kakaó tehát nemcsak finom, de még a klímaváltozás megállításában is segíthet. A fenntartható kakaógazdálkodás stabilabb, kiszámíthatóbb jövedelmet biztosít a termelőközösségeknek, miközben az erdőirtás mértékét is csökkenti. Ezt a szemléletet támogatja a kakaóhüvely bioszénné alakítása is, amely egyszerre szolgálja a környezet és az emberek javát. Habár a bioszén növénytermesztésben való alkalmazása még gyerekcipőben jár, de úgy tűnik, hogy a jövőben nagy reményeket fűzhetünk hozzá. 

1 komment

Gondozatlan, de hasznos – a csúnya kertek a biodiverzitást is erősítik

2024. február 16. 10:00 - CHIKANSPLANET

„Tiszta udvar, rendes ház” – sok családi házon ma is ott virít még a felirat, és a közvélekedésben is összekapcsolódik a kert szépsége a hasznosággal. Pedig ma már tudjuk, hogy a természet- és környezetvédelem szempontjából sokkal előnyösebb egy gondozatlannak tűnő, parlagon heverő zöldterület, ami támogatja a helyi növényzet és állatvilág biológiai sokféleségét, és még a vízmegkötésben is segít. 

 

A Világ Legcsúnyább Gyepe díj 
 

Amilyen viccesen hangzik, olyan komoly indokok vezérelték a svédeket, amikor meghirdették a Világ Legcsúnyább Gyepe nevű kezdeményezést. Erre 2022-ben került sor, amikor a vízkészletek csökkenése miatt öntözési tilalmat rendeltek el Gotlandon. A Skandináv-félszigettől 90 kilométerre található szigeten fenyegető problémát jelent a vízhiány, egy OECD-jelentés szerint ugyanis 2021 és 2050 között 13 százalékkal fog csökkenni a terület vízkészlete. 

 

Innen támadt a szigetlakók ötlete, hogy a takarékos vízhasználatot szikkadt gyepekkel népszerűsítsék, és erre még egy versenyt is meghirdessenek. Az ötlet hatékonynak bizonyult, ugyanis az első kihívás óta Gotlandon 5 százalékkal csökkent a vízfogyasztás. Azóta más svédországi települések is csatlakoztak a kezdeményezéshez, majd előbb Kanadában, aztán pedig a világ minden táján elterjedt a rút kertek mozgalma. Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államok száraz klímájú részein rengeteg vizet locsolnak el, az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint a háztartások vízfelhasználásnak 60 százaléka a gyepre és a kertre megy el. Így pont ezeken a területeken van igazán haszna annak, ha nem ragaszkodik mindenki a zöld pázsithoz.  

 

Az idei győztes egyébként egy tasmániai gyep lett, amelynek láttán egyáltalán nem is jutna eszünkbe, hogy ez egy zöldterület. A World's Ugliest Lawn (A Világ Legcsúnyább Gyepe) honlapjan ugyanis egy üregekkel teli, néhány kiszáradt fűcsomóval és napszítta fűvel tarkított területet látható ami tökéletesen megfelel a pályázati kiírásnak. 

 

„Ez a legszebb példa a legcsúnyább pázsitra a világ legértelmesebb ügyéért: a vízvédelemért. A verseny zsenialitása abban áll, hogy humorral hívja fel a figyelmet erre a komoly témára. Díjazza azokat, akik hajlandóak büszkén hirdetni, hogy az övék az a gyep, amely megérdemli az undorodó pillantásokat a szomszédoktól – és a tapsot a világ minden tájáról” – olvasható a svédországi alapítású szervezet honlapján.  

 

A méhlegelőkkel a beporzókat védhetjük 
 

Ha nem is ennyire radikális, de hasonló kezdeményezésre már hazánkban is volt példa, mégpedig a méhlegelők kialakítása céljából. A beporzók védelmét ugyanis leginkább az szolgálja, ha a kevésbé frekventált zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálják, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatosan táplálékot biztosítanak a méheknek. Azaz mindig van olyan faj, amely éppen virágzik, ezzel pedig virágport és nektárt kínál az „érdeklődőknek”  

Bár a gondozatlan területek látványa sokakban nemtetszést válthat ki, azÖkológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói fontos megállapításokat tettek az ilyen helyszínek előnyeiről. A kutatásaikban azt vizsgálták, hogy mennyiben segíti a beporzókat ez a típusú gondoskodás, illetve miként lehet a rendszert minél hatékonyabbá tenni. Az eredmény egyelőre pozitív: a 2021-es és a 2022-es évben kétszer több beporzó rovart figyeltek meg a méhlegelőkön, mint a hagyományosan kezelt kontrollterületeken. Ha pedig minden körülmény adott a beporzók jóllétéhez, az az egész tápláléklánc stabilitására is pozitív hatással van. A kutatók szerint a méhlegelők működése még további vizsgálatokat igényel, de abban egyetértenek, hogy a kezeletlen területek megjelenése mindenképpen előnyös a hazai biodiverzitás megőrzése szempontjából.  

1 komment

Penészes kenyérből és dinnyehéjból villamosenergia – a biogáz forradalmát éljük

2024. február 09. 11:03 - CHIKANSPLANET

Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka biohulladék, amelyből 320 ezer tonna a szemétlerakókban végzi, 600 ezer tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák 

 

A biohulladék nem megfelelő kezelése többek között azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az élelmiszerpazarlás persze sok más szempontból is aggályos, többek között etikai és gazdasági okokból. Ma Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez – ehhez képest luxusnak tűnik, hogy figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből hatalmas mennyiségű élelmiszert dobjunk ki. Mindez körülbelül 380 milliárd forintnyi veszteség a lakosságnak, vagyis fejenként 40 ezer forint évente, ami szintén nem elhanyagolható szempont.  

 

A kidobott hulladék nem tűnik el magától, ezeknek az ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat. Itt jön képbe megoldásként a körforgásos gazdaság modellje, amelyben a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk. Ez különösen igaz az ételmaradékokra, amelyek több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogáz üzemekben hasznosítják őket.  

 

De mi is az a biogáz?  
 

Ez a megújuló energiaforrások egyik, a víz-, nap- és szélenergiához képest talán kevéssé ismert változata, amely szerves anyagok bomlása során keletkezik. Fő alapanyagai az állati trágya, a növényi- és vágóhídi hulladékok, a szennyvíziszap és a kommunális szerves hulladék – csupa olyan dolog tehát, amelyet első ránézésre kellemetlen és felesleges mellékterméknek gondolnánk. Pedig megfelelő eljárással a biogáz üzemekben hő- és villamosenergia válhat belőlük, méghozzá a mikrobális fermentáció technológiájának segítségével 

 

Az így keletkező biogáz semmiben nem marad el fűtőértékében a fosszilis földgáztól, tehát nagyszerűen kiválthatja azt. A fermentáció után visszamaradt biomassza pedig komposztként hasznosulhat, és a műtrágya helyett zöldebb alternatívát nyújthat a termőföldek táplálására. Ez azért is fontos szempont, mert Magyarországon évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el, miközben két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat – részben ez is pótolható lehet a biohulladékból származó trágyával. 

 

2024 a komposztálás éve 
 

Épp a fenti indokok miatt számít fontos lépésnek, hogy az Európai Unió Hulladék Keretirányelvének megfelelően idén januártól Magyarországon is elindul a lakossági biohulladékok szelektív gyűjtése. Az így begyűjtött konyhai maradékokból biogázt lehet előállítani, tehát legalább részben kiválthatók általa a fosszilis energiahordozók.  

 

Természetesen az uniós irányelv nem lehetetleníti el a közösségi komposztálást sem, sőt! A biohulladék ártalmatlanításának még mindig az a legzöldebb módja, ha nagyanyáinkhoz hasonlóan helyben hasznosítjuk a konyhai maradékot, például egy saját vagy egy közösségi komposztálóban. De mindenképp érdemes felkutatnunk a számunkra legkönnyebben elérhető lehetőséget, mert a biohulladék szelektív gyűjtése a környezetkímélő életmód szempontjából elengedhetetlen lépés. 

Szólj hozzá!

Az egyszer használt, majd kukába dobott PET-palackok ideje lejárt

2024. február 02. 10:12 - CHIKANSPLANET

2024-ben megérkezik Magyarországra az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, mely kiemelten fontos lépés az egyszer használatos italcsomagolások utóéletének optimalizálásában. Ráadásul általa a lakosság is részt vehet a körforgásos gazdaság gyakorlatában, ami már Japánban és Németországban is bizonyította hatásosságát.  

 

A hulladékgazdálkodás-reform lakosság számára leginkább szembetűnő eleme az új italcsomagolást visszagyűjtő pontok rendszere, amellyel a hulladékkezelés sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válik.  Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő műanyag, üveg és fém egyutas italcsomagolások mintegy 90 százalékát újrahasznosítsák 3 éven belül. Az érvényben lévő EU-s jogszabályok szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.  

 

Az új palackvisszaváltási rendszer nagyszerű példa az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfőbb irányelvére, a körforgásos gazdasági gondolkodásra. Ennek célja, hogy egy termék vagy termékcsomagolás életciklusának végét ne a kukába kerülése jelentse, hanem másodlagos nyersanyagként kerülhessen vissza a termelésbe. A körforgásos gondolkodás beépítése különösen fontos a nem lebomló anyagok, például a műanyag piacán, mely hulladékként való kezelése, ártalmatlanítása nemcsak költséges, de nagy környezeti terhet is jelent.  

 

Közösségek erejével a körforgásért 

 

A fogyasztói visszaváltás rendszere azért is fontos a környezetvédelmi és anyagi előnyök mellett, mert általa a civil lakosság aktív részesévé válhat az állami és uniós zöld törekvéseknek. Aszakpszichológusok szerint ez kulcseleme lehet a klímaszorongással való megküzdésnek, hiszen a passzív szorongást rendszeres környezetvédelmi cselekvéssé alakítja át. Ráadásul nem elszigetelt, magányos akcióról, hanem közösségi mozgalomról van szó, ami akár segíthet megváltoztatni az adott környékre jellemző társadalmi normákat is; például kialakíthat egy olyan kultúrát, amely közösségi nyomást gyakorol a nem szelektíven hulladékot gyűjtő szomszédokra és edukatívan hathat rájuk 

 

Tanuljunk a németektől és a japánoktól!  

 

Újrahasznosítás terén Dél-Korea, Wales, Ausztria és Németország vezeti a világranglistát. A dobogó felső fokán évek óta Németország áll, ahol a legmagasabb az újrahasznosított hulladék aránya az egész világon (66,1%). A németek hatféle konténerbe gyűjtik vissza a hulladékot, és az új magyar visszaváltási rendszerhez hasonlóan a visszaváltásért betétdíj jár. Németországban a rendszer bevezetése óta az egyutas és többutas palackok visszavételi aránya 98,4%. 

 

Érdemes azonban EU-n kívül is körülnézni, ha inspiráló hulladékgazdálkodási példákat keresünk. A japán Osakiban az újrahasznosító rendszer 27 felé képes szelektálni a visszagyűjtött hulladékot. A világszinten páratlan rendszer jelentős mennyiségű munkahelyet teremtett a térségben, az újrahasznosított hulladékból készített termékek pedig számottevő bevételt jelentenek a 13 000 fős városnak. 

 

<span class="EOP SCXW233735402 BCX8" data-ccp-props="{"134233117":false,&q

1 komment

Klímavédelem: megoldóképlet helyett tanuló rendszerek

2024. január 26. 08:57 - CHIKANSPLANET

Szakmai és baráti beszélgetéseken egyaránt gyakran találkozom olyan véleményekkel, amelyek mögött egyfajta csodavárás húzódik meg. Félreértés ne essék: én is izgatottan várom a valódi áttörést a fúziós energiában, ahogy a zöldhidrogén-alapú meghajtással kapcsolatos fejleményekhez is nagy reményeket fűzök. Azonban szilárd meggyőződésem, hogy kifejezetten félrevezető stratégia egy kócoshajú tudós megjelenésében bízni, aki előáll majd a klímakatasztrófa veszélyét egyetlen varázsütésre eltüntető megoldóképlettel.

Legfőképpen azért nem, mert ez a hozzáállás könnyen ad felmentést a konkrét és azonnali cselekvés alól – márpedig a klímacélok elérésében ezeknek a célzott lépéseknek minden másnál jóval több hasznát vesszük. Hadd hozzak erre egy konkrét példát, a földgázt, amely a fosszilis energiahordozók közé tartozik ugyan, az azonban, hogy mekkora a hozzájárulása a károsanyagok emissziójához, alapvetően a végfelhasználáson múlik.

Magyarországon sokan egyetértenek abban, hogy a nukleáris energia és a megújulók együttműködése és összehangolása elégíti ki hosszútávon az energetikai szükségleteket, miközben a hagyományos technológiákat fokozatosan kivezetjük a rendszerből. Ehhez azonban még húsz-huszonöt évig szükség lesz a földgázra, amely egyelőre kiegyenlítő szerepet is betölt a villamosenergia-rendszerben. Az időjárási sajátosságokhoz igazodóan képződő nap- és a szélenergiához ugyanis kell egy rugalmas eszköz: egy gázerőmű, amelyet egyetlen mozdulattal lehet ki- vagy bekapcsolni az aktuális áramfelvételi igények szerint.

Ez ráadásul azt is jelenti, hogy fokozatosan csökken a szén-dioxid-kibocsátásuk. Most tekintsünk is el attól, hogy mennyit javult ezeknek is a technológiája: a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) például sokkal jobb hatásfokkal rendelkeznek elődjeiknél, és már csak emiatt is alacsony a fajlagos CO2-emissziójuk. Induljunk ki abból, hogy egy évekkel ezelőtt épült és az év egészében működő gázerőmű – leszámítva a kötelező leállásokat és szervizeket – nagyjából 8000 órát teljesít egy év alatt. Ha a termelési volumen ennek csak a fele, az máris jóval kevesebb károsanyagkibocsátást jelent, márpedig a kiegyenlítéshez az is elég lehet, ha ezek az eszközök akár csak 1500 órát mennek egy évben.

Amennyiben nem a nagyobb léptékű változások elodázásáról szólnak, az említetthez hasonló, apróbb lépéseket sem szabad lebecsülni. Már csak amiatt sem, mert az igazán nagy áttörésre várni a megújuló energiák esetében is pont a lényegről tudja elterelni a figyelmet. Itt is rövidlátó szemlélet egyetlen technológiára feltenni mindent és attól várni a megoldást. Sokkal célravezetőbb olyan mixet találni, amelyben a különböző technológiáknak, például a nap, szél és biogáz hasznosításának is megtaláljuk a helyét.

Ez fokozottan érvényes Magyarországra, ahol nem adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy belátható időn belül kizárólag megújulókkal lássuk el az egész országot. Ezért egy olyan energiarendszert kell kialakítanunk, amelyben a fenntarthatóság a zsinórmérték, azonban képes a tanulásra, az önkorrekcióra és új dolgok, új technológiák integrálására. Ahelyett, hogy a megváltó csodára várnánk, amelynek majd – amennyiben bekövetkezik – örülhetünk, érdemes célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2024.01.24-én.

 

1 komment

5 könnyen megvalósítható kezdeményezés, amivel fenntarthatóbbá tehetjük a hétköznapjainkat

2024. január 19. 11:02 - CHIKANSPLANET

Az év kezdete mindig remek alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk a szokásainkat és új dolgokba kezdjünk bele. Mi lenne, ha idén nemcsak személyes céljainkat valósítanánk meg, hanem a környezetvédelmet és az energiahatékonyságot is szem előtt tartanánk? Az alábbiakban olyan könnyen megvalósítható változtatásokat gyűjtöttem össze, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést, mégis sokat segíthetnek abban, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. 

1. Válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek felesleges műanyagba csomagolva 

A műanyagszennyezés globális probléma, amely súlyos hatással van a tengerekre, óceánokra és azok teljes élővilágára. A Dunából például naponta (!) 4,2 tonna műanyaghulladék kerül a Fekete-tengerbe, amelynek lebomlása évszázadokig is eltarthat. A műanyag helyett újrahasznosítható vagy éppen csomagolás nélküli termékek választásával és az újrahasznosítható zacskók használatával csökkenthetjük az egyszer használatos műanyagok iránti keresletet. Ennek jó példája lehet, ha nem olyan gyümölcsöket és zöldségeket választunk, amelyek feleslegesen agyon vannak csomagolva, és mi sem tépünk le új zacskót egy szem alma vagy két citrom megvásárlásáért. 

2. Nézzünk alaposan a hűtőszekrényünk mélyére 

Az energiafogyasztás optimalizálása nem csak a költségeket csökkenti, de jelentős mértékben hozzájárul a környezetvédelemhez is. Az energiahatékony háztartási eszközök és megoldások alkalmazásával csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátást és az erőforrások fogyasztását. Talán nem is gondolnánk, de a hűtőszekrények lehetnek a legnagyobb energiafogyasztók otthonainkban, ezért érdemes lehet beruházni egy energiatakarékos, A+-os modellre. Egyébként a rendszeres leolvasztással és tisztán tartással is sokat javíthatunk a gépek teljesítményén, mert a hátoldalukon megtapadó por és a jegesedés hatására is jóval többet fogyasztanak.  

3. Lépjünk be egy kosárközösségbe 

A helyi és szezonális élelmiszerek választása nem csak környezetbarát, de legtöbbször frissebb és táplálóbb is. A tudatos étkezés, a húsmentes napok bevezetése és az ételhulladék minimalizálása mind-mind a fenntarthatóbb táplálkozás alapjait rakják le. Érdemes böngészni a Tudatos Vásárlók oldalát, hogy képbe kerüljünk a szezonális gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban, és keresni egy piacot vagy kosárközösséget, ahonnan frissen szerezhetjük be az árut. Utóbbiak lényege, hogy a termelők, a vásárlók és egy önkéntes csapat együtt, közösségben szervezi meg az élelmiszerek eljuttatását a termelőtől a vásárlóig, ezzel élénkítve a helyi gazdaságot, és lerövidítve az ellátási láncot. Az országszerte működő közösségi rendszerről többek között itt olvashatunk bővebben.  

4. Ismerjük meg a fenntarthatóságot minősítő szervezetek logóit 

A boltban is tudunk fenntartható döntéseket hozni, hiszen tudatos vásárlással fogyasztóként képesek vagyunk befolyásolni a gyártók és kereskedők termelési gyakorlatait. A fenntarthatóbb és etikusabb termékeket választva támogathatjuk azokat a vállalatokat, amelyek felelősségteljes módon állnak hozzá a környezetvédelemhez és a számunkra fontos társadalmi kérdésekhez. Ehhez fontos, hogy ismerjük a csomagolásokon található jelöléseket és tanúsítványokat, amelyek tájékoztatnak minket az adott termék eredetéről, valamint a csomagolás újrahasznosíthatóságáról is. A Fair Trade és a Rainforest Alliance logói például a beszerzés etikusságáról és a természeti környezet védelméről tudósítanak, a termékek csomagolására vonatkozó jelölésekről pedig itt olvasható bővebb információ.  

5. Legyen az új hobbink a kertészkedés 

A saját zöldségek és gyümölcsök termesztése meglepően sok örömöt és sikerélményt tartogat, ráadásul még az önfenntartó életmód irányába is elvezet. A házi kertek, vagy akár nagyvárosi alternatívaként a közösségi kertek egyszerre szemet gyönyörködtetőek, hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, továbbá minimalizálják az élelmiszerek szállításából eredő káros környezeti hatásokat is. Szerencsére nem kell órákat robotolnunk ahhoz, hogy saját biokertet valósítsunk meg, sőt: a biokertészet lényege éppen az, hogy kevesebb erőfeszítéssel, a természet saját erőforrásaira támaszkodva egészségesebb és ellenállóbb zöldségeket és gyümölcsöket termesszünk. Aki szeretne elmélyedni ebben a témában, az további tippeket kaphat Őry Barnabás: A 3 órás kert című könyvéből.  

Ezek az apró változtatások nemcsak egyéni szinten járnak előnyökkel, hanem együttesen is képesek arra, hogy valódi hatással legyünk a környezetünkre és nem is kell hozzájuk felforgatnunk az egész életünket.  

1 komment

Nemcsak az embereknek, hanem a háziállatoknak is lehet csökkenteni az ökolábnyomán

2024. január 12. 16:35 - CHIKANSPLANET

A magyar háztartások csaknem háromnegyedében tartanak háziállatot, ami rengeteg állateledel-vásárlást jelent. Éppen ezért nem mindegy, hogy az adott termék gyártásának mekkora az ökológiai lábnyoma. 

A nagyipari állattartást sokan a klímaváltozás egyik legfőbb okának tartják, de ez legtöbbször csak az emberi húsfogyasztás kapcsán merül fel problémaként. Pedig a házikedvencek számára gyártott eledelek hatalmas mennyiségű húst és hús alapú összetevőt tartalmaznak, amelyek nagyot dobhatnak egy háztartás ökológiai lábnyomán.  

Éppen ezért fontos, hogy a gyártók is tegyenek azért, hogy minél fenntarthatóbb módon állítsák elő a termékeiket. Az első lépés, hogy a csomagolóanyagokat egyre nagyobb arányban újrahasznosított anyagokból gyártsák, illetve újrahasznosításra alkalmasnak tervezzék őket. De a külcsín még nem minden: egy termék környezeti hatásához az is nagyban hozzájárul, hogy mi szerepel az összetevők listáján. Felmérések szerint a bárányhús előállítása terheli legnagyobb mértékben a környezetet, ezt pedig a marhahús követi: utóbbinak 1 kilogrammja után 27,1 kg CO2 kerül a légkörbe. Ahogy az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása rámutat, a marhahús előállítása négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihúsé.  

Annak is érdemes utánajárni egy termék megvétele előtt, hogy az adott gyártó milyen környezetvédelmi politikát követ, illetve mennyire fenntarthatók a gyártási és szállítmányozási folyamatai. A környezeti lábnyomból az is lefarag, ha megújuló erőforrásból származó villamos- vagy hőenergiát használnak a gyárak üzemeltetéséhez. A szállítmányozásnál pedig az az ideális, ha nem kizárólag hagyományos teherautókkal juttatják el a termékeket az üzemből a boltokig, hanem vonatokat vagy elektromos járműveket is használnak.  

Mit tehetnek a háziállatok gazdái? 

Persze joggal merül fel a kérdés, hogy honnan tudhatjuk mindezt fogyasztóként, ha ott állunk az állateledelek polca előtt. Ha szeretnénk utánajárni a témának, érdemes rákeresni az adott gyártó fenntarthatósági jelentésére, amelyből rögtön kiderül, hogy mennyit tesznek karbonlábnyomuk csökkentéséért. Egyébként az EU új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) szerint 2024-től minden nagyvállalat köteles nyilvánosságra hozni a működésük kapcsán felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket. 

A hétköznapokban elsősorban tudatos fogyasztói döntéseinkkel faraghatunk le az etetéssel kapcsolatos karbonlábnyomunkból. Ha előre csomagolt állateledelt veszünk, válasszunk olyan terméket, amelynek doboza vagy zacskója legalább részben újrahasznosított alapanyagokból készül, és használat után gyűjtsük őket szelektíven. Minél nagyobb kiszerelést választunk, annál jobban lehet csökkenteni a szemétmennyiségen. Etetéskor használjunk jó minőségű, hosszú távon is használható fémtálat, és kerüljük az olcsó, eldobható műanyagjátékok halmozását.  

1 komment

A szemünk előtt alakul át a téli időjárás

2024. január 05. 09:48 - CHIKANSPLANET

Magyarország éghajlata egyre inkább a mediterránhoz közelít a klímaváltozás következtében, a most zajló El Niño pedig még jobban felforgatja a téli időjárást, amelynek hírmondója a szokatlanul meleg szeptember volt.  

Idén ősszel globálisan soha nem látott magasságokban alakult a hőmérséklet, hiszen az eddigi legmelegebb eredményeket is fél fokkal verte a szeptember és az október – mondta Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa a Zöldövezet podcast adásában. Az idei szeptember egy átlagos június középhőmérsékletét is megközelítette, sőt, világszerte is benne volt az 1940 óta mért legmelegebb 30 hónapban.  

Ebben a szokatlan jelenségben az El Niño megjelenése is közrejátszott: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött ennek a rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati jelenségnek a szezonja. Ahogy a Euronews is megírta, El Niño váratlan hatással lehet az európai időjárásra, ráadásul felerősíti a globális felmelegedés következményeit is.  

Többek között a téli hónapok időjárását is felkavarja, hiszen várhatóan 2024 februárjáig kitart majd a hatása – mutatott rá a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA). Az El Niño-években jellemzően enyhe és csapadékos a tél kezdete, január és március között pedig egy szárazabb, hidegebb periódus köszönt be, legalábbis Észak-Európa nagy részén. Dél-Európában pedig összességében csapadékosabb évszakra lehet számítani – mondta el Adam Scaife, a brit Met Office hosszú távú időjárás előrejelzésekért felelős vezetője.  

Az El Niño során a Csendes-óceán déli részén keletkezett meleg, nedves levegő áramlani kezd, és különböző hatásokat idéz elő a világ egyes pontjain; Európa délnyugati részén például erős ciklonok születnek. Ezek az óramutató járásával ellentétes irányban kezdenek örvényleni, és párás, meleg levegőt sodornak Európa középső és keleti részeire a Földközi-tenger irányából.  

A szakértők szerint az El Niño hatása jövő év elején teljesedik ki igazán, de már most is érződik, hogy az idei egyike lehet a valaha mért legmelegebb teleknek. Ráadásul a jövő év további részében is az átlagnál melegebb időjárásra számíthatunk, ha az El Niño hatásaihoz hozzáadjuk a globális felmelegedést is. Mindezzel együtt akár arra is készülhetünk, hogy a hőmérséklet jövőre átlépheti a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket is.  

5 komment

A mesterséges intelligencia az energetikában is rendet rak

2023. december 22. 08:33 - CHIKANSPLANET

Nagyon rövid idő múlva otthonaink kötelező tartozéka lesz egy olyan megoldás, amely automatikusan és intelligensen irányítja az áramfogyasztást. Ez az energiamenedzsment rendszer képes lesz arra, hogy akkor engedje meg a kocsi – valamint az okoseszközök meg a robotporszívó – töltését, és akkor indítsa el a mosógépet, amikor a legolcsóbb az áram a hálózatban – hiszen ez azt jelenti, hogy akkor áll a legbőségesebben rendelkezésre a villamosenergia. És – mivel mesterséges intelligencia „hajtja” majd – arra is képes lesz, hogy a töltést az alvás idejére időzítse, hogy a reggeli induláshoz minden készen álljon, a mosást viszont akkorra, amikor üres a ház, ráadásul úgy, hogy a program lejárta idomuljon a lakók várható hazaérkezéséhez.

Hogy ez mennyire nem a jövő zenéje, arra egy, főleg ipari technológiáiról közismert cégóriás, az ABB immár négyéves fejlesztése a bizonyíték. Ez AI-t használ, és ahhoz segíti hozzá a kereskedelmi ingatlanok üzemeltetőit, hogy áramfogyasztásuk minél nagyobb részét időzítsék a csúcsidőszakokon kívülre, amikor a villamosenergia olcsóbb. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss kommentárjából kiderül, hogy az energetikában már több mint 50 különböző felhasználási területen alkalmaznak szisztematikusan mesterséges intelligenciát.

Az egyik leggyakoribb felhasználási terület a kereslet és kínálat előrejelzésének javítása, pontosítása. Ez különösen a megújuló energiaforrások térnyerésével válik kulcsfontosságúvá, hiszen míg az egyetlen mozdulattal ki- vagy bekapcsolható gázmotor esetében nem annyira bonyolult megbecsülni, milyen mennyiségű energiára számíthatunk tőle, azt sokkal nehezebb előre jelezni, mennyit fog sütni a nap és mennyi fog fújni a szél.

A gépi tanulás és a big data segítségével ugyanakkor egyre precízebb megoldások születnek a megújulók várható alakulásának prognosztizálására is, egész egyszerűen amiatt, hogy az AI lényegesen komplexebb, ezért pontosabb modelleket képes készíteni és kezelni, mint a legokosabb mérnökök. Akikre ahhoz persze továbbra is szükség van, hogy erre rávegyék a mesterséges intelligenciát, ahogyan abban is meghatározó a szerepük, hogy valóban a megfelelő eredmény szülessen meg. Az ALTEO – hasonló elvek szerint működő és a leginnovatívabb technológiákkal felszerelt – szabályozási központját például olyan irányba fejlesztjük, hogy képes legyen minél inkább tervezhetőbbé tenni a megújulókból származó termelést. Ezzel egyszerre válik stabilabbá a teljes villamosenergia-hálózat és rugalmasabbá, befogadóbbá az új nap- és szélerőművi kapacitások irányába.

De hadd kanyarodjunk vissza a gázmotorokhoz és az ő kiszámíthatóságukhoz, ez ugyanis csak addig érvényes, amíg üzemképesek a berendezések. Az AI korában egyre elérhetőbbé és megbízhatóbbá válik az úgynevezett prediktív karbantartás, ahol az energetikai eszközök folyamatosan megfigyelt és elemzett működéséből származó adatokat használják arra, hogy időben előre lehessen jelezni a bekövetkező hibákat. Ez egy kicsit valóban a jövőlátásról szól, hiszen arra megy ki a játék, hogy a meghibásodás előtt az optimális pillanatban történjen meg a beavatkozás, ne túl korán, és persze ne is túl későn. A jelenleg már használt prediktív karbantartási technológiákkal akár a harmadával csökkenthető az üzemszünetek okozta leállás, továbbfejlesztésük pedig még előnyösebbé teheti őket.

Ráadásul ettől már csak néhány lépés választja el a digitális iker technológiát, amellyel szintén többen próbálkoznak az energetikában, és amely a virtuális világot hozza közel ahhoz a szektorhoz, amelynek kulcsszerepe van a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Az AI-alapú megoldások ugyanis rettentő energiaigényesek, az energetika pedig elkötelezett a netzéró célok mellett. Kettejük hatékony szövetsége rendkívül rugalmas és ütőképes energetikai hálózatokat feltételez, amelyek ráadásul emissziós szemmel nézve is példaértékűek. Ez pedig minden eddiginél komolyabb összefogást és együttműködést igényel globális méretekben, és nem csupán az üzleti szereplőktől, hanem a kormányoktól és a civilektől is.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.12.19-én.

 

1 komment

Ne csak meghitt, de fenntartható(bb) is legyen az ünnep

2023. december 15. 10:10 - CHIKANSPLANET

Az év végi időszak az ünnepről, a készülődésről és a pihenésről szól. Talán bele sem gondolunk, de ez az időszak is jelentős megterhelést jelent a bolygónknak, pedig néhány apró változtatással, egy kis odafigyeléssel és tervezéssel fenntarthatóbbá tehetjük az adventet is. Ráadásul úgy, hogy nem kell a meghittségből sem aláadnunk! 

 

Ha szeretnénk fenntarthatóbbá tenni az év végi időszakot, ennek is a kulcsa a tervezés. Ha végiggondoljuk a családi szokásokat, látni fogjuk, hol tudunk környezetkímélőbb megoldást beépíteni a családi hagyományokba úgy, hogy ne kelljen közben lemondanunk az ünnepi hangulatról. Korábban már itt, a blogon is foglalkoztam a karácsony energiaszükségletéről, most egy kicsit részletesebben is megnézhetjük, hol tudunk kevesebb erőforrást használni. 

 

Ajándékok és csomagolás 

 

A legnagyobb környezeti lábnyomot valószínűleg minden családban az ajándékok jelentik. Amikor megtervezzük, kinek mit veszünk, érdemes átgondolnunk egyúttal azt is, van-e környezetbarát alternatíva? Ki az, akinek tudunk akár valamilyen élményt ajándékozni, ki az, aki örülne valamilyen használt, akár retro ajándéknak, ki az, akit meglephetünk magunk készítette édességgel, finomsággal, vagy egyéb gasztro ajándékkal? Ha pedig mindenképpen vásárolni szeretnénk, érdemes helyi vállalkozásoktól beszereznünk az ajándékokat, sokkal inkább, mint hogy a világ másik feléről rendeljük meg. Már ezzel is sokat tehetünk a környezetünkért. 

Ha pedig megvan az ajándék, gondoljuk át, mibe is csomagoljuk. Nagyon sok adat és kutatás látott napvilágot arról, mennyi szemetet is jelent a csomagolópapír, amely ugyan szép és csillog, de öt perc után a szemétben végzi – ráadásul nem is újrahasznosítható az anyaga. Ezért itt is érdemes kreatív megoldást választanunk. A papírzacskók például újra felhasználhatók, de csomagolhatunk régi újságba, magazinba, képregénybe, esetleg olyan anyagba, ami maga is az ajándék részét képezi. Ezeket díszíthetjük a karácsonyhoz tartozó kiegészítőkkel, fenyőággal, falevéllel, tobozzal, amitől máris ünnepi díszt kap egy átlagos papír is. 

 

Örökzöld téma: a fenyőfa 

 

Fenntarthatósági szempontból az ünnep talán legmegosztóbb kelléke a karácsonyfa. Ma már nem elég azt eldönteni, a fenyő ezüst, luc vagy normann legyen, hány méteres, de dönthetünk arról is, hogy élő vagy műfenyőt, földlabdás vagy kölcsönzött fát díszítünk fel otthonunkban.  

Ebben a kérdésben is érdemes előre számba vennünk, mi illeszkedik az életmódunkhoz a legjobban? Ha földlabdás fenyőt veszünk, azt az ünnepek után lesz hova kiültetnünk? A műfenyőnket tényleg hosszú évekig használni fogjuk? Ezeknek is van egy „megtérülési ideje”, hiszen az előállítása, szállítása bizony jelentős környezeti terheléssel jár. Ugyanakkor már egyre több helyen elérhető a fenyőfa bérlése, az ünnepek után vissza is veszik a fát, és gondoskodnak további sorsáról is. 

De egyre többen vélekednek úgy, már az sem ördögtől való, ha valódi fenyőfát veszünk, hiszen ezzel is a helyi termelőket és a helyi ökoszisztémát támogatjuk. Fontos azonban, hogy a megfelelő módon és helyen tegyük majd ki az ünnepek után a fát, hogy a szakemberek vissza tudják gyűjteni, és újra tudják hasznosítani. 

 

Élelmiszerpazarlás helyett 

 

Fontos kitérnünk a karácsonyi (és szilveszteri) nagy lakomákra is, hiszen az ünnep a közös étkezésekről is szól, amikor egybegyűlnek a családtagok, barátok. Ilyenkor azonban előfordul, hogy túltervezünk és sokkal több ételt készítünk, mint amennyit a társaság el tud fogyasztani. Persze a legjobb az lenne, ha nem vásárolnánk felesleget, ebben azonban valóban nehéz pontosan tervezni. Ha megmaradt valami az ünnepi ételekből, ezt is érdemes újrahasznosítani. Az interneten rengeteg maradékmentő recept érhető el, amellyel új köntösben tudjuk tálalni némelyik élelmiszert. De ha ez nem lehetséges, a legegyszerűbb és leghasznosabb, ha odaadjuk rászoruló embereknek. Ezt megtehetjük valamelyik jótékonysági szervezeten keresztül, de akár úgy is, hogy a környezetünkben élőknek segítünk vele.  

 

 

Szólj hozzá!

A klímaváltozás átrendezi a világ borászati térképét is

2023. december 08. 10:34 - CHIKANSPLANET

Egyre több adat és előrejelzés lát napvilágot arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a hétköznapi életünkre. Ennek egyik fontos területe a mezőgazdaság, hiszen a termőterületeket érintő felmelegedés, a kiszámíthatatlanná váló esőzések és aszályok rengeteg növényfajra jelentenek veszélyt. Többek között a szőlőre is, a szőlőtermesztés változásával pedig értelemszerűen a bortermelő vidékek is átalakulnak. Ma már nem science fiction a skandináv bortermelés, miközben aggódhatunk a proseccoért. 

 

A klímaváltozás már valóság 

 

A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyekre különösen nagy veszélyt jelent. Az egyik közülük a borászat, mivel a minőségi szőlők csak speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A borkészítéshez használt szőlőfajták a világ legérzékenyebb növényei közé tartoznak, a termés minőségét annyiféle tényező befolyásolja, hogy a borászkodás szinte a mezőgazdaság, a művészet és a szerencsejáték határán mozog. A melegedés miatt azonban várhatóan alaposan átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben: Magyarország például teljesen vörösborossá változik, viszont megismerkedhetünk a skandináv rizlinggel.  

 

Váratlan pozitívum: javul a bor minősége 

 

Van egy váratlan pozitívuma is a klímaváltozásnak: az oxfordi egyetem kutatói szerint ugyanis a klímaváltozásnak köszönhetően javul a bor minősége. A kutatók a bordeaux-i borvidék 50 éves borértékeit elemezték, és azt találták, hogy a melegebb nyarak és a csapadékosabb telek jobb évjáratokat eredményeztek, így közvetlen összefüggést lehet felfedezni a klímaváltozás hatásai és a borok minőségének változása között. A kutatók szerint az egyre melegedő éghajlat és a technológia fejlődésének együttese az oka, hogy egyre prémiumabb borok készülnek. Ez a jótékony hatás azonban nem tart örökké, ugyanis a szőlőnek bizonyos területeken komoly mennyiségű csapadékra van szüksége, így amint a vízhasználat korlátozottá válik, véget érhet a minőség javulása.  

 

Eltűnhet a prosecco 

 

Van néhány olyan fajta, amelyre biztosan veszélyt jelent a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Az egyik ilyen a rendkívüli népszerűségnek örvendő prosecco, amely egyedülálló ízét magashegyi eredetének köszönheti. A hegyvidéken termesztett szőlő kisebb, a héj és a lé aránya nagyobb, ami intenzívebb ízt kölcsönöz neki. Emellett sok napfény éri ezeket az ültetvényeket, de a magasan fekvő területek hűvös hőmérséklete megakadályozza, hogy megsüljenek a szőlőszemek. 

 

A mostanában előforduló hirtelen, intenzív esőzések azonban talajeróziót és lejtőomlásokat váltanak ki Észak-Olaszország meredek szőlőültetvényein, ezzel az ültetvények létét veszélyeztetik. A másik probléma pedig az aszály, ha ugyanis nem esik megfelelő mennyiségű eső, akkor öntözni kell az ültetvényeket, ami nem egyszerű feladat a területi adottságok miatt.  A bizonytalan időjárás a termelők becslése szerint akár ötödével is csökkentheti az olasz borszőlőtermést. 

 

Anglia ismét hódít 

 

Az északi területek bortermelének viszont előnyt jelent a klímaváltozás. Ennek köszönhető például, hogy Anglia egyes vidékeinek éghajlata egyre alkalmasabb borszőlőfajták termesztésére. Néhány területen melegebb időjárást kedvelő szőlőfajtákat is telepítenek manapság, azok is jól érzik magukat. Mindezek hatására felemelkedőben vannak az angliai borászatok, a szakemberek azonban mégsem örülnek a gyors klímaváltozásnak. A felmelegedés ugyanis több problémát okoz a szüretnél, amit egyre hamarabb kell kezdeni, emellett újabb betegségekkel és rovarkártevőkkel is szembe kell nézniük a gazdáknak 

 

Hihetetlen, de létezik a skandináv borászat 
 

Két évtizeddel ezelőtt a borászat lényegében ismeretlen volt az északi országokban. A nyarak azonban egyre melegebbek és egyre hosszabbak, ami még több szőlőfajta termesztéséhez teremti meg az ideális időjárási feltételeket. Mára Dániában több mint 90, a svédeknél 40 és a norvégoknál is több tucat pincészet működik, és minden évben egyre többet létesítenek. 

 

Mi lesz a magyar borokkal? 
 

Természetesen a változó időjárás hatással van hazánk szőlőtermesztésére is, bizonyos trendeket már most is megfigyelhetünk. A hazai borászok szerint például már nem igazán érdemes a hűvösebb éghajlatot kedvelő rizlinget vagy akár pinot noirt telepíteni, sőt, a legmelegebb tájakon még az is lehet, hogy a cabernet sauvignon sem érzi majd jól magát. 

 

De még a tokaji is veszélybe kerülhet állításuk szerint. Ez kevésbé a hőmérséklet, inkább az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt van: gyakran az a minimális csapadék és páratartalom sem alakul ki, ami feltétlenül szükséges lenne a jó minőségű terméshez, az aszúsodást előidéző penészgomba ugyanis száraz időben nem él meg.  

 

A melegedő klíma miatt viszont bejöhetnek olyan vörösszőlő- és borfajták, amelyek manapság inkább a dél-európai országokban jellemzőek, tehát megnyílhat az út a magyar portói és társai előtt. Itt viszont előtérbe kerül a bor alkoholtartalma, hiszen ahogy az oxfordi kutatók is bebizonyították, a meleg miatt a szőlő cukortartalma megnövekszik, a bor pedig alkoholosabb lesz. A 15 százalék körüli borok azonban sokaknak túlságosan erősek. Az alkoholtartalom csökkentésére ma persze már léteznek megoldások, de ezek plusz vesződséget jelentenek és újabb technológiák alkalmazását igénylik a borászoktól. Az új fajtákkal úgy tűnik, új kihívásokkal is szembe kell majd nézniük, ha az éghajlatváltozást lekövetve szőlőfajtát váltanak. 

 

1 komment

Ez az ősrégi mohafajta lehet az utolsó mohikán

2023. december 01. 11:15 - CHIKANSPLANET

Több mint 400 millió éves a Tibeti-fennsíkon őshonos Takakia nevű ritka mohafajta, ami fantasztikus ellenállóképességéről híres. A legszélsőségesebb időjárási körülményekhez alkalmazkodó növényt azonban most mégis a kihalás fenyegeti, méghozzá a gyorsuló klímaváltozás miatt.  

 

A klímaváltozás leginkább azoknak a földrajzi területeknek az ökoszisztémáját veszélyezteti, melyeknek egyébként is szélsőségesebb az időjárásuk. Ilyen többek között a Tibeti-fennsík is, amelynek extrém körülményeiről már korábban is írtam itt a blogon. Most újabb hírt közölt a pekingi Capital Normal University kutatócsoportja a terület ökoszisztémájához kapcsolódóan: 400 millió évnyi evolúciót követően a kihalás szélére került az itt élő ritka mohafaj, a Takakia. 

 

Pedig a növény egyébként is mostoha körülményekhez van szokva, hiszen az év nyolc hónapjában hó alá van eltemetve, és amikor előbújik alóla, akkor rendkívül magas UV-sugárzásnak van kitéve. A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a növény miként volt képes túlélni ilyen szélsőséges időjárási viszonyok közepette az elmúlt évmilliók során. Meglepve fedezték fel ugyanis a Takakia lenyomatát egy 165 millió éves belső-mongóliai kövületen, amelyből arra következtettek, hogy a kinézetét befolyásoló genetikai változások már ekkor lezajlottak, mégpedig merőben eltérő időjárási körülmények között. 

 

Bár a Takakia genomja gyorsan fejlődik, a morfológiája több mint 165 millió éve nem változott felismerhetően” – fogalmazott Dr. Ralf Reski, a Freiburgi Egyetem professzora, aki Dr. Yikun He-vel közösen vezette a kutatást. „Ez teszi a Takakiát igazi élő kövületté. Ez a látszólagos ellentét a változatlan alak és a gyorsan változó genom között feladványt jelent az evolúcióbiológusok számára.”  

 

A további kutatások bebizonyították, hogy a Takakia mintegy 390 millió éve fejlődhetett ki, tehát nem sokkal az első szárazföldi növények megjelenése után vált el a többi mohafajtától. Bizonyos genetikai tulajdonságai viszont csak később, a Tibeti-fennsík felemelkedése után fejlődtek ki, melyek megvédik a moha sejtjeit a káros környezeti hatásoktól. Nagyszerű alkalmazkodókészségét annak köszönheti, hogy ez a fajta rendelkezik a legnagyobb ismert számú, pozitív szelekció alatt gyorsan fejlődő génnel. 

 

De annak ellenére, hogy a Takakia az évmilliók során rendkívüli túlélőképességre tett szert, a most zajló klímaváltozás már túl nagy falat lehet neki. A kutatások azt is dokumentálják, hogy miként változtatta meg az éghajlatváltozás a moha élőhelyét néhány évtized alatt. Reski és csapata évente átlagosan közel fél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jegyzett fel, miközben a mintavétel helyszínén található gleccser riasztó ütemben, évente mintegy 50 métert húzódott vissza. Ezzel párhuzamosan pedig a Takakia-populációk kiterjedése is évente 1,6%-kal csökkent gyorsabban, mint négy helyi, közönséges moháé. A kutatók szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, ami ijesztő következményekkel járhat.  

 

A Takakiának értékes szerepe van a szárazföldi növények evolúciójának nyomon követésében, ezért nagy veszteség lenne, ha végleg kipusztulna. A tudósok ezért arra törekszenek, hogy megóvják a fajtát, például a laboratóriumi termesztésével.  

 

„A Takakia látta a dinoszauruszokat jönni-menni, és látta azt is, ahogyan megjelentünk mi, emberek is. Most mi is tanulhatunk valamit a rugalmasságról és a kihalásról ettől az apró növénytől” – tette hozzá Reski 

2 komment

Víztömeg az óceán alatt? – Kutatások bizonyítják, hogy ilyen is létezik!

2023. november 24. 09:37 - CHIKANSPLANET

Mindig izgalommal tölt el, amikor formabontó felfedezéseket olvashatok a természeti erők működéséről. Ezek rendszerint rádöbbentenek arra, hogy milyen fontos az az örök szakmai kíváncsiság, ami az ALTEO munkáját is jellemzi. Legutóbb például kiderült, hogy a szeizmikus mérések nagy mennyiségű vizet mutattak ki a Csendes-óceán alatt, Új-Zélandtól keletre. Úgy tűnik, hogy a kéreg alatt csapdába esett víztömeg fontos szerepet játszik abban, hogy a felgyülemlő feszültség energiája lassan és fokozatosan adódjon le. 

 

Sokan kutatták már a tengeri és óceáni földrengéseket: a University of California tudósai például 20 kilométernyi, víz alatti száloptikai kábelt alakítottak szeizmikus szenzorokká a Csendes-óceán fenekén. Ennek kapcsán a kutatást vezető Nathaniel Lindsey úgy nyilatkozott: még mindig nem ismerjük a földkéreg összes repedésének pontos térképét, különösen a tengerfenéken találhatókat. A törésvonalak szélesebb körű feltérképezésével viszont jobban megérthetjük a földrengések természetét, ami fontos lehet az előrejelzések szempontjából is. 

 

Ehhez kapcsolódik az University of Texas kutatóinak legújabb felfedezése is, miszerint kiterjedt víztömeg szorult be abba a törésbe, ahol a Csendes-óceáni-lemez az Ausztrál-Indiai-lemez alá bukik. A kutatás szerzője, Andrew Gase munkatársaival próbafúrásokat hajtott végre az említett területeken, és megállapították, hogy az óceán alá jutó víz mennyisége jóval nagyobb annál, mint amire számítottak. A kéreg alatt három kilométer mélyen fekvő víztömeg akkora, mint egy kisebb tenger. A fúrással felszínre hozott minták térfogatának felét víz töltötte ki, pedig ahogy Gase felhívja rá a figyelmet, a 7-10 millió éves óceáni kéregnek sokkal kevesebb vizet kellene tartalmaznia.  

 

A vizsgált területen vulkanikus működés nyomait lehet felfedezni: 125 millió évvel ezelőtt itt zajlott a valaha ismert egyik legerősebb vulkánkitörés. Gase és csapata feltételezik, hogy a sekély tengerek, ahol a kitörések történtek, a vulkánok egy részét porózus, feldarabolt kőzetté erodálták, amely víztartó rétegként tárolta a vizet. Idővel a kőzettörmelékek agyaggá alakultak át, amely a korábbinál is több vizet zárt el – így alakulhatott ki az „óceán alatti tenger.” 

 

A mélyben található víz mennyisége fontos körülmény, ugyanis a kutatók szerint a víznyomás mértékén múlik, hogy a tektonikai lemezekben felgyülemlő feszültség energiája hogyan adódik le. Az új-zélandi törésvonal kéregmozgásai lassúak és hosszan elnyúlók, ezért sem okoznak olyan természeti katasztrófákat, mint más területeken a gyorsabb, erősebb rengések.  

 

A kutatók célja, hogy tovább folytassák a törésvonal mentén végzett kutatásaikat, és pontosabb képet kapjanak a jelenségről – kíváncsian várjuk a fejleményeket!  

Szólj hozzá!

Biometán nagyhatalomként is csökkenthető az energiafüggésünk

2023. november 17. 11:12 - CHIKANSPLANET

A „hagyományos megújulók” mellett kevesebb szó esik róla, de a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss éves jelentése ideális apropót kínál ahhoz, hogy néhány szót ejtsünk a biometánról. Ez a legnagyobb, 45-70 százalékot kitevő alkotóeleme a biogáznak, a mikróbák által anaerob körülmények között lebontott szerves anyagokból – jellemzően állati eredetű trágyákból, szántóföldi növényekből, élelmiszeripari melléktermékekből, konyhai élelmiszerhulladékból vagy szennyvíziszapbólképződő gázelegynek 

 

Igaz ugyan, hogy a bioenergia-ellátási láncnak a biogáz adja a legkisebb részét, a jelentősége viszont egyre nagyobb: az IEA becslései szerint csak mezőgazdasági eredetű forrásból mintegy 300 milliárd köbméter biogázt lehetne előállítani, majd olyan minőségűvé tisztítani, hogy betáplálható legyen az alapvetően földgázra kalibrált gázvezetékekbe. Az igényt tovább fokozta az orosz-ukrán háború okozta ellátási bizonytalanság a földgázpiacon, olyannyira, hogy az uniós tervekben tíz év alatt megtízszereznék a biometán kapacitást. Az unió megújuló energiákra vonatkozó irányelve (RED 3) a biogáz szektort egyértelműen a biometán előállítás irányába viszi, annak bővítését támogatja.  

 

Magyarország szempontjából különleges relevanciája van ennek az erőforrásnak, hiszen az alapanyag helyben rendelkezésre áll, az ebben rejlő potenciál kiaknázásához már elkezdődött a megfelelő hálózat kialakítása. Ez ugyanúgy létfontosságú a kiszámítható termeléshez, mint a megbízható, rendszeres és egyenletes minőségű, tervezhető alapanyag-ellátás. 

 

Az utóbbiban az elmúlt években tapasztalható bizonytalanságok kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt években nem láthattunk áttörést a biogázpiacon. A javuló újrahasznosítás miatt kevesebb hulladék végzi a lerakókban, így az ezekben képződő és a jövőben kinyerhető depóniagáz mennyisége is visszaesett. Mivel ez a tendencia a jövőben folytatódni, sőt erősödni fog a körforgásos gazdaság kiépítésére irányuló uniós célokhoz igazodva, a helyzetet a mezőgazdasági alapanyagellátáson keresztül lehet stabilizálni – ez pedig összehangolt együttműködést kíván meg a jogszabályok alkotóitól, az alapanyagellátóktól, valamint a biogázüzemek tulajdonosaitól.  

 

Ne legyenek illúzióink: a jelenlegi kapacitásokkal Magyarországon évente 150-200 millió köbméter földgáznak megfelelő mennyiségű biogázt lehet előállítani, ami nagyságrendileg elmarad a mintegy 10 milliárd köbméteres éves hazai földgázfelhasználástól. Áramtermelési oldalon sem túl hízelgő az arány: egy, a napokban megrendezett országos biogáz konferencián elhangzott, hogy a KSH szerint 2022-ben a hazai áramtermelés 0,7 százaléka, 242 GWh volt biogáz alapú.  

 

A kiaknázható potenciál ugyanakkor hatalmas: a hét európai gázszállító vállalatot és két megújuló gázipari szövetséget tömörítő Gas for Climate 2050 tavalyi prognózisa szerint a magyarországi biogáz termelés 2030-ra elérheti az 1 milliárd köbmétert, 2050-re pedig akár a 3 milliárdot is. Ezzel pedig megkerülhetetlen jelentőségre tenne szert a földgázbehozatal mérséklésében, hozzájárulva az energiaszuverenitás megerősítéséhez, amely a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzései közé tartozik az energiabiztonság fokozásával, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásával, valamint a dekarbonizációval egyetemben. 

 

A netzéró vállalások elérésén túl a biometánra fontos szerep hárulhat azoknak a kihívásoknak a kezelésében, amelyeket a villamosenergia-rendszerben okoznak az abból egyre nagyobb arányt képviselő megújuló kapacitások. Mivel ezek időjárásfüggők, az újabb kapacitások beépítése olyan kiegyenlítő eszközöket tesz szükségessé, amelyek jóval rugalmasabban termelnek, mint a szél- vagy naperőművek – márpedig a biogázüzemek ezen a téren is ígéretes adottságokkal rendelkeznek. 

A világszintű prognózisok rendkívül ambiciózusak: az országok bejelentett kötelezettségvállalásainak forgatókönyvében (Announced Pledges Scenario, APS) 240 milliárd köbméterre várja az IEA a globális biometántermelés szintjét 2050-re, míg a nettó nulla kibocsátáshoz szükséges célkitűzések maradéktalan teljesülését (Net Zero Emissions by 2050, NZE) feltételező verzióban 300 milliárd szerepel.  

 

Ahhoz, hogy ebben az intenzív növekedési szakaszban teljesen ki tudjuk aknázni a hazai potenciált, rá kell lépnünk a biogázra. Ehhez jó kiindulási alapot adhat a NEKT-ben is megfogalmazódó szándék a terület hangsúlyosabbá tételére, ahogyan arra az önálló biogáz- és biometán stratégra is szükség lesz. Ennek kialakítását már megkezdték a hazai iparági szereplők, bár – ahogy az említett biogáz konferencián is szó volt erről – számos kihívást kell leküzdeni a kb. 900 millió m3-re becsült magyarországi potenciál eléréséhez. Ezek közé tartozik az alapanyagok hozzáférhetősége és aggregálása, illetve a finanszírozási hiányosságok, ugyanakkor a biometán gázhálózatba történő betáplálása releváns stratégiai választásnak tűnik a fejlett hazai infrastruktúrát figyelembe vége, természetesen ott, ahol ezt a fizikai, műszaki korlátok megengedik.  

 

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.11.15-én.

Szólj hozzá!

Mennyi energiát fogyaszt az AI?

2023. november 10. 15:08 - CHIKANSPLANET

A mesterséges intelligencia az életünk olyan területein is elterjed, amelyre korábban nem volt példa. Ezzel párhuzamosan nagyon sok kérdést fel is vet a használata, amelyek eddig elsősorban a jogi és szabályozási lehetőségeket feszegették. Abban egyetértünk, hogy a szabályozásra szükség van, de mindeközben nem szabad megfeledkeznünk egy olyan szempontról, ami eddig viszonylag kevesebb figyelmet kapott: az AI energiafelhasználásáról. 

 

Azt tudjuk, hogy egy mesterséges intelligencia iszonyatos mennyiségű adat feldolgozására képes, de vajon azzal tisztában vagyunk-e, mennyi energiát fogyasztanak a működéséhez használt szoftverek? Most erre a kérdésre is választ kaphatunk, a közelmúltban megjelent ugyanis egy tanulmány, amelynek szerzője megvizsgálta, hogy napjainkban és a közeljövőben mekkora energiafogyasztást jelent a mesterséges intelligenciák üzemeltetése.  

 

Csak hogy el tudjuk képzelni, miért is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni: a GPT-3 tréningelési szakasza (34 nap) alatt 1287 MWh elektromos áramot használt fel, ami nagyjából 121 amerikai háztartás éves fogyasztásával egyenlő. Azonban mivel nem ez az egyetlen mesterséges intelligencia, ráadásul fokozatosan fejlődnek is ezek a szoftverek, így várható, hogy az energiaigényük is meg fog ugrani. 

 

Bővülő kínálat, növekvő energiaigény 

 

A tanulmány szerint 2021-ben a Google teljes villamosenergia-fogyasztása 18,3 TWh volt, amelynek 10-15 százalékát már a mesterséges intelligenciára fordították. Ha a Google AI-ja a szakértő szerint várt tempóban növekszik, hamarosan a magyarországi energiafogyasztással is versenyre kelhet (ez 2022-ben kb. 45,7 TWh volt). Az OpenAI-nak a ChatGPT beindításához 3617 NVIDIA HGX A100 szerverre volt szüksége, ami napi 564 MWh energiát igényelt még azelőtt, hogy akár csak egy ember is elkezdte volna ténylegesen használni. És ez csak két tech cég, ami AI-fejlesztéssel is foglalkozik. 

 

Cél a fogyasztás csökkentése  

 

A szakértők várakozása szerint a hardver- és szoftverhatékonyság javulása valamennyire persze ellensúlyozza majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos villamosenergia-fogyasztás hosszú távú változásait. De nem bízhatjuk csak erre magunkat, ezért folyamatos kutatások is folynak az AI modellek energiafogyasztás-csökkentésének lehetőségeiről 

 

Hazai jó példa: a Komondor fűti a debreceni sportuszodát 

Ha pedig már energia újrahasznosításról beszélünk, akkor nem is kell messzire mennünk, hogy innovatív jó példát találjunk. A közelmúltban jelentették be, hogy az ország legerősebb szuperszámítógépe, a Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán működő Komondor hulladékhőjével fűtik a jövőben a debreceni sportuszodát. Ez mind a két létesítménynek előnyös, hiszen idővel az uszoda teljes energiaigényét el tudja majd látni a szuperszámítógép. Ugyanakkor mivel az általa termelt hőt elvezetik, a számítógép visszahűtésére sem kell külön energiát felhasználni. Az idei fűtési szezon második felétől 2025. december 31-ig pilotprojektként működik ez az egyedülálló rendszer 

1 komment

Egy ugandai startup fenntartható kézműves termékké alakítja a banánrostot

2023. november 03. 09:58 - CHIKANSPLANET

Az, hogy a műanyagszemét elborítja a bolygónkat, ma már mindenki számára egyértelmű tény. Ennek csökkentésére sok startup igyekszik megoldást találni, köztük az ugandai TEXFAD is, amely a szemétnek számító banánrostokból készít kézműves termékeket, sőt hamarosan póthajat is. Ezzel pedig nemcsak a helyi gazdákat juttatja plusz bevételhez, de aktívan tesz a környezetvédelemért is. 

 

Egy igazi banánköztársaság 

 

Ugandában a legmagasabb a banánfogyasztás a világon, az ország Afrika első számú banántermelője. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint az országban a napi kalóriabevitel akár 25%-át is adhatja a banán, különösen a vidéki területeken. Ugandában a banánfogyasztás sok tekintetben a helyi szokások és hagyományok része; sokak számára az étkezés nem teljes a matooke nélkül, amely a nyersen szedett és főzött banánfajtákból készült keményítőtartalmú főtt pépet jelenti. 

 

Így hát nem is meglepő, milyen sokan foglalkoznak banántermesztéssel: az országban több mint egymillió hektáron ültetnek banánt. Az Ugandai Statisztikai Hivatal adatai szerint a banántermelés az évek során folyamatosan emelkedett. 

 

Hulladékból értékes nyersanyag 

 

A banán termésének betakarításához a szárat le kell fejteni, ezeket azonban eddig nem hasznosították, hanem elkerülhetetlenül elrohadtak a nyílt mezőkön. Ezzel komoly gondot okoztak a gazdáknak, akiknek valamit kezdeniük kell ezzel a szeméttel. 

 

A magát hulladékgazdálkodási csoportként leíró TEXFAD nevű helyi startup azonban most kihasználja ezt a rengeteg rothadó szárat, hogy banánrostot nyerjen ki, amelyből olyan termékeket állítanak majd elő, mint például a nőknek szánt hajhosszabbítás.  

 

A vállalat, amely hét különböző nyugat-ugandai termelői csoporttal működik együtt, 2,70 dollárt fizet egy kilogramm szárított rostért. A növény belső szárának csak egy kis részét szedik le rostnak, a maradékot pedig a gépi munka után visszaadják a gazdának, hogy trágyaként használják fel. Így több módon is támogatják a helyi termelőket, akiket érdekeltté is tesznek abban, hogy aktívan részt vegyenek a növények újrahasznosításában 

 

Mi készül a banánrostból? 

 

A TEXFAD az ugandai főváros, Kampala melletti faluban található üzemben több mint 30 embert foglalkoztat, akik a kezük munkájával egyedi és vonzó tárgyakat készítenek a banánrostból. Az általuk gyártott szőnyegek és lámpaernyők különösen népszerűek a vásárlók körében, olyannyira, hogy néhány terméket már Európába is exportál a vállalat.  

 

A banánrostot a pamut szintjére lehet lágyítani, ezért kutatókkal együttműködve a TEXFAD új típusú szövetek előállításával is kísérletezik. Papírtörlőt és egészségügyi betétet már tudnak ilyen módon készíteni, arra azonban még keresik a választ, hogy miként lehet ruhát is előállítani a növény újrahasznosításával.  

 

A vállalat hajhosszabbító termékeket is tervez, amelyekről úgy véli, hogy segítenek majd megszabadítani a piacot a környezetre károsnak tartott szintetikus termékektől, ezáltal pedig hosszú távon csökkenteni tudják a műanyagszennyezést is. 

 

 

Szólj hozzá!

Több mint ötezer újonnan felfedezett mélytengeri faj kerülhet veszélybe

2023. október 27. 12:16 - CHIKANSPLANET

Ha a nyersanyagok kitermeléséről van szó, úgy tűnik, hogy manapság egyetlen hely sem tűnik túl távolinak vagy elérhetetlennek. A kobalt és a nikkel iránti kereslet növekedésével az ásványi anyagokban gazdag mélytengeri élőhelyek váltak Kalifornia legújabb „aranybányáivá.” Az itt élő, frissen felfedezett fajok azonban könnyen veszélybe kerülhetnek az ipari méretű kitermelés miatt 

 

Az ember azt hinné, hogy a tenger alatt 4000-6000 méter mélyen még érintetlen az ökoszisztéma. Ahogyan azonban a TreeHugger rámutatott, a Csendes-óceán fenekének Mexikó és Hawaii között található régiójában nemsokára megkezdődhet a mélytengeri bányászat, és ezzel több ezer állatfaj élőhelye kerülhet veszélybe. Az úgynevezett Clarion-Clipperton zónában (CCZ) mintegy hatmillió négyzetkilométeren találhatók különböző értékes ásványok és fémek, amelyek nélkülözhetetlenek az akkumulátorok előállításához. Ezek normál esetben nehezen hozzáférhetők, a CCZ területén azonban a kőzetlemezek folyamatos mozgásának köszönhetően könnyebben a felszínre kerülnek – nem csoda tehát, hogy bevonzotta az ipari bányásztársaságokat.  

 

A környezetvédők azonban aggodalmukat fejezték ki a bányásztevékenységgel szemben. A Current Biology által publikált tanulmány szerint az említett helyszínen több mint 5000 különböző mélytengeri faj élhet, melynek körülbelül kilencven százaléka eddig teljesen ismeretlen volt a tudomány számára. Ezek között különböző fonálférgeket, húsevő szivacsokat, tengeri uborkákat és ízeltlábúakat azonosítottak a kutatók. Külön érdekesség, hogy a CCZ fajainak legtöbbje endemikus, azaz csakis ezen a területen él meg, és a biodiverzitásuk nagyon magas, tehát többszáz különböző családba sorolhatók.  

 

Amennyiben megindulna az ásványkincsek gyűjtése, az nagymértékben felforgatná a helyi ökoszisztémát, és félő, hogy az itt élő fajok teljes kihalásához vezetne. A bányászrobotok először az aljzat felszínén lévő mangánt, nikkelt, kobaltot és ritkaföldfémeket kezdenék el gyűjteni. A tevékenységük során valószínűleg felvernék a törmeléket, zaj- és fényszennyezést okoznának, továbbá vegyi anyagokat is felszabadítanának a vízben.  

 

A CCZ területe az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatóságának (ISA) felügyelete alatt áll. A nemzetközi vizeken eddig tilos volt a mélytengeri bányászat, a tagállamoknak azonban júliusig nem sikerült megállapodniuk a tengerfenék használatának új szabályozásáról. Ha továbbra sem jutnak eredményre, akkor a tilalom érvényét veszti, és a bányatársaságok benyújthatják a kereskedelmi kitermelésre vonatkozó kérvényeiket 

 

A tudósok most további kutatásokat szorgalmaznak annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a terület páratlan élővilágáról. Fontos, hogy az érdekelt felek jobban értsék a külső beavatkozás lehetséges következményeit – nehogy visszavonhatatlan pusztítást végezzenek.

Szólj hozzá!

Veszélyesek lehetnek az állatokra nézve a vízre telepített szélerőművek?

2023. október 20. 09:59 - CHIKANSPLANET

Figyelemfelkeltő kutatást tett közzé az IFLScience: a kutatók azt vizsgálták meg, hogyan hatnak a vízre telepített hatalmas szélerőműparkok a tengeri élővilágra. Bár a szélerőművek hatalmas löketet adhatnak a klímasemleges gazdaságok létrejöttéhez, úgy tűnik, korántsem mindegy, hova telepítjük őket.  

 

Az emberiség felgyorsult és egyre inkább energiafüggő életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet. Ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív, megújuló és kimeríthetetlen energiaforrások kerülnek az energiatermelés előterébe. A nap- és vízenergia mellett nagy hangsúlyt kap a szélenergia is, amely jelenleg a világ leggyakrabban használt megújuló energiaforrása, és a szélturbinák segítségével könnyen kiaknázható.  

 

A szélerőműveknek több előnyös tulajdonságuk is van, többek között nincs káros égéstermékük, és egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot, szemben a fosszilis energiahordozókkal. Az üzemeltetési költségük alacsony, a kapacitásuk gyorsan növelhető, az alkatrészeinek javarésze pedig újrahasznosítható. Ráadásul a szélenergia éjszaka is jelentős termelési értékkel bír, nem csak nappal, ezért kiválóan képes kiegészíteni a naperőműveket. A szélturbinák viszonylag könnyen felépíthetők, és a hazai kutatók számításai szerint a magyarországi területek csaknem 10 százaléka alkalmas a telepítésükre.  

 

Óriásturbinák a tengerben 

A világ legnagyobb létesítménye jelenleg 462 négyzetkilométer területű és több mint 1,4 millió háztartás energiaellátását biztosítja – mégpedig az Egyesült Királyság partjaitól nem messze, a tengeren. A Hornsea 2 névre hallgató szélerőműparkban 165 darab, körülbelül 200 méter magas turbina kapott helyet, melyek egyenként három darab 81 méteres lapáttal rendelkeznek – utóbbi pont megfelel a Washington-emlékmű méretének. A jelentések szerint a lapátok egyetlen fordulata 24 órán át képes ellátni energiával egy brit otthont. Mivel egy fordulat mindössze hat másodpercet vesz igénybe, egy turbina naponta több mint 14 000 otthon energiaigényét elégíti ki. 

 

Mit szólnak mindehhez az állatok?  

Az ilyen tekintetes méretű szélerőműparkok érdekes hozadéka, hogy újjáéleszthetik a tengeri ökoszisztémát ott, ahol egyébként már visszaszorulóban van. Mégpedig úgy, hogy a farmok mesterséges zátonnyá alakulnak, és magukhoz vonzzák a zsákmányra vadászó fókákat. A pozitívumok mellett azonban akadnak természeti kockázatok is – hívják fel a figyelmet a tudósok. A megváltozott hidrodinamika például megzavarhatja a halak és a bálnák viselkedését, változást hozva ezzel a területen élő fajok sűrűségébe. A madarak esetében pedig megnő a kockázata annak, hogy összeütköznek az erőművekkel, különösen ősszel és tavasszal, a madárvonulások idején.  

Mégis, mit lehet tenni azért, hogy a felesleges pusztítást megakadályozzuk? Egy norvég kutatócsoport új megközelítése szerint a rotorlapátok észlelhetőségének növelése segíthet a madaraknak, hogy sikeresen kikerüljék őket. Elméleti kutatások szerint az a legeredményesebb módszer, ha a három lapát közül az egyiket feketére festik, így kevésbé mosódik egybe a mozgásuk. Az ehhez hasonló egyszerű megoldások közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy még hatékonyabban és biztonságosabban használhassuk ki a szélenergiában rejlő értékes erőforrást.

7 komment

A digitális fenntarthatóság legfőbb kihívásai

2023. október 13. 09:37 - CHIKANSPLANET

A kibertérben kalandozva, vagy a legújabb okoskütyünk használata közben hajlamosak vagyunk kevesebbet gondolni a fenntarthatóságra, mint amikor például a mindennapi műanyag-és élelmiszerhulladék problémája, vagy az autós közlekedés környezetszennyező hatása a téma. Digitális eszközeink, megoldásaink fenntarthatóbbá tétele ugyanakkor minden eddiginél fontosabb feladatunk lett. Mit jelent a digitális fenntarthatóság és mrt megkerülhetetlen mindannyiunk számára? 

 

Innováció és felelősség 

 

A digitális fenntarthatóság alatt a digitális technológiák tudatos, felelős használatát értjük, amely a társadalomra és környezetünkre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölésének, csökkentésének céljából történik. A fogalmat körbejáró, digitális technológiákkal foglalkozó Smowltech szerint ez az energiahatékonyságot, elektronikus eszközeink előállítását és hulladékkezelését, valamint alapvetően a digitális hulladék minimalizálását is jelenti. A digitális fenntarthatóság mindemellett etikai kérdés is, hiszen a felelősségteljes technológia- és adathasználatot is magában foglalja – hiszen az adatvédelem és a minket körülvevő egészséges digitális infrastruktúra egyaránt elengedhetetlen egy élhetőbb jövő kialakításához. Miért jelentenek ezek a mai napig jelentős kihívást? 

 

A kezdetek 

 

Arról, hogy a 21. század digitális átalakulása összességében nem fenntartható, számtalan példa tanúskodik – itt elég, ha például az egy korábbi posztban részletezett blokklánc-technológia fenntarthatatlanságára gondolunk. A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a digitalizációnak ideális esetben kéz a kézben kell járniuk a környezettudatossággal, különösen az oktatásügy innovációi és a kapcsolódó termékek tanúsítását illetően. Ha ugyanis olyan szakértőket nevelünk fel, akik ettől elválaszthatatlanul gondolkodnak, jó úton járunk. Adottak ugyanakkor olyan kihívások ezen a területen, amelyeknek, érthető módon, nem lesz könnyű megfelelni. 

 

Energiahatékonysá 

 

A digitális technológiák (a szerverektől kezdve az okoseszközökig) temérdek energiát, így természeti erőforrást emésztenek fel, ami jelentős mértékben megnöveli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erre a problémára jelent részleges megoldást, ha az eszközök és a technológiák teljes életciklusát alaposan, hatékony stratégiákat alkalmazva nyomon követjük, a gyártás legelső lépéseitől kezdve, a használaton át, a termék ártalmatlanításáig. Ezek legalapvetőbb mozzanata az újrahasznosítás és az újrafelhasználás támogatása és megkerülhetetlenné tétele. Legalább ennyire lényeges a környezettudatos fogyasztói gondolkodás népszerűsítése, magyarul a pazarlás és a felesleges vásárlás ellenkultúrájának megszilárdítása, lehetőleg már az óvodákban és az általános iskolákban. 

 

E-hulladék 

 

Napjainkban egy-egy okoseszköz irreálisan gyorsan válhat elavulttá, a termékek így a rövid életciklus vagy a nem megfelelő minőség miatt hamar hulladékként végzik. A nagy mennyiségű elektronikai hulladék – megfelelő ártalmatlanítás hiányában – veszélyes anyagokat juttathat a talajba és a Föld vízkészletébe. Nemcsak arra van égető szükség, hogy az elektronikai eszközeink tartósabbak, hosszabb életciklusúak legyenek és ideális esetben fenntarthatóbb anyagokból készüljenek, hanem arra is, hogy a már meglévő eszközök felelős ártalmatlanítása a vállalatok és az átlagfogyasztók is számára is esszenciális gyakorlattá váljon. 

Szólj hozzá!

Vadnak születtünk?

2023. október 06. 10:44 - CHIKANSPLANET

Sokan tapasztalhattuk már saját bőrünkön, hogy a természet közelsége pozitívan hat a mentális egészségünkre. Rengeteg szólás, közmondás utal erre, és még a legújabb generációk internetes mém-kultúrájában is visszaköszön a gondolat. A kutatók régóta vizsgálják a jelenség okait, miközben olyan megoldásokat keresnek, amellyel közelebb hozhatják a természetet a városi emberhez. Ezt támogatják az úgynevezett „visszavadító” projektek, amellyel országszerte egyre több helyen találkozhatunk – többek között az Örs vezér térnek egy meglepő pontján is.

A természet titka

A természet nyújtotta élmény komplex, ennek megfelelően a városokon belüli létrehozása, helyreállítása is komplex megközelítést igényel. Vajon mi az oka annak, hogy a természetben időzve megnyugszunk, felfrissül a figyelmünk és javul a fizikai közérzetünk? A válasz erre röviden az, hogy érzékeljük a természet rendjét, az erdőben ugyanis tökéletes egyensúlyban léteznek egymás mellett az élőlények. Egy jól működő ökoszisztéma hatással van a hőmérsékletre, a páratartalomra és a levegő minőségére is. A zöld szín látványa, a madarak éneke és a vadvirágok illata nyugtatóan hatnak az érzékszerveinkre és az idegrendszerünkre is, így ezek a tényezők nem „csak” a bolygónknak, de nekünk is kedvezőek.

 

A megoldás: kontrollált visszavadítás

Az élőhelyek újraalkotása, helyreállítása vagy újratelepítése mind hozzátartoznak a kontrollált visszavadítás, vagyis „rewilding” mozgalom törekvéseihez, melynek elődleges célja a biodiverzitás megőrzése. Ehhez pedig meglepő módon szükség van az emberek közreműködésére is. Egy magára hagyott terület ugyanis beavatkozás nélkül könnyen a betelepített növény- és állatfajok kizárólagos élőhelyévé válhat, kiszorítva ezzel más fajokat. A terület tudatos, szándékos és rendszeres időközönként ellenőrzött visszavadítása azonban meghozhatja azt a kívánt eredményt, hogy a beporzó rovaroknak, az egyazon élőhelyet kedvelő növényeknek, és nekünk embereknek is kellemes közeg jöjjön létre.

 

Na de a városban?

A visszavadítással kapcsolatban gyakran hallani sikertörténeteket, de ezek általában a tragikusan lecsökkent állatállományok visszatelepítéséről szólnak. Ilyen volt például a 70 évvel korábban kihalásig vadászott farkasok 1995-ös visszatelepítése a Yellowstone Nemzeti Parkba. Noha a betonfelületek vadvirágokkal történő beültetése és füvesítése ehhez képest kevésbé hangzik izgalmasan, mégis ugyanannyira fontos egy valóban élhető bolygó szempontjából. Az így átalakított területek ugyanis nagyban hozzájárulnak környezetünk sokszínűségéhez, amely voltaképpen nem mást, mint a természet eredeti, egészséges állapotát jelenti.

 

Fenntartás vagy helyreállítás?

A fenntarthatóságnak akkor van valódi értelme, ha van mit fenntartani. Tehát nem egy károkozással terhelt életmódból szeretnénk kevésbé károsra áttérni, hanem aktívan törekszünk arra, hogy visszafordítsuk az okozott ártalmakat. A cél, hogy később ezt a helyreállított állapotot tudjuk fenntartani – ehhez járulnak hozzá többek között a visszavadítási projektek is. Kevesen tudják, hogy az Örs vezér terén álló IKEA áruházban található Budapest egyik legnagyobb zöldtetője. A projektnek köszönhetően számos növény-, rovar- és madárfaj élőhelye éledt újra, arról nem is beszélve, hogy mennyivel békésebb látványt nyújt a környező lakóházak ablakából, mint a puszta betonrengeteg. Az áruház építésekor a zöldfelületek csökkenő arányát sokan sérelmezték, erre született korát megelőző megoldásként a tető ötlete.

 

Követendő példa

Egyre több közterületet újítanak meg világszerte regeneratív szemléletmódban, azaz a természetnek segítséget adva ahhoz, hogy helyreállítsa önmagát. Magyarországon, de még Budapesten belül is számos kezdeményezés működik, melynek megalkotói észrevették a szemléletváltás fontosságát. Az utóbbi évek egyik méltán ünnepelt projektje volt például az óbudai gáton lévő Dunapart-szakasz többfunkciós, biodiverz parkká alakítása. És ez még csak a kezdete egy mindannyiunk számára élhetőbb környezet kialakításának, amelynek tervezésében és használatában egyaránt tudatosan részt kell vennünk, közös erővel.

 

 

Szólj hozzá!

A klímaváltozás virágoztatta fel a Tibeti Birodalmat, de az is vetett neki véget

2023. szeptember 29. 07:58 - CHIKANSPLANET

A körülbelül 200 évig létező birodalom a Selyemút egy részét is irányította a Tibeti-fennsíkon, a hirtelen lehűlés és szárazság azonban tönkretette mezőgazdasági erőforrásait.

shutterstock_378346012.jpg

Az IFLScience írt arról, hogy a legújabb kutatások szerint a „világ tetejeként” emlegetett Tibeti-fennsíkon egykor melegebb volt az időjárás, ami nagyban hozzájárult a Tibeti Birodalom felemelkedéséhez. A régió a 7. és a 9. században hatalmas befolyással bírt az ázsiai geopolitikai viszonyokra, de nagyjából 60 év alatt összeomlott, miután a lehűlés és a szárazság katasztrofális csapást mért a mezőgazdaságára. 

A kutatók karbonátokat és oxigénizotópokat elemeztek egy, a fennsík közepén található tóban, melyeket az algák által hátrahagyott jelzőanyagokkal – biomarkerekkel – vetettek össze, hogy rekonstruálják az elmúlt két évezred hőmérsékletváltozásait és esőzéseit. Megállapították, hogy időszámításunk után 600 és 800 között nyaranta kb. 2 °C-kal melegebb volt az átlaghőmérséklet, mint a korábbi és későbbi, hűvösebb időszakokban. A tó méretének és mélységének változásai pedig rávilágítottak arra, hogy a felmelegedés egybeesett az esőzés mértékének növekedésével. Ezek mind arra engednek következtetni, hogy a melegebb periódusban a feltételek kedvezőbbek lehettek mind a mezőgazdaság, mind az állattartás szempontjából.

A tudósok kifejtik, hogy a melegebb, párásabb időszak szorosan egybeesik a Tibeti Birodalom legvirágzóbb korszakával. Az árpatermesztésre alkalmas művelhető föld mérete nagyjából 25 százalékkal növekedhetett meg. A mezőgazdaság és az állattartás fejlődése, valamint az extra erőforrások és nyersanyagok felgyülemlése a társadalmi osztályok kialakulásához, valamint az uralkodói elit felemelkedéséhez vezetett, így a birodalom a fennsíkra és a környező területekre is kiterjedhetett.

A klímaadatok és a történelmi források összevetéséből kiderül, hogy Tibet a szomszédos régiókat a kifejezetten meleg, esőzésben gazdag években támadta meg, míg ellenségei általában a hidegebb, szárazabb időszakokban indítottak ellenoffenzívákat. A békekötések ideje is ezzel függ össze, ugyanis az uralkodók akkor igyekeztek szövetségeket kiépíteni, amikor kevesebb erőforrásuk volt – tehát próbálták ellensúlyozni a klímaváltozás következményeit.

Kétszáz éves fennállása alatt a Tibeti Birodalom Kasmír és Hszincsiang régiókat is meghódította amellett, hogy uralta a Selyemút egy részét. A 800-ban bekövetkezett csúcs után azonban hirtelen visszaesés kezdődött, miközben a korábbi életforma természeti feltételei megromlottak. A 9. század közepére jelentősen lecsökkent az esőzés mértéke, és nagyjából 60 évnyi szárazság következett, amely 840-ben vált a legsúlyosabbá – ekkor bukott el a Tibeti Birodalom. A művelhető földterület összezsugorodott, emellett vallási konfliktusok is kialakultak. A különböző törzsek egyre többet háborúztak, a birodalom pedig regionális egységekre bomlott. Mindez rávilágít arra, hogy a természet milyen mértékben hatott és hat ki az emberi történelemre.

1 komment

Igazi éghajlati anomália a Csendes-óceánba benyúló hideg víznyelv

2023. szeptember 15. 08:46 - CHIKANSPLANET

Rejtélyes természeti jelenséget azonosítottak a kutatók Dél-Amerika nyugati partjaitól több ezer kilométerre: a Csendes-óceán keleti részén titokzatos lehűlési folyamat zajlik, amelynek egyelőre senki nem érti az okát. A New Scientist szerint ez a megválaszolatlan kérdés nagyobb hatást gyakorol a bolygó éghajlatára, mint gondolnánk.  

shutterstock_611361698.jpg

A kutatók már évek óta azt jósolják, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével az óceánok vize is melegedni fog. Ezért olyan meglepő, hogy a Csendes-óceán keleti részén éppen ennek az ellenkezője történik. A több ezer kilométeres víznyelv hőmérséklete a Föld óceánjainak többségével ellentétben 1992 és 2022 között nem nőtt, sőt, még enyhe lehűlést is mutatott az 1972-2000 közötti átlaghoz képest. A jelenséget Pedro DiNezio, a Coloradói Egyetem munkatársa az “éghajlattudomány legfontosabb kérdésének” nevezte, többek között azért is, mert a hideg víznyelv jövője meghatározhatja a Kaliforniai szárazság vagy az Ausztráliában tomboló erdőtüzek súlyosságát. A kutatók összefüggésbe hozták a jelenséget az indiai monszunszezon intenzitásával, valamint az afrikai éhínséggel is – a hideg víznyelv hőmérsékletének jövőbeli változása ugyanis fokozhatja vagy mérsékelheti is a globális felmelegedés mértékét.  

Hogyan lehetséges ez? A hideg víznyelv által dominált keleti rész jelentős globális és regionális hatásokkal bír. Ehhez először meg kell értenünk a létrejöttének körülményeit. A Nature Climate Change egy 2019-ben megjelent tanulmánya szerint a Csendes-óceán nyugati és keleti régiója között folyamatosan fokozódik a hőmérsékletkülönbség, és ez szinte teljesen konzisztens az üvegházhatású gázok szintjének növekedésével. A szén-dioxid légköri koncentrációja ugyanis fokozza az óceán nyugati régiójának hőmérsékletét, ami intenzívebb passzátszeleket gerjeszt. A légmozgás pedig automatikusan feljebb húzza a víztömeg mélyebb rétegeit, melyek fokozatosan hűtik a másik oldalt. Ezáltal egyre tovább erősödik az óceán keleti és nyugati felének hőmérsékletkülönbsége.  

Ez az ellentét fokozottabb felhőképződéshez vezet a Csendes-óceán keleti felén, melyek jóval több napfényt vernek vissza, mint az egyébként tiszta légkörű víztömeg sötét színe. Következésképpen a hideg víznyelv megváltoztathatja akár az egész bolygó átlaghőmérsékletét is, hozzájárulva a klímaváltozás mérsékléséhez. De ehhez az kell, hogy ne fokozódjon a szén-dioxid-koncentráció mértéke: ha ugyanis megfordul a tendencia, és a Csendes-óceán keleti részének hőmérséklete is megemelkedik, az a globális felmelegedést is súlyosbíthatja.  

Ahogy a Qubit is rámutat a témát taglaló cikkében, a különös klímajelenség világszerte lázban tartja a kutatókat, akik nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy még jobban megértsék annak okait és következményeit. Ezáltal ugyanis pontosabban értenénk, mit és hogyan kell tennünk a szélsőséges időjárási jelenségek pusztítása ellen.  

 

  

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása