A klímaváltozás virágoztatta fel a Tibeti Birodalmat, de az is vetett neki véget

2023. szeptember 29. 07:58 - CHIKANSPLANET

A körülbelül 200 évig létező birodalom a Selyemút egy részét is irányította a Tibeti-fennsíkon, a hirtelen lehűlés és szárazság azonban tönkretette mezőgazdasági erőforrásait.

shutterstock_378346012.jpg

Az IFLScience írt arról, hogy a legújabb kutatások szerint a „világ tetejeként” emlegetett Tibeti-fennsíkon egykor melegebb volt az időjárás, ami nagyban hozzájárult a Tibeti Birodalom felemelkedéséhez. A régió a 7. és a 9. században hatalmas befolyással bírt az ázsiai geopolitikai viszonyokra, de nagyjából 60 év alatt összeomlott, miután a lehűlés és a szárazság katasztrofális csapást mért a mezőgazdaságára. 

A kutatók karbonátokat és oxigénizotópokat elemeztek egy, a fennsík közepén található tóban, melyeket az algák által hátrahagyott jelzőanyagokkal – biomarkerekkel – vetettek össze, hogy rekonstruálják az elmúlt két évezred hőmérsékletváltozásait és esőzéseit. Megállapították, hogy időszámításunk után 600 és 800 között nyaranta kb. 2 °C-kal melegebb volt az átlaghőmérséklet, mint a korábbi és későbbi, hűvösebb időszakokban. A tó méretének és mélységének változásai pedig rávilágítottak arra, hogy a felmelegedés egybeesett az esőzés mértékének növekedésével. Ezek mind arra engednek következtetni, hogy a melegebb periódusban a feltételek kedvezőbbek lehettek mind a mezőgazdaság, mind az állattartás szempontjából.

A tudósok kifejtik, hogy a melegebb, párásabb időszak szorosan egybeesik a Tibeti Birodalom legvirágzóbb korszakával. Az árpatermesztésre alkalmas művelhető föld mérete nagyjából 25 százalékkal növekedhetett meg. A mezőgazdaság és az állattartás fejlődése, valamint az extra erőforrások és nyersanyagok felgyülemlése a társadalmi osztályok kialakulásához, valamint az uralkodói elit felemelkedéséhez vezetett, így a birodalom a fennsíkra és a környező területekre is kiterjedhetett.

A klímaadatok és a történelmi források összevetéséből kiderül, hogy Tibet a szomszédos régiókat a kifejezetten meleg, esőzésben gazdag években támadta meg, míg ellenségei általában a hidegebb, szárazabb időszakokban indítottak ellenoffenzívákat. A békekötések ideje is ezzel függ össze, ugyanis az uralkodók akkor igyekeztek szövetségeket kiépíteni, amikor kevesebb erőforrásuk volt – tehát próbálták ellensúlyozni a klímaváltozás következményeit.

Kétszáz éves fennállása alatt a Tibeti Birodalom Kasmír és Hszincsiang régiókat is meghódította amellett, hogy uralta a Selyemút egy részét. A 800-ban bekövetkezett csúcs után azonban hirtelen visszaesés kezdődött, miközben a korábbi életforma természeti feltételei megromlottak. A 9. század közepére jelentősen lecsökkent az esőzés mértéke, és nagyjából 60 évnyi szárazság következett, amely 840-ben vált a legsúlyosabbá – ekkor bukott el a Tibeti Birodalom. A művelhető földterület összezsugorodott, emellett vallási konfliktusok is kialakultak. A különböző törzsek egyre többet háborúztak, a birodalom pedig regionális egységekre bomlott. Mindez rávilágít arra, hogy a természet milyen mértékben hatott és hat ki az emberi történelemre.

1 komment

Igazi éghajlati anomália a Csendes-óceánba benyúló hideg víznyelv

2023. szeptember 15. 08:46 - CHIKANSPLANET

Rejtélyes természeti jelenséget azonosítottak a kutatók Dél-Amerika nyugati partjaitól több ezer kilométerre: a Csendes-óceán keleti részén titokzatos lehűlési folyamat zajlik, amelynek egyelőre senki nem érti az okát. A New Scientist szerint ez a megválaszolatlan kérdés nagyobb hatást gyakorol a bolygó éghajlatára, mint gondolnánk.  

shutterstock_611361698.jpg

A kutatók már évek óta azt jósolják, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével az óceánok vize is melegedni fog. Ezért olyan meglepő, hogy a Csendes-óceán keleti részén éppen ennek az ellenkezője történik. A több ezer kilométeres víznyelv hőmérséklete a Föld óceánjainak többségével ellentétben 1992 és 2022 között nem nőtt, sőt, még enyhe lehűlést is mutatott az 1972-2000 közötti átlaghoz képest. A jelenséget Pedro DiNezio, a Coloradói Egyetem munkatársa az “éghajlattudomány legfontosabb kérdésének” nevezte, többek között azért is, mert a hideg víznyelv jövője meghatározhatja a Kaliforniai szárazság vagy az Ausztráliában tomboló erdőtüzek súlyosságát. A kutatók összefüggésbe hozták a jelenséget az indiai monszunszezon intenzitásával, valamint az afrikai éhínséggel is – a hideg víznyelv hőmérsékletének jövőbeli változása ugyanis fokozhatja vagy mérsékelheti is a globális felmelegedés mértékét.  

Hogyan lehetséges ez? A hideg víznyelv által dominált keleti rész jelentős globális és regionális hatásokkal bír. Ehhez először meg kell értenünk a létrejöttének körülményeit. A Nature Climate Change egy 2019-ben megjelent tanulmánya szerint a Csendes-óceán nyugati és keleti régiója között folyamatosan fokozódik a hőmérsékletkülönbség, és ez szinte teljesen konzisztens az üvegházhatású gázok szintjének növekedésével. A szén-dioxid légköri koncentrációja ugyanis fokozza az óceán nyugati régiójának hőmérsékletét, ami intenzívebb passzátszeleket gerjeszt. A légmozgás pedig automatikusan feljebb húzza a víztömeg mélyebb rétegeit, melyek fokozatosan hűtik a másik oldalt. Ezáltal egyre tovább erősödik az óceán keleti és nyugati felének hőmérsékletkülönbsége.  

Ez az ellentét fokozottabb felhőképződéshez vezet a Csendes-óceán keleti felén, melyek jóval több napfényt vernek vissza, mint az egyébként tiszta légkörű víztömeg sötét színe. Következésképpen a hideg víznyelv megváltoztathatja akár az egész bolygó átlaghőmérsékletét is, hozzájárulva a klímaváltozás mérsékléséhez. De ehhez az kell, hogy ne fokozódjon a szén-dioxid-koncentráció mértéke: ha ugyanis megfordul a tendencia, és a Csendes-óceán keleti részének hőmérséklete is megemelkedik, az a globális felmelegedést is súlyosbíthatja.  

Ahogy a Qubit is rámutat a témát taglaló cikkében, a különös klímajelenség világszerte lázban tartja a kutatókat, akik nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy még jobban megértsék annak okait és következményeit. Ezáltal ugyanis pontosabban értenénk, mit és hogyan kell tennünk a szélsőséges időjárási jelenségek pusztítása ellen.  

 

  

 

Szólj hozzá!

Rengeteg, de még nem elég

2023. szeptember 08. 14:57 - CHIKANSPLANET

Minden idők legmagasabb hathavi összege áramlott direkt vagy indirekt módon az idei év első felében megújuló energiaforrásokba globálisan: a 358 milliárd dollár a BloombergNEF (BNEF) legújabb Renewable Energy Investment Tracker jelentése szerint 22 százalékos növekedést jelent 2022 hasonló időszakához képest. Ennél valamivel visszafogottabb dinamikát mutattak a közvetlenül a megújuló projektekre fordított összegek: a 14 százalékos bővülés révén 2023 első félévének végén 335 milliárd dollárnál állt meg a mutató.

shutterstock_1758325502.jpg

A jelentés szerint a befektetői étvággyal sincs gond. A kockázatitőke- és magántőkealapok az első hat hónapban 10,4 milliárd dollárt pumpáltak ilyen fejlesztésekbe, ami 25 százalékkal magasabb a bázisidőszakinál, miközben a nyilvános piacokról 12,7 milliárd dollárnyi új forráshoz jutottak az iparági szereplők, és ez szintén negyedével több, mint tavaly ilyenkor. A többi pénz az állami költségvetésekből érkezett, és ennek fényében egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy a legnagyobb tétet Kína tette meg: a szuperhatalmi terveket szövögető távol-keleti országban realizált 177 milliárd dolláros újonnan befektetett összeg 16 százalékos növekedésről árulkodik. A dobogóra az Egyesült Államok (36 milliárd) és Németország (11,9 milliárd) fért fel, látványos lemaradással az első helyezetthez képest.

A BNEF megállapításai szerint a rekordszintű eredmények fő mozgatórugója egyértelműen a napenergia volt. Ebbe összesen 239 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ami elképesztő, 43 százalékos növekedést jelez 2022 első félévéhez képest. Ennek egyenes következménye, hogy az idei első hat hónapban a globális megújulóenergiaberuházások kétharmada a napenergiához kapcsolódott. A prímet természetesen Kína vitte az alacsonyabb eszközáraknak, a robusztus tetőtéri fotovoltaikus piacnak, valamint a főként a sivatagi területeket célzó, grandiózus napenergiaberuházásoknak köszönhetően. Ezzel le is nyelték a teljes féléves beruházási összeg felét, miközben a második helyen álló Egyesült Államokban 25,5 milliárd dollárt fektettek a napenergiába 2023 első félévében – ráadásul úgy, hogy ez minden idők rekordja a hathavi számokat tekintve, a bázisidőszakhoz képest pedig impozáns, 75 százalékos növekedést tükröz.

Szintén sorra dőltek a rekordok Európában, így Németországban, Lengyelországban vagy Hollandiában, aminek az elsődleges oka az Oroszország ukrajnai inváziójával eldurvult energiaválság. Elsőre futurisztikusnak tűnő tervek miatt láthattunk nagy kiugrást a Közel-Keleten: Szaúd-Arábiában egy hidrogén előállítására szánt napelemes erőmű dobta meg látványosan a napenergiaberuházások féléves számait.

Ezzel szemben a szélenergiaberuházások 8 százalékkal estek vissza a bázisidőszakhoz képest, 94 milliárd dollárt elérve 2023 első félévében. A hálózati csatlakoztathatóság korlátai, az engedélyezési kihívások, valamint a számos piacon tapasztalható bizonytalan politikai támogatás egyre élesebb problémák mutatkoznak eszközfinanszírozási oldalon, ami odáig vezetett, hogy immár négy egymást követő negyedévben csökkentek a szárazföldi szélenergiafejlesztések. Ebben a szegmensben 2023 első hat hónapjában 64,5 milliárd dollár fejlesztési forrás csapódott le, ami 21 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 első félévében. Még a szektorban piacvezető Kína is lassult: a június végéig kimutatott 38 milliárd dollár 22 százalékos csökkenésről árulkodik.

A szárazföldi szélerőművek finanszírozásában globális szinten jelentkező visszaesést nem tudták ellensúlyozni a tengeri projektek, hiába regisztrált az utóbbi szektorban robbanásszerű, 47 százalékos növekedést a BNEF. Ez az az alszegmens, amelyben Európa hegemóniája továbbra is fennáll: az első hat hónapban beérkezett 29,2 milliárd dollár zömét az öreg kontinens projektjeire fordították, bár Japánban és Tajvan szigetén is többet költöttek tengeri szélenergiaberuházásokra.

Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk a megújuló projektekre fordított összegek láttán, a BNEF arra figyelmeztet, a rekordszintű beruházási volumen egyelőre kevés: a New Energy Outlook elnevezésű kiadványuk szerint a világnak 2023 és 2030 között összesen 8,3 billió dollárt kell költenie ilyen célokra ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen globálisan a nettó nullához közelítő pálya. Ez pedig féléves szinten 590 milliárd dollárnak felel meg, amitől a 335 milliárdos idei rekordszám még jelentősen elmarad. A klímaváltozással folytatott versengésben tehát további világcsúcsokra van szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a lépést.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.09.06-án.

 

Szólj hozzá!

Növények jelenthetik a választ a mikroműanyagok szennyezése ellen

2023. szeptember 01. 09:03 - CHIKANSPLANET

A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.

 shutterstock_2146152785.jpg

A ScienceDaily számolt be arról, hogy a British Columbiai Egyetem (UBC) Biotermék Intézményének kutatói olyan szűrőt hoztak létre, amely képes arra, hogy felfogja a vízben lévő mikroműanyagokat. A szűrő előállításához a tanninokat fűrészporral keverték össze. A tanninokat magyarul csersavaknak is hívjuk; ezek azok a természetes növényi anyagok, amelyek az éretlen gyümölcsökben előidézik azt a jellegzetes, fanyar ízt, ami összerántja a szánkat. Mivel a szűrő nem műanyagból, hanem megújuló és lebomló anyagokból készül, ezáltal nem is járul hozzá a további szennyezéshez.

A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyagok, melyek közül becslések szerint 14 millió tonnányi gyülemlett fel az óceán fenekén – a mennyiség pedig minden évben csak nő. Az európai mikroműanyagok 8%-a szintetikus textilből ered, globális szinten pedig 16-35%-os ez az arány, így évente körülbelül 200-500 ezer tonnányi ilyen anyag kerül be a ruhákból a tengerekbe. A részecskék leggyakrabban az első mosások után válnak ki. A fast fashion nagymértékben hozzájárul a szennyezéshez, hiszen gyártmányaikat gyorsan cserélik, és rossz minőségük miatt mosáskor több mikroműanyagot engednek ki. A textileken túl egyéb fogyasztói termékek és az ipari hulladékok is hozzájárulnak a mikroműanyagok felgyülemléséhez.

Egy kutatás szerint szinte minden ivóvízben vannak mikroműanyagok, a UBC tudósai pedig felhívták a figyelmet arra, hogy az eddigi megoldási javaslatok vagy túl drágák, vagy nehéz őket nagyobb mértékben alkalmazni. Ezzel szemben a UBC opciója otthoni használatra is bevethető, de akár városi szinten is alkalmazható lehet.

A saját kísérletükhöz a népszerű, polipropilénből készített teafilterekből kikerülő mikroműanyagokat vizsgálták, és rájöttek arra, hogy találmányuk majdnem száz százalékban megfogta a szennyeződéseket, a műanyagtípus függvényében. Orlando Rojas kutatásvezető kitért arra, hogy nehéz megfogni az összes típust, mert más a méretük, alakjuk és elektromos töltésük. „Vannak mikroszálak, amik ruhákból származnak, mikrogyöngyök  tisztítószerekből és szappanokból, habok pedig az edényekből és konyhai eszközökből, tárolókból és csomagolásokból válnak ki. A csersavak különböző molekuláris interakcióinak kihasználásával gyakorlatilag az összes típust sikeresen el tudtuk távolítani.”

Jelenleg ez a megoldás csak laboratóriumi szinten létezik, de az ilyen jellegű kutatások több hasznot is rejtenek. Például rávilágítanak arra, hogy innovatív megoldásainkat úgy kell kialakítani, hogy ne szennyezzék tovább a környezetet, és lehessen őket több módon és mértékben is alkalmazni.

Szólj hozzá!
Címkék: mikroműanyag

Úttörő naperőművel tesz lépéseket Marokkó egy zöldebb világért

2023. augusztus 25. 08:38 - CHIKANSPLANET

A marokkói Ouarzazate közelében található a világon az egyik legnagyobb naperőmű, amely annyi villamos energiát termel, amiből több mint kétmillió ember otthona kaphat áramot. 

 shutterstock_1013882758.jpg

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának hírportálja  Inger Andersen vezérigazgató személyes látogatásának apropóján számolt be a Szahara peremén található erőműről. Marokkó komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy tiszta energiát állítson elő, a Noorként (arabul: fény) is nevezett telep pedig 580 megawattot termel, ami 2,3 millió ember otthonának nyújthat áramot. 

Marokkót rengeteg napfény éri – a világ országai közül az egyik legmagasabb mértékben. Évente 3000 órát süt rá a nap, ami a sivatagban akár a 3600-at is eléri. Nem meglepő tehát, hogy az ország óriási befektetéseket kezdeményezett, és több mint 3 billió forintnyi összeget fektetett a projektbe, amelynek nagyjából a harmadát az ouarzazate-i erőműre fordították. A létesítmény képes a napenergiát felhevített, olvadt só formájában tárolni, így még éjszaka is termelhet energiát. Az erőművet 2013-ban kezdték építeni, 2016-ban helyezték üzembe, és azóta is folyamatosan bővítik és fejlesztik. 

Ahogy a BBC is írt róla, Marokkó a fejlesztés által megtakarított összegeket az oktatásba és az egészségbiztosításba fektette. Az így felszabaduló erőforrások tehát beforgathatók egyéb olyan ágazatokba, amelyek támogatást igényelnek, vagy amelyek fejlesztése általában létfontosságú. Fontos azért felhívni a figyelmet arra, hogy bár a királyság jó úton halad, az olaj még mindig óriási részét teszi ki energiafogyasztásának, és a megnövekedett igények kielégítése céljából folyamatos importra szorul. 

 

Szólj hozzá!

A beltéri légszennyezés veszélyei

2023. augusztus 18. 10:15 - CHIKANSPLANET

A WHO adatai alapján évente közel 4 millióan halnak meg beltéri légszennyezés következtében. Az esetek nagy részében különböző veszélyes gázok, például az égő petróleum, fa vagy szén füstje okozza a haláleseteket. Bár mindez leginkább az olyan fejlődő országokat érinti, ahol sokan fűtenek vagy főznek a felsorolt anyagokkal, a részecskeszennyezés hazánkban is súlyos probléma. 

 

Betegségeket okoz

 

A szén elégetése többek között szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és az egészségre különösen káros szálló port juttat a levegőbe. A rosszul, vagy egyáltalán nem szellőző, nyílt lánggal égő, szilárd tüzelésű kályhákkal rendelkező háztartásokban a 2,5 mikrométernél kisebb részecskeátmérőjű finomszemcsés anyagok akár 100-szorosan is meghaladhatják a WHO által ajánlott szintet. Az üzemanyag lakásban történő égetése mindemellett sérüléseket és egészségügyi problémákat is okozhat: az agyvérzés, a szívbetegségek, a tüdőrák és több súlyos betegség is szerepel a visszafordíthatatlan következmények listáján.

 

Szennyezi a környezetet

 

A háztartási tüzelőanyagok a globális szénkibocsátás több mint 50 százalékáért felelősek. Hogy ez miért jelent óriási problémát? A fekete szén tömegegységenként akár 1500-szor erősebb felmelegítő hatással bír, mint a szén-dioxid. A levegőbe kerülő korom elképesztő mértékben súlyosbítja a részecskeszennyezettséget, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a sarki jég olvadásához. A háztartási tüzelőberendezések kibocsátása a kültéri légszennyező anyagokkal kölcsönhatásba lépve hozzájárul az ózontermeléshez is. A troposzférában (főként földközelben) az ózon üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. A közvetlenül belélegezhető ózon emellett számos légúti betegségek kialakulását előidézheti.

 

Mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket

 

Annak ellenére, hogy ma a világ 155 országában ismerik el, hogy a biztonságos lakhatás megléte alapvető emberi jog, továbbra is 3 milliárd ember használ veszélyesnek minősülő tüzelőanyagot az otthonában, ezzel veszélyeztetve saját és környezete egészségét. Noha már globálisan látható egy minimális, egy százalékos javulás, a világ legszegényebb országaiban élők számára mindez továbbra is kardinális problémát jelent. Leginkább azok vannak veszélyben, akik átlagosan több ideig tartózkodnak a négy fal között, tehát elsősorban a nők és a gyermekek. A tüdőgyulladás szövődményei miatt elvesztett, ötévesnél kisebb gyerekek fele az otthon belélegzett koromtól betegszik meg. A WHO szerint a veszélyes tüzelőanyagokat használó háztartásokban élő lányok a fűtéssel, főzéssel kapcsolatos teendőiken hetente akár 15-30 órával is többet dolgozhatnak, melynek következtében hátrányos helyzetbe kerülnek mind az élhetőbb körülmények között élőkhöz, mind a férfiakhoz képest.

 

Mi lehet a megoldás?

 

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között szerepel, hogy 2030-ra mindenki számára biztosítsák az elérhető, megbízható és korszerű energiaforrásokhoz való hozzáférést. A fenntartható háztartási megoldások, így az alacsony károsanyag-kibocsátású kályhák milliók életét tehetnék jobbá. A tiszta háztartási tüzelőanyagok és az új zöldtechnológiák használata az erdők pusztulását és a vadon élő állatok természetes élőhelyének elvesztését, így a biodiverzitás csökkenését is lassítaná.

3 komment

A transzparencia, mint fenntarthatósági eszköz

2023. augusztus 11. 08:10 - CHIKANSPLANET

Az éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb feladatunk. A Greenpeace szerint Spanyolországban már most olyan súlyos következményei vannak a globális felmelegedésnek, hogy ha nem csökkentjük belátható időn belül a károsanyag-emissziót, az ország a következő 20 évben eléri a 2 -os felmelegedést. Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek, a kapcsolódó beruházásoknak és a vállalati döntéseknek is minél hatékonyabbnak kell lenniük – és ezért kell pontos tényekre, illetve fokozott transzparenciára alapozniuk.

 

Tavaly november 6-20. között az egyiptomi Sharm el-Sheikhben rendezték meg az ENSZ 2022-es éghajlatváltozási konferenciáját. Az esemény egyik leglényegesebb tanulsága az volt, hogy vészesen fogy az időnk a nettó nulla emisszió megvalósításához. Ahogy arra az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport, az IPPC jelentése is rávilágított, 2030-ig a felére kell csökkenteni a jelenlegi globális károsanyag-kibocsátást, mivel csak ebben az esetben valósítható meg 2050-re a célkitűzés. Közös feladatunkkal egyelőre nem állunk jól: egyedül a pandémia tudott csökkenést okozni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Ami a cél elérésében segíthet, az nem más, mint a transzparencia. A következetes, átlátható és átfogó információhoz való hozzáférés támogatja a hatékony politikai döntéshozatalt, a tudatos üzleti modellek és stratégiák kialakítását, de a hitelesség miatt általában is hozzásegíthet az erőfeszítések szélesebb körű támogatásához.

 

Küzdelem az éghajlatváltozással 

 

Az éghajlatváltozással való szembenézéshez elengedhetetlen a nemzetközi összefogás – ennek hatékonyságához szükséges a környezetet, társadalmat, gazdaságot érintő adatok láthatóvá tétele, valamint a közös munka és a kommunikáció. A jelenleg fennálló adathiány jelentős mértékben megnehezíti az együttműködést, hiszen a fenntarthatósági célokat kitűző országoknak kevesebb, mint fele rendelkezik átlátható, összevethető adatokkal. A 2015-ös éghajlatvédelmi egyezmény, a Párizsi Megállapodás óta a résztvevő feleknek jelentést kell tenniük az éghajlatváltozás enyhítése, az alkalmazkodást érintő intézkedések és a támogatások terén elért eredményekről. Az ilyen nagyfokú transzparencia azonban jelentős mértékű kapacitásfejlesztést igényel, legyen szó adatirányítási rendszerekről, pénzügyi forrásokról vagy (például az információs rendszerek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges) egyéb erőforrásokról, különösen a fejlődő országokban.

 

Fenntarthatóság és beruházások

 

Nemzetközi Energiaügynökség szerint a tiszta energiába és infrastruktúrába való beruházásoknak 2030-ig meg kell triplázódniuk annak érdekében, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátást. A fejlődő gazdasági területek jelentős lemaradásban vannak ezen a téren is, pedig nemsokára óriási energiaigény érkezik majd innen. Afrikát például az elmúlt 10 évben a befektetések csupán 2%-át százaléka érintette. A különféle technológiák és projektek kockázati profiljának átláthatóbbá tétele lehetővé tenné a megfelelő politikai döntések meghozatalát, így jelentősen könnyebb lenne elindítani a beruházásokat is. Ezt a problémát hivatott megoldani például a Cost of Capital Observatory nevű kezdeményezés, amely olyan adatok transzparenssé tételére specializálódott, melyekkel jobban átláthatóvá és kezelhetővé válik a fejlett és fejlődő gazdaságok közötti tetemes, 800 milliárd dolláros tisztaenergia-finanszírozási szakadék. 

 

Vállalati intézkedések

 

Napjainkra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a vállalatok első számú célkitűzései közé került. Az ENSZ Race to Zero kezdeményezése mellett például világszerte több mint 7000 vállalata köteleződött el. A cégek által alkalmazott módszerek és eszközök tekintetében azonban nem jellemző az átfogó egységesség. Az ENSZ szerint a nettó zéró vállalások egységes hitelesítőrendszere jelentősen felgyorsítaná a haladást, ráadásul hatékonyabban ösztönözné cselekvésre a vállalatokat. Biztató ugyanakkor, hogy már léteznek olyan kezdeményezések is, mint például a Net Zero Data Public Utility, amelyek határozott lépéseket tesznek azért, hogy az ilyen jellegű információk transzparensen elérhetővé váljanak. A tudományos tényekkel alátámasztott célitűzések különösen fontosak az energia- és a nyersanyagipari vállalatok esetében, hiszen az ő erőfeszítéseik nélkül lehetetlen a nettó zéró elérése. A Net-Zero Industry Trackernevű rendszer például segíthet ebben: a célja, hogy egy egységes keretrendszer alapján lehessen számontartani a különböző vállalati kezdeményezéseket és a teljesítményeket a kibocsátás folyamatos, következetes nyomon követésével.

 

A szakértők szerint az egymással jól összevethető és megbízható információhoz való hozzáférés az első lépésa hatékony stratégiák kialakításához, a változásra törekvő felek közötti bizalom megteremtéséhez és a best practice-ek megosztásához a nettó nulla emisszió eléréséhez vezető úton. Idén novemberben sor kerül az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciájára, ezúttal az Egyesült Arab Emírségekben. A COP28-on a nemzeti, iparági és szervezeti transzparenciának, adatszolgáltatásnak és közös problémamegoldás kérdéseinek kitüntetett szerep kell, hogy jusson a közös, 2050-es célkitűzésekre való tekintettel.

Szólj hozzá!

Fakultatív minősítésből jól felfogott érdek: üzleti iránytűvé vált az ESG

2023. augusztus 04. 12:13 - CHIKANSPLANET

A kedvező ESG-minősítés vonzereje tagadhatatlan a befektetők és a pénzügyi piacok szemében. Ez pedig – az ESG általános bizalomerősítő és a márkaértéket növelő szerepén túl – egyszerre eredményez jobb hozzáférést a társadalmilag felelős befektetők tőkéjéhez az ezen az úton járó vállalatoknak, valamint kedvezőbb hitelfelvételi kondíciókat a bankoknál.

Az energetikában egyértelműen elmúltak azok az idők, amikor a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok szerinti értékelése és az ezek alapján megszerezhető minősítés kevesek kiváltsága volt – a zöldbajnokoké, azoké a cégeké, amelyeknek erős a környezetvédelmi lelkiismerete. Ez a szabadon választható, „nice-to-have” eszköz napjainkra üzleti szempontból megkerülhetetlen lett: olyan, amelynek a meglétéhez egyre inkább jól felfogott anyagi érdekek is fűzik a cégeket.

Egy számviteli hasonlattal élve: ehhez hasonló jelenség zajlott le a szemünk előtt a rendszerváltozást követően, amikor a hazai nagyvállalatok kezdtek el nemzetközi számviteli standardokat (IAS, ma pedig IFRS) alkalmazni. Ez előfeltétele volt a nemzetközi szalonképességnek, ennek megfelelően általános gyakorlattá terebélyesedett, elérve a kisebb magyar cégeket is. Hasonló sors vár az ESG-minősítésre is, hiszen ez is egy megbízható jelzés az adott cég transzparenciájára vonatkozóan. Azzal pedig, hogy a minősítés egyre nagyobb befolyással lesz a befektetői megítélésre és a fogyasztói preferenciákra, a jelenség egyre inkább túlmutat az energetikán.

Tőzsdén jegyzett cégként a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a tudatosan követett ESG-irányvonal az eredményességünkhöz is hozzáad. A képlet elég egyszerű: a fenntarthatóságot példaértékű módon követő vállalatokra nagyobb működési hatékonyság és alacsonyabb kockázati kitettség jellemző, ezek megléte pedig önmagában erősíti a hosszú távú nyereségességüket. A kedvező ESG-minősítés vonzereje tagadhatatlan a befektetők és a pénzügyi piacok szemében. Ez pedig – az ESG általános bizalomerősítő és a márkaértéket növelő szerepén túl – egyszerre eredményez jobb hozzáférést a társadalmilag felelős befektetők tőkéjéhez az ezen az úton járó vállalatoknak, valamint kedvezőbb hitelfelvételi kondíciókat a bankoknál.

Mivel a fejlettebb piacokon a fenntarthatóság terén is jóval előttünk járnak, egy erőteljes ESG-profil komoly lépéselőnyt jelenthet egy magyarországi vállalkozásnak, amikor nyugati célpontokra terjednek ki terjeszkedési szándékai. Ez fokozottan érvényes az energetikában, ami az iparágunk szereplői számára elodázhatatlanná teszi a fenntarthatósággal összefüggő kihívások kezelését. Miközben a késlekedés vagy a felkészületlenség súlyos problémákhoz vezethet, a módszeres és alapos tervezés reziliensebbé teszi az adott céget. Aligha szükséges részletezni, miért kifizetődő az üzleti életben a jobb alkalmazkodóképesség a jelenünket meghatározó, a sokszor hirtelen fellépő és heves változásokhoz.

Így jutunk el az időtállósághoz (future-proof), amely talán a legfontosabb hozadéka a határozott és következetes ESG-szemléletnek. A már említettek mellett folyamatosan szigorodnak a szabályozási keretek, ami szintén célirányos felkészültséget vár el az üzleti döntéshozóktól, miközben kicsit sem mellékes, hogy milyen üzleti előnyei lehetnek a megfelelésnek, és annak sem, hogyan lehet ezeket a leginkább kiaknázni. Végezetül az ESG-szemlélet megkerülhetetlen a tehetséges munkavállalók felkutatásában és megtartásában azzal párhuzamosan, ahogyan az etikus és a fenntarthatósági vállalati célok egyre fontosabbak lesznek a céges kultúrákban.

Nem kérdés, hogy a körültekintően kialakított és határozottan képviselt ESG-profil nem csupán a szervezet hírnevét és márkaértékét erősíti, hanem hosszú távú fenntarthatóságát és üzleti teljesítményét is kedvezően befolyásolhatja, energetikán innen és túl.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.08.02-án.

Szólj hozzá!

A túlhalászat felgyorsítja a tőkehalak evolúcióját

2023. július 28. 08:03 - CHIKANSPLANET

Egy amerikai egyetem kutatói genomikus bizonyítékot találtak arra, hogy az atlanti tőkehal a túlhalászat miatt pár évtized alatt új tulajdonságokat alakított ki.

A New Jersey-ben található Rutgers Egyetem környezet- és biológiatudományi kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a tőkehalak esetében az egyébként több millió év alatt lezajló evolúciós változások évtizedek alatt történtek meg. A tudósok ennek megállapítására egy olyan új technológiát alkalmaztak, amivel képesek kiolvasni a tőkehalak genetikai kódját. Ezzel, valamint különböző analitikus technikákkal a fajok génállományában bekövetkező apróbb változásokat is észlelni tudják.

Vizsgálataik során észrevették, hogy a túlhalászott tőkehalaknál a XX. század végére egyfajta túlélési előny alakult ki. Korábban lettek érettek, és a termetük is lecsökkent az addigiakhoz képest, melynek következtében javultak a túlélési esélyeik. A jelenlegi állapotukban ugyanis kisebb eséllyel fogják ki őket, és még azelőtt szaporodhatnak, hogy kikerülnének a vízből. A genetikai kutatások alátámasztják, hogy ezek a változások a halászatra reagálva történtek meg. Ez ráadásul azt jelenti, hogy nagy eséllyel más élőlények is így reagálhatnak az emberi beavatkozásra. Egyértelmű tehát, hogy az emberi hatások, illetve ebben az esetben konkrétan a túlhalászat megváltoztatják az élőlények életét, sőt, akár életciklusát is.

Ahogy a SeaChoice is felhívja rá a figyelmet, a túlhalászat súlyosan veszélyezteti a tengeri élőlények fogyasztásának fenntarthatóságát. Ha ugyanis túl sok halat nyernek ki egy adott térségből, felborul a megmaradt élőlények ökoszisztémája, ami azokra az emberekre is hatással van, akik az adott régiókban – vagy azokon túl – a halakra alapozzák megélhetésüket. Ez az egész pedig egy láncreakciót indít be, kihatva egyéb érintett ágazatokra.

Erre az egyik legjobb példa – ahogy az újfundlandi és labradori Heritage összegzi –, hogy a közel 500 éven keresztül üzemelő regionális tőkehalhalászat idővel nemzetközi és helyi flottákat vonzott be, amíg a kanadai kormány 1992-ben le nem állította ezt a gyakorlatot. Addigra a bőséges halellátmány szinte kihalásig redukálódott – 1 százaléka volt csupán az egykori mennyiségének. Emellett egyértelművé vált, hogy a tengeri erőforrások mennyire érzékenyek a túlhasználatra, és hogy az előírások mennyire nem elegendőek ezek ellensúlyozására. A nemrég végzett kutatás pedig rávilágít arra, hogy a túlzásba vitt tevékenységek milyen nagy mértékben befolyásolhatják nem csak a gazdaságot, hanem az élővilágot is.

A kutatók bizakodnak, hogy a tőkehalállomány visszakerülhet eredeti szintjére. Egyúttal azonban óva is intenek, hiszen nem bízhatunk abban, hogy az evolúció ilyen gyors léptekkel tud iramot tartani az emberi pusztítással és pazarlással.

Szólj hozzá!

Idegvégződések nélkül is érzékelhetik az érintéseket a növények

2023. július 21. 09:18 - CHIKANSPLANET

Egy új kutatás szerint a növények képesek érzékelni azt, hogy mikor érnek hozzájuk, és hogy mikor ér véget egy érintés, hiába nem rendelkeznek olyan idegvégződésekkel, mint az állatok vagy az emberek.

A Washingtoni Egyetem kutatói olyan kísérletsorozatot végeztek, amelyben egy vékony üvegrudat érintettek növényi sejtekhez, melyek erre lassú hullámokban kalciumjeleket küldtek más sejteknek. A nyomás felengedésekor pedig felgyorsultak az általuk kibocsátott hullámok. Bár az már ismert tény volt, hogy a növények – hiába nincsenek idegvégződéseik – érzékelik az érintést, most már arra is van bizonyíték, hogy más típusú jeleket küldenek az érintés elején és végén.

A kutatók 84 kísérletet végeztek 12 növényen, amelyek közt volt lúdfű és dohány is. Egy viszonylag új technológiával olyan növényeket termesztettek, melyekben kalciumérzékelőkkel rendelkeznek. Ahogy az amerikai National Library of Medicine felhívja rá a figyelmet, ezek a szenzorok nagyon fontos másodlagos üzenetközvetítők a sejtek között: a növények fejlődését és növekedését is ilyen jelek szabályozzák, ahogy a környezeti tényezőkre való reakciókat is. A tudósok mikroszkóp alá helyezték a növényeket, és egy apró, emberi hajszál méretű üvegrúddal nyomást gyakoroltak a sejtekre. Számos komplex reakciót figyeltek meg az érintés hossza és ereje függvényében is, de a legegyértelműbb eltérések a folyamat kezdetekor és végén voltak tapasztalhatók. A kutatók szerint a sejtekben lévő nyomásváltozás lehet az oka a válaszreakciónak, az azonban még nem egyértelmű, hogy a gének miként reagálnak erre.

Ahogy a National Geographic is kitér rá, a növények többféle módon reagálnak környezetükre – például, ha egy hernyó beleharap egy levélbe, akkor olyan anyagok termelése indulhat be, amitől keserűbb lehet a növény, hogy az állat ne egyen többet belőle. A gyapotnövények pedig, ha molylárvák okoznak kárt bennük, olyan darazsakat vonzanak be, amelyek megeszik a molyokat.

Az érintésekről szóló eredmények azért is fontosak, mert egyre több részlet derül ki arról, hogy komplexebb módon működnek a növények, mint azt gondoltuk, és sokkal érzékenyebbek lehetnek a környezeti változásokra. A klímaváltozás, az erdőtüzek, a szennyezés pedig mind olyan átalakulásokat idézhetnek elő a növényvilágban, melyeknek messzemenő következményei lehetnek a teljes bioszférára.

Szólj hozzá!
Címkék: természet

A kanadai erdőtüzek miatt a világ egyik legrosszabb minőségű levegője érkezett New Yorkba

2023. július 14. 08:26 - CHIKANSPLANET

 

Az északi erdőtüzek következményei nem csak Kanadában, hanem az Amerikai Egyesült Államok keleti partján is látványosan tapasztalhatók – olyannyira, hogy június elején New York levegőminősége óriásit zuhant.

Posztapokaliptikus filmeket idéző felvételek jelentek meg New Yorkról, ahova a kanadai Québec több száz erdőtüzének füstjét fújta a szél. Ahogy a CNN is beszámolt róla, június elején a város egy rövid időre a világ legrosszabb minőségű levegőjével rendelkezett. Ennek következményeképp legalább 10 iskolakörzetben mondták le a kültéri eseményeket és tevékenységeket.

A levegőminőséget figyelő IQAir weboldalán rövid időre a második legrosszabb, „nagyon egészségtelen” szintet érte el a város, megelőzve a szmog miatt egyébként is élen járó indiai Delhit vagy bangladesi Dhakát. New York átlépte a 200 pontot (nagyon egészségtelen a levegő minősége, azaz hétszer, de még akár tízszer rosszabb is lehet, mint a WHO 2021-es ajánlása) – viszonyításképp a fent említett két város 154-nél és 144-nél járt (egészségtelen a levegő minősége, azaz ötször vagy akár hétszer rosszabb), míg Budapest 12 ponttal rendelkezik (megfelelő), a szintén amerikai San Francisco pedig 4-gyel.

Ahogy New York egészségügyi központja is felhívja a figyelmet, a füst 2,5 mikronnyi, azaz PM2,5-es finom részecskékkel rendelkezik, ami nagyon veszélyes, ugyanis belélegezve mélyen a tüdő szövetébe hatol, és bekerül a véráramba. Ilyen jellegű részecskék keletkeznek homokviharoknál, üzemanyagok égetésekor, és persze erdőtüzeknél is, olyan egészségügyi problémákat okozva, mint az asztma, a szívbetegségek és a légzési zavarok. A WHO 2016-os adatai szerint 4,2 millió ember halt meg abban az évben idő előtt ilyen részecskék miatt, New Yorkban pedig a szervezet irányelveihez képest 10-szeres volt a levegő PM2,5-ös koncentrációja.

A CBS News is beszámolt arról, hogy a klímaváltozás miatti meleg és szárazság jelentősen hozzájárulnak az erdőtüzekhez. Az erre érzékeny időszak pedig tovább tart, ugyanis a tavasz hetekkel előbb érkezik, az ősz pedig hetekkel később. 2021-ben Kanada a legforróbb napját élte meg: Lyttonban 49,6°C volt a hőmérséklet. Problémát okoz az is, hogy az időjárásért felelős, nyugatról keletre haladó futóáramlat egyre gyengébb. Erőssége ugyanis a sarki és a déli régiók közti hőmérsékletkülönbségekből fakad, így a forróság a megszokottnál tovább tart, és alapot teremt a tűznek. Ezt fokozzák tovább a villámcsapások, de az emberekhez köthető tevékenységek is, mint például a vonatok okozta szikrák vagy az elhajított cigarettacsikkek.

A jelenlegi történésekből egyértelműen kiderül, hogy a klímaváltozásnak milyen komoly következményei vannak, és hogy ezek milyen összefüggő problémák sorozatát eredményezik, rövid- és hosszútávon is gondot okozva mind a természetnek, mind az emberiségnek.

 

 

Szólj hozzá!

A műanyagokat használják utazáshoz a korábban helyhez kötött gerinctelen fajok

2023. július 07. 08:42 - CHIKANSPLANET

A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének egyik meglepő következménye, hogy néhány partmenti gerinctelen állat a hulladékanyagokon lebegve kezdett szaporodni. Az adaptivitás következtében ezek az élőlények újabb és újabb területeket hódítanak meg a parttól egyre beljebb, az óceán mélyéhez közeledve, ami egyáltalán nem biztos, hogy jó.

A mānoai Hawai’i Egyetem kutatói észrevették, hogy a Csendes-óceán északi, szubtrópusi áramlatából szedett műanyag több mint 70 százalékán tengeri élőlények „laknak" – írja a Treehugger. De még ennél is érdekesebb részlet, hogy a műanyagokon több partmenti faj található, mint nyílt óceáni.

Linsey Haram szerző felhívta a figyelmet arra, hogy az általunk ismert bioföldrajzi korlátok folyamatos változásban vannak. A tengeri ökoszisztémák többmillió éve működő rendszerei könnyen módosulhatnak a felgyülemlő műanyagszennyezés miatt. A kutatás „neopelágikusnak”, azaz „új nyílt tengerinek” nevezi ezeket a közösségeket, melyekre csak nemrég bukkantak rá. A csapat 105, 2018-ban és 2019-ben begyűjtött műanyagelemet vizsgált meg, melyek a Csendes-óceán északi részén található körforgásból származnak. Ezeken olyan gerinctelen fajokat találtak, melyek egyébként a partmenti vizekben léteznének, de a műanyagokon utazva képesek voltak életben maradni, sőt, még szaporodni is.

Ahogy az Impakter.com is írja, csak ebben az áramlatban több mint 1,6 millió négyzetkilométernyi, a vízen úszó műanyaghulladék található, ami Franciaország területének háromszorosa. A látható műanyagdarabok és a szabad szemmel nem látható mikroműanyagok bekerülnek az áramlatokba, ahol szemétörvényt generálnak. Erre a folyamatra csatlakoznak rá a partmenti élőlények. Ez az adaptivitás izgalmasnak tűnhet, így azonban potenciálisan káros fajok is terjeszkedhetnek, illetve behatolhatnak a nyílt tengeri élőlények terébe. Így az odasodródó szivacsoknak, férgeknek vagy medúzáknak az ott élő fajokkal is meg kell küzdeniük az életterükért és a táplálékukért.

A CNN.com szerint az alkalmazkodás arra is bizonyíték, hogy a szemétmennyiség túlságosan nagy méreteket öltött. Mivel az organikus anyagok maximum pár évig maradnak egyben, mielőtt lebomlanának és lekerülnének az óceánfenékre, addig a műanyagok jóval tovább maradnak fenn – mobil platformokat szolgáltatva olyan fajoknak, melyek amúgy képtelenek lennének a nyílt vízen életben maradni. A tudósok a több mint 100 vizsgált műanyagon 484 gerinctelen organizmusra bukkantak, melyek 80 százaléka egyébként jellemzően a partmenti területeken él.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ nagyjából 460 millió tonnányi műanyagot termel, ami azonnali intézkedések nélkül 2060-ra megháromszorozódhat. A műanyaghulladéknak csak körülbelül 9 százalékát hasznosítják újra, 22 százaléka pedig egyszerűen szétszóródik a természetes ökoszisztémában a nem megfelelő feldolgozás következtében. Sőt, egy márciusi kutatás szerint 2040-re a jelenlegi állapotnál 2,6-szor több műanyag kerülhet a tengerekbe. Ez pedig óriási változásokat von maga után, ugyanis a műanyagokon utazó élőlények belezavarnak a teljes ökoszisztémába.

Szólj hozzá!

2023: a megújulók éve

2023. június 30. 10:24 - CHIKANSPLANET

Az idén akár 30 százalék feletti éves szintű növekedést vár globálisan a megújulóenergia-kapacitásoktól a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ennek fő mozgatórugói az energiabiztonsággal kapcsolatos általános aggodalmak fennmaradása, a fosszilis energiahordozók magasabb árszintjei, valamint a mindezek eredőjeképpen tovább erősödő politikai akarat: ezek együttese főleg a nap- és a szélenergia terjedésének adhat jókora lendületet. Az IEA szerint a bővülés lendülete 2024-ben is kitart majd, így a jövő év végére a világ teljes megújulóenergia-kapacitása elérheti a 4 500 gigawattot.[1] Ez önmagában is tekintélyes szám, de talán még könnyebb a helyén kezelni tudván azt, hogy ez az Egyesült Államok és Kína együttes kapacitásának felel meg.

Az ügynökség becslései szerint az előttünk álló időszakban a napenergia viszi a prímet: a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó kapacitásbővítés kétharmada ezekhez köthető. A méretesebb fotovoltaikus naperőművek mellé növekvő lendülettel zárkóznak fel a kisebb rendszerek, köztük a tetőre telepített napelemek: ezek installálására is a magas villamosenergia-árak ösztönzik a fogyasztókat, akik le szeretnének faragni az energiaszámlájukból.

Ez idáig mind szép és jó, ám az IEA kitért egy olyan pontra, amely erős gátja lehet a fejlődésnek: ez nem más, mint az országos elektromos hálózatok, amelyeket nem a megújulók nagy számú befogadására találtak ki. Eredetileg egy centralizált, kis számú és nagyobb erőmű alkotta energiarendszer gerincét képezték, ahol ezek az óriások biztosították a rendszer egyensúlyát: magyarán, gondoskodtak az energiafogyasztás és a -termelés összhangjáról. A megújulók terjedésével azonban az egyre nagyobb fokú decentralizáció felé haladunk az energiapiacon, és még ennél is nagyobb kihívást jelent az, hogy a szél- és napenergia időjárásfüggő: nehéz előre pontosan megmondani, mikor süt a nap és mikor fúj a szél, ami a rendszeregyensúly megtartásában is erős bizonytalanságot visz.

A tempó impresszív: az elmúlt három évben Magyarországon több mint a duplájára emelkedett a hálózatra csatlakoztatott naperőművek teljesítménye, és reményeink szerint ez a lendület a jövőben is kitart majd: a fenntartható jövőt egyértelműen a megújulóenergiaforrás-alapú villamosenergia-termelés részarányának folytatódó növelése jelenti. Az azonban, hogy a naperőműveket zökkenőmentesen tudjuk bekapcsolni a villamosenergia-rendszerbe, a hálózati infrastruktúra fejlesztésében ugyanúgy kihívásokat állít elénk, mint a rendszer egyensúlyának fenntartásában.

Ezen az úton komoly mérföldkő a naperőműveket integráló Szabályozási Központ, amely folyamatosan és valós időben teszi szabályozhatóvá a legnépszerűbb megújulóenergia-fajtát. Ezzel a naperőművek új köntösben jelenhetnek meg a teljes villamosenergia-hálózatban: immár nem megoldandó problémaként, hanem a teljes rendszer egyensúlyához aktívan hozzájárulni képes szereplőként. Amennyiben pedig ez az integráció kiszélesedik, további naperőművek, szélerőművek és energiatárolók válnak a részévé, az olyan biztonsági szelepet jelent a teljes hazai rendszernek, amely megnyitja az utat a megújulóenergiaforrás-alapú villamosenergia-termelés további térnyerése előtt.

Ez pedig lehetővé teszi, hogy Magyarország is úgy tudja fejleszteni, korszerűsíteni és bővíteni elektromos hálózatát, hogy minél hatékonyabban tudjuk kihasználni a nap- és szélerőművekben rejlő óriási potenciált. A tét nem kicsi: az IEA becslései szerint 2030-ig világszerte meg kell háromszorozni a teljes megújulóenergia-kapacitást ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást elérhessük.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.06.29-én.

Szólj hozzá!

Az űrből is látható az eldobott ruhákból létrejött szeméthegy

2023. június 23. 07:49 - CHIKANSPLANET

A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.

A France24.com még 2021-ben írt arról, hogy a fogyasztói társadalom hatása a ruhaiparban is megmutatja negatív hatását. Az alacsony bérekről és a gyerekmunkáról gyakran esik szó, de a környezeten érezhető következményekről ritkábban. Pedig Chile már régóta gyűjtőhelye a használt és el nem adott ruháknak, melyeket elsősorban Kínában vagy Bangladesben állítanak elő, Európában, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban árulnak, végül pedig Chilében deponálnak.

Az ország északi részén található kikötőbe körülbelül 59 ezer tonnányi ruha érkezik évente. Ennek egy részét az 1800 kilométerre lévő fővárosból, Santiagóból vásárolják fel a kereskedők, míg a többit a környező területekre csempészik. A maradék 39 ezer tonnára azonban senki nem tart igényt, ezért ez a mennyiség a sivatagi szemétlerakókban köt ki. Az így felgyülemlett hulladék mostanra olyan kritikus tömeget ért el, hogy már egy nagyfelbontású műholdas fotón is jól látszik – írja a Business Insider.

A National Geographic felhívja a figyelmet arra, hogy a hulladéklerakónak helyt adó Atacama a Föld legszárazabb sivatagja, és a terepviszonyait illetően olyannyira hasonlít a Marsra, hogy a NASA ott tesztelte járműveit. A ruhagyártás mértéke 2000 és 2014 között megkétszereződött, és a fogyasztók 60 százalékkal többet vásároltak, miközben csak fele annyi ideig viselték új szerzeményeiket, mint azelőtt. A ruhák háromötöde köt ki szemétégetőkben vagy gyűjtőhelyeken egy évvel az elkészítésük után – statisztikailag tehát másodpercenként egy kamionnyi használt ruhából válik hulladék vagy égéstermék. A jelenség mára olyan súlyos méreteket öltött, hogy az ENSZ a fast fashion környezetszennyezését “környezeti és társadalmi veszélyhelyzetnek” nevezi. Az előttünk álló kihívás tehát mindenekelőtt a fogyasztás visszaszorítása, ezáltal a felesleges textilhulladék-gyártó “csapok” elzárása. 

 

 

2 komment

A jövő ételgyártását oldhatja meg a mamuthús

2023. június 16. 08:17 - CHIKANSPLANET

Húsgolyó formájában tért vissza a kihalt gyapjas mamut, miután egy ausztráliai sejttenyésztett hústermelő start-up lerántotta a leplet az alternatív, mesterségesen előállított húskészítményéről, amit az egykori, hatalmas élőlény DNS-szekvenciájából állítottak elő.

A Smithsonian persze kitér arra, hogy a készítményt nem lehet egyhamar megvenni majd a közeli boltokban. Sőt, A Vow nevű cég eredetileg nem is azért állította elő, hogy megegyük, hanem hogy felhívják a figyelmet a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok pusztító környezeti hatásaira.

Ahogy az Associated Press is kitér rá, a mesterségesen előállított hús sejtjeit laborban tenyésztik ki állati sejtekből. Ezzel a megoldással nem kell állatokat ölni a “hús” előállításához, így az innováció nemcsak az élőlények jólétét szolgálja, hanem a környezetre is pozitív hatással van. Elvégre az eljárás a nagyipari állattartással kapcsolatos káros gyakorlatokat szüntetné meg, vagy legalább mérsékelné azokat.

A sejttenyésztéses folyamatot azzal kezdik, hogy élő állatból nyernek ki sejteket – írja a CBS News. Ezeket tápanyagba helyezik, hogy egy laborban hússá nőjék ki magukat. Az első mesterségesen létrehozott hús előállításához a körülbelül négyezer évvel ezelőtt kihalt gyapjas mamut géninformációját használták fel, míg a szekvencia hiányzó részeit az állat legközelebbi rokonával, az afrikai elefánttal pótolták. A mamutgéneket báránysejtbe illesztették úgy, hogy a végeredménynél ne az utóbbi, hanem a mamutsejtek legyenek dominánsak.

Bár a végeredményt még senki sem kóstolta, de ahogy a The Animal Reader idézi a Vow alapítóját, Tim Noakesmitht, ez nem jelenti azt, hogy a készítmény ne lenne fogyasztható. De mivel ez a fehérje szó szerint több ezer éves, és az emberi szervezet is ekkor találkozhatott vele utoljára, ezért még sok tesztnek kell alávetni, mielőtt a szélesebb közönség is találkozhatna vele.

A Vow azt szeretné, hogy egyre többen ismerkedjenek meg ezzel a technológiával, és a döntéshozók is gondolkodjanak el a káros mezőgazdasági és állattartási gyakorlatok alternatíváin. Állításuk szerint a jövőben akár új ízprofilok is kialakíthatók lennének, és a húsok tápanyagtartalmát is jelentősen növelhetnék. A mamut választása pedig szimbolikus, hiszen a klímaváltozás okozta a faj kihalását.

 

 

Szólj hozzá!

B-Droid — Robotméhek menthetik meg a Földünk porzás rendszerét

2023. június 09. 12:32 - CHIKANSPLANET

A méhek közel 50 millió éve játszanak elengedhetetlen szerepet a Földünk körforgásában. Kulcsfontosságúak az ökoszisztéma fenntartásához, porzásukkal elősegítik a növények szaporodását, ezzel pedig természetes élőhelyet biztosítanak megannyi állat számára. A munkájuk pótolhatatlan az ökoszisztéma, az élelmiszertermelés és a gazdaság egyensúlyának fenntartásához. És bár teljesen semmi nem helyettesítheti a jelenlétüket, a Varsói Műszaki Egyetem kutatói legalább rájöttek arra, hogyan lehetne mesterségesen lemásolni a beporzó tevékenységüket.

A környezetszennyezés, a gombák és a vírusok okozta tényezők miatt a beporzó fajok állománya rohamosan csökken. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése alapján a méhkolóniák száma világszerte évente 10%-kal esik vissza, az Egyesült Államokban pedig a méhészek évente 40-50%-os méhveszteséget tapasztalnak. Márpedig a munkájuk nélkül drasztikusan sérülne a Föld biodiverzitása, és a legfontosabb mezőgazdasági növények terméshozama is csökkenne, hiszen becslések szerint ezeknek az egyharmada, a vadnövényeknek pedig a 90%-a igényel beporzást. 

 

A „robotméhek” ott segítenek, ahol tudnak

A Varsói Műszaki Egyetem kutatói olyan automatizált rendszert alkottak, amely képes az önálló porzás végrehajtására. A Dr. Rafał Dalewski által vezetett kutatócsoport célja, hogy jelentős mértékben segítsék és támogassák az ökoszisztéma működését. A “B-Droid” nevű projektjük nem más, mint egy mechanikus növényporzásra szolgáló autonóm rendszer, melynek kialakítására 1 millió lengyel zloty (majdnem 82 millió forint) támogatást kaptak.

 

A kutatócsoport két rendszert dolgozott ki: az egyik alapját a kerékmeghajtási mechanizmus, a másikét pedig a repülés adja. A kerékmeghajtású szerkezet egy olyan robot, ami egy beépített szoftver segítségével teljesen önálló munkavégzésre képes. Miután kamerák segítségével feltérképezte a környező virágos területet, feldolgozza az adatokat, és egy erre kifejlesztett szoftver segítségével begyűjti a pollent, amit el is szállít a szükséges célponthoz.

 

A drónmeghajtású porzószerkezet hasonlóan működik: ugyanúgy beépített kamerák segítségével közlekedik, hogy beporozza a növényeket. De az irányító szoftver végig a földön marad, így a műveletet végig egy külső számítógép felügyeli. Ez a prototípus jóval több energiát használ fel, és idő szempontjából sem annyira hatékony, ugyanis míg a kerékmeghajtású szerkezet több mint 2 órán keresztül képes a munkavégzésre, a repülő csak pár percig alkalmas rá.

 

2016 nyarán a kutatók bebizonyították, hogy ez a két alternatív megoldás igenis alkalmas lehet a növények beporzására. Egy teszt során a kerékmeghajtású robotot sikeresen alkalmazták fokhagyma- és eperültetvényeken is. Összehasonlításképpen megvizsgálták, hogy milyen arányban tudták növelni a termést a természetesen beporzott területekhez képest. Az eredmények ígéretesek: a mesterséges szerkezetnek köszönhetően körülbelül százhatvanöt mag csírázott ki, míg az érintetlen területeken csupán huszonhárom.

 

A rendszer sajnos még nem került piacra, és egyelőre nem is tudni, hogy mikor fog, de az ilyen típusú innovációk mindannyiunk számára adhatnak egy kis reményt, hogy vannak megoldások a civilizációnk problémáira. Még ha az elsődleges feladatunknak természetesen azt is kell tekintenünk, hogy megakadályozzuk a méhek további pusztulását.

Szólj hozzá!

Mesterséges intelligenciával tisztítanák meg Afrika levegőjét

2023. június 02. 10:39 - CHIKANSPLANET

Egy ösztöndíjas ugandai csapat mesterséges intelligenciával és specifikus, könnyen felszerelhető eszközökkel tisztítaná meg az ország, Afrika, azután pedig akár az egész bolygó levegőjét, melyet világszerte egyre súlyosabban szennyez az emberiség.  

 

Fejlődő kontinensként Afrika az egyik legnagyobb áldozata a levegőszennyezésnek, ahogy az ebből fakadó súlyos következményeknek is – írja a State of Global Air. Az 1,2 milliárd lakosú kontinensen a légszennyezés a második vezető halálozási kockázati tényező. Egészségügyi szempontból a 10-16 mikronnál kisebb méretű szálló por  bír negatív jelentőséggel, a különféle műszerek pedig méretek szerint mérnek: az egyik jelölés a PM2,5, ami a 2,5μm-es szemcsék sűrűségére vonatkozik. A PM2,5 tekintetében a világ tíz legszennyezettebb országa közül öt Afrikában található. 

 

Ezt akarja orvosolni Engineer Bainomugisha, egy ugandai mérnök – neve és foglalkozása csupán véletlen egybeesés, de mégis remek módon tükrözi, hogy „a név kötelez”. A szakembert mindig is vonzotta a technológia, ezért jelentkezett a Makerere Egyetemre Uganda fővárosába, Kampalába. Az egyetemre utazásakor szembesült azzal, hogy mekkora a városban a légszennyezettség, ezért döntötte el, hogy változtatni akar ezen az állapoton. Hallgatói csapatával az épületek és a motoros taxik („boda bodák”) tetejére szenzorokat helyezett, melyekkel valós adatokat gyűjthetnek a szennyezettségről – írja a Google, melynek ösztöndíjával komplexebb mértékben fejleszthetik technológiájukat.  

 

Engineer Bainomugisha csapata egyike annak a 20 szervezetnek, melyet több mint 2600 közül választottak ki a Google AI Impact Challenge keretein belül. A csapat az adatokat felhőalapú mesterséges intelligencia szoftverrel analizálja valós időben, ezzel határozva meg a levegő szennyezettségét. Ezzel az információval pedig Kampala közösségei csökkenthetik a káros tényezőket, a kormányzati szervek pedig intézkedéseket hozhatnak a levegőminőség javítására.

Ahogy az amerikai külügyminisztérium alumni oldala is írja, Bainomugisha találmánya költséghatékony és kicsi, ezért is lehetett több mint 50 helyszínen elhelyezni.  

 

A mérnök felhívja a figyelmet arra, hogy évente több mint 7 millióan halnak bele a levegő szennyezettségébe, és szerinte a számítógépes technológia szerepet játszhat a probléma megoldásában. „Hiszek a számítástechnika és az intelligencia transzformatív erejében, ugyanis képes lehet komplex társadalmi kihívások kezelésére és az emberek életminőségének javítására” – fogalmaz. Találmánya és munkája remekül rávilágít arra, hogy az elkötelezettség és a szakértelem együttesen milyen pozitív hatásokkal bírhat.  

 

Most már nemcsak Ugandában kamatoztatják tudásukat, ugyanis áprilisban jelentettek be egy hálózatot, amely 15 afrikai városba juttatná el ezt a technológiát. Ráadásul egy egyedi mobilalkalmazást is kifejlesztettek, ami az első ilyen a kontinensen. Bíznak benne, hogy idővel globális szinten is hozzájárulhatnak a világ jobbá, tisztábbá és egészségesebbé tételéhez. 

 

 

 

Szólj hozzá!

Hulladékgazdálkodás: észre kell venni a fáktól az erdőt

2023. május 26. 09:02 - CHIKANSPLANET

Miközben hajlamosak vagyunk a valóságosnál nagyobb szerepet tulajdonítani a környezetkímélő technológiáknak, arról is könnyen megfeledkezünk, hogy ezeknek szintén van hatása a természetre – például a használatukkal képződő hulladék formájában.

Klasszikus példa az elektromos autózás, amely rohamléptekben terjed, miközben a hozzáértők szerint több aspektusból sem vagyunk erre teljes egészében felkészülve. Egyfelől a töltéshez szükséges infrastruktúra egyszerűen nem tud lépést tartani az autók számának bővülésével. De ugyanúgy nincsenek még megnyugtató válaszok arra, mi lesz a sorsa az elhasználódott lítiumionos akkumulátoroknak.

Magyarországon külön aktualitást ad ennek a kérdéskörnek, hogy épp akkumulátorgyártó nagyhatalommá válunk, azaz nálunk a gyártás melléktermékét és selejtjét is kezelni kell valahogy. Ahhoz, hogy az ehhez szükséges feldolgozási kapacitások koncentráltan álljanak rendelkezésre, az elkövetkező években át kell alakítani a hulladékgazdálkodást. A veszélyes hulladékok megfelelő kezelése természetesen már jelenleg is része a hatékony és teljeskörű hulladékgazdálkodásnak, ebben az esetben azonban más léptékben és más minőségben kell gondolkodni, előre látni.

Az akkumulátorgyártás és -használat esetében is a körforgásos gazdaság elveinek kell érvényesülnie. A kérdés ez esetben is úgy merül fel, hogy mennyire tudjuk ezeket feldolgozni, anyagukban hasznosítani és visszaállítani a körforgásba, különösen annak fényében, hogy számos alkotóelemből elég szűk, és ebből adódóan nagyon drága a kínálat. Nem véletlen, hogy az akkumulátorok újrahasznosítására számos kezdeményezés létezik, például egyetemekkel együttműködve, hiszen a környezetvédelmi megfontolások mögött nagyon erős pénzügyi elvárások is jelentkeznek. Szintén a bátor és innovatív megközelítések közé sorolnám azokat a próbálkozásokat, amelyek az elektromos autókban már nem elég hatékonyan használható akkumulátorok utóéletét komplex energiatárolórendszerekben képzelik el. Ezzel ugyanis két legyet üthetünk egy csapásra: miközben meghosszabbítjuk az autókból kikopó akkumulátorok élettartamát, megoldást hozhatunk a villamosenergia tárolásának ma még létező, az időjárásfüggő megújulók terjedésével egyre jelentősebb problémájára is.

Persze nem csupán az akkumulátoroknál van szükség az elvárható előrelátásra. Hasonló megfontolásoknak kell érvényesülnie a napelemeknél, hiszen ezek is károsodhatnak, megsérülhetnek, vagy lejár a szavatossági idejük, amikor valamit kezdeni kell a hulladékkal. Ezt a technológiát sem használjuk még nagy léptékben annyira régóta, hogy égető lenne a helyzet, az idő előrehaladtával és az alkalmazás szélesebb körűvé válásával azonban ez változni fog, érdemes erre is jó előre felkészülni.

Remek példát mutat erre a világ egyik legnagyobb szélerőműgyártója: a dán Vestas néhány hete állt elő komplex megoldással a turbinák lapátjainak újrahasznosítására. Ezzel a lépéssel a jellemzően üvegszál, kompozitanyagok és epoxigyanta felhasználásával készülő turbinalapátok a nagyságrendileg 30 évre tervezett szolgálati idejük lejárta után alapanyagként állhatnak vissza a rajtvonalra. Nem apró tételekről beszélünk: az európai szélenergia szövetség számításai szerint 2025-re éves szinten 25 ezer tonna szélturbinalapátot kell leszerelni, öt évvel később viszont már ennek a mennyiségnek a dupláját.

Ha a Vestas megközelítése ipari léptékben is beválik, azzal a szélturbinagyártás teljesen hulladékmentessé tételére kitűzött céldátum (2040) is közelebb kerülhet, a körforgásos gazdaság követendő iskolapéldájává téve ezt a megújuló technológiát.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.05.24-én.

 

Szólj hozzá!

Kambodzsában szemétből építettek iskolát, így segítve és okítva a helyieket

2023. május 19. 07:59 - CHIKANSPLANET

Matematikára, informatikára és nyelvekre tanítja a helyieket egy szemétből épített iskola, amely tandíjként is szemetet szed. Ouk Vanday egykori hotelmenedzser szinte kizárólag újrahasznosított hulladékokból álmodta meg ezt az intézményt, amely így többszörösen is hasznos.

A Világbank adatai szerint évente 2,01 milliárd tonna hulladékot termel a világ, amelynek nagy részét nem környezettudatos módon kezelik. Becslések szerint 2050-re az emberiség által termelt hulladék elérheti a 3,4 milliárd tonnát is. A Statista pedig rávilágít arra, hogy a szemét alig 20 százalékát hasznosítjuk újra, miközben hatalmas mennyiségek kerülnek a szemétlerakókba. Ugyan a gazdagabb országok több hulladékot termelnek, jobb eszközeik is vannak ennek feldolgozására.

Ezért is elképesztően érdekes és fontos az a munka, melyet a kambodzsai Ouk Vanday, egy hotelmenedzser végez. Az Arab News beszámolója szerint a helyiek által „Szemetes embernek” becézett szakember egy nemzeti parkban álmodta meg a Kókuszdió Iskolát, amely szinte teljesen újrahasznosított hulladékokból készült: a falak festett autókerekekből állnak, a bejáratot pedig egy műanyag kupakokból kirakott kambodzsai zászló díszíti.

A 2017-ben alapított intézmény – ahogy saját honlapja is beszámol róla – egy kb. 1,7 millió forintos büdzsével indult, amiből nagyjából egy tantermet építhettek volna meg. Jelenleg már könyvtár, számítógépes munkalabor, játszótér, kávézó, turisztikai részleg és klinika is épült hozzá. Ezeket adományokból, valamint tandíjból sikerült megvalósítani. A történetben az a csavar, hogy a tandíj valójában szemét, amit a diákoknak kell „befizetniük” úgy, hogy megtisztítják lakóközösségüket. A hulladék újrahasznosításából pedig új létesítményekkel bővülhet az iskola, amelynek jelenleg 2 teljes munkaidőben dolgozó tanára és 78 tanulója van, akik 7 és 16 év közöttiek. A diákok így a hagyományos tananyagokon kívül az újrahasznosítás fontosságáról is tanulhatnak, miközben még a környezetüket is megtisztítják.

Kambodzsában 4,09 millió tonnányi hulladék keletkezik évente, amelynek 62,9 százalékát gyűjtik össze, közel 30 százalékát pedig illegálisan helyezik el vagy egyenesen a folyókba dobják, szennyezve ezzel a környezetet. Ugyan Kambodzsában a közoktatás ingyenes, de a kiegészítő órák pénzbe kerülnek, amiket nem mindenki engedhet meg magának. A Kókuszdió Iskola így egyszerre igyekszik két problémát kezelni, miközben példát mutat a jövő generációinak.

 

 

 

Szólj hozzá!

3 súlyosan környezetszennyező divatjelenség

2023. május 12. 08:18 - CHIKANSPLANET

A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek. Az alábbi három példa rávilágít arra, hogy sürgősen változtatnunk kell a divatról, mi több, az öltözködésünkről való gondolkodásunkon – és persze a szokásainkon is.

Kasmír és a mongol sztyeppék

Bár sokan kasmírnak neveznek hasonló tapintású anyagokat is, az igazi kasmír a kasmírkecske szőréből készül, amely Tibetben, és többek között Kínában, Indiában, valamint Mongóliában is megtalálható. Utóbbi a világ második legnagyobb kasmírkitermelőjének számít, így – miután az olcsó kasmír után óriási a kereslet – immár komoly veszélyben van az ország állat- és növényvilága. Ennek oka, hogy a kecskék jelentősen nagyobb pusztítást képesek végezni a legelőkön a legtöbb haszonállathoz, például a juhokhoz képest. A mongol legelőket ezért már nemcsak az éghajlatváltozás, az ebből eredő talajerózió, illetve a szárazság teszi tönkre, hanem a legeltetés is. Mi több, egy 2007-es kutatás szerint az itt lévő sztyeppék degradációját nyolcvan százalékban a túllegeltetés számlájára lehetett írni. Ennek eredményeképp az itt őshonos állatok, így a hópárducok életterét is komoly veszély fenyegeti. A legeltetés miatt pusztuló zöldterületek világszerte óriási problémát jelentenek – jelen példából is látszik, hogy mindez egyáltalán nem csak az olyan takarmányállatok ellátása miatt merül fel, amelyekre táplálékforrásként tekintünk.

 

Ruhamosás és a vízi ökoszisztéma

A Föld vízkészletét a lehető legkülönbözőbb típusú műanyagokkal szennyezzük nap mint nap. A flóra és fauna működését a mikroműanyagok és a vízbe kerülő nagyobb műanyagdarabok, zacskók, palackok egyaránt súlyosan veszélyeztetik. Műanyag nemcsak az eldobott szeméttel kerül be a folyókba, tengerekbe és óceánokba, hanem például a mosógépeken keresztül is. A mosás után ugyanis az olyan szintetikus anyagok, mint a poliészter, a nejlon vagy az akril – átjutva a víztisztító rendszereken –, beszivároghatnak a vízkészletekbe, különféle vegyianyagokkal és toxinokkal szennyezve azokat, és az ott élő állat- és növényvilágot. A szintetikus anyagok mosása olyan tengeri élőlényeket veszélyeztet, mint például a rákok, homárok, halak, a teknősök, és – akár közvetlenül, akár közvetetten – a pingvinek, fókák, vidrák és lamantinok. Az sem meglepő, hogy az ebből a folyamatból származó vegyianyagok már az embereknek szánt élelmiszerekben is kimutathatók. A szintetikus anyagok felelőtlen használata tehát nemcsak a vizeink ökoszisztémája, de a saját egészségünk sorsát is megpecsételheti.

 

Műselyem, viszkóz és az erdőirtás

Az oldódó cellulóz a viszkóz és a műselyem alapanyaga, azaz szükséges a divatipar számára alapkelléknek számító anyagok előállításához. Ez a cellulóz nem ritkán veszélyeztetett erdőkben élő fákból származik – a fast fashionnek köszönhetően hihetetlen ütemben és mennyiségben előállított ruhák tehát közvetlenül hozzájárulnak erdőirtáshoz, ezzel együtt az élőhelyek pusztulásához. Évente majd’ 200 millió fát vágnak ki abból a célból, hogy ruhákat készítsenek belőlük. Bár több nagy divatmárka hirdeti, hogy fenntartható forrásból és eszközökkel szerzi a viszkóz előállításához szükséges alapanyagot, az ebből a célból kivágott fák száma minden évben nőttön-nő, például az indonéziai, kanadai és amazóniai erdőkben. Az erdőirtás az egyik legfőbb megoldandó probléma, amikor a Föld egészsége és a globális felmelegedés csökkentése a tét, hiszen amellett, hogy az erdők élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatoknak, a bolygó hőmérsékletének szabályozásáról is gondoskodnak.

 

Van megoldás?

Mindez csak a jéghegy csúcsa. Bizonyos organikus anyagok előállítása legalább annyira környezetszennyező, mint a szintetikus társaiké. A pamut alapanyagául szolgáló gyapot például az egyik legfenntarthatatlanabb növénynek számít. Egyetlen pamutpóló előállításához 2700 liter vízre van szükség, emellett a folyamat növényvédőszerek és más veszélyes vegyianyagok használatát is igényli, amelyek a talajba szivárogva felfoghatatlan károkat okoznak. A történelem egyik legszomorúbb kapcsolódó példája a Kazahsztánban található Aral-tó pusztulása, amelyet a felelőtlen gyapottermesztés okozott. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hasonló katasztrófákat, alapvetően négy dolgot tehetünk:

 

1. Jobb minőségű, tartósabb ruhákat választunk.

 

2. Azonnali csere helyett megjavíttatjuk az elhasználódott darabokat.

3. Fenntartható, a gyártás tekintetében lekövethető márkákat keresünk.

4. Használt ruhát vásárolunk, illetve cserélgetünk.

1 komment

Skóciában megnyílt a világ első „visszavadító” központja

2023. május 05. 07:54 - CHIKANSPLANET

A gyönyörű tájak nem feltétlenül jelentik azt, hogy valóban életteli helyszínekről van szó. Szerte a világon megfogyatkozott a természet, így a vadon valójában már nem mindenhol az érintetlen, egészséges ökoszisztémát jelenti. Egy új skót központban ezt igyekeznek helyrehozni.

A „visszavadítás” egy olyan természetvédelmi, ökológiai tevékenység, melynek célja, hogy az emberi beavatkozás előtti állapotba állítsa vissza az ökoszisztémát. Ahogy a Rewilding Europe is fogalmaz, ez a progresszív konzervációs folyamat azt helyezi előtérbe, hogy a természet képes legyen magát ellátni, így alakítva a világ biodiverzitását.

Skóciáról a legtöbbünknek valószínűleg a nyílt hegyoldalak és gyönyörű hegycsúcsok jutnak eszünkbe, de ahogy a Treehugger is beszámol róla, ezek a helyszínek ki vannak merítve, és saját erejükből már képtelenek a megújulásra. A juhok, kecskék, marhák és szarvasok évszázados legeltetése kopárrá tette a térséget. Ez azonban most megváltozhat, ugyanis Dundregganban egy új visszavadító központ jött létre, amely szeretné megmutatni látógatóknak, hogy másképp is lehet gondolkodni az ikonikus helyszínekről.

A Trees for Life szervezet még 2008-ban vásárolta meg a négyezer hektáros területet a Skót-felföldön azzal a céllal, hogy visszaállítsa a Caledonian erdőt. Ehhez természetes regenerációt, valamint új fanevelési és földművelési technikákat vezettek be. Dundreggan több mint négyezer növény- és állatfajnak ad otthont, beleértve számos védett és ritka élőlényt is. A projekt sikeréről árulkodik, hogy az általuk mesterségesen létrehozott fészekben egy pár szirti sas világrahozott egy fiókát 2020-ban. Ez azért valósulhatott meg, mert minőségi életteret hoztak létre az állatoknak, amely más vadak számára is elérhetővé vált. A projektben évente több ezer látogató és önkéntes vesz részt, akik faültetéssel és egyéb munkálatokkal járulnak hozzá a folyamathoz, miközben tanulnak is a természet saját körforgásáról.

A Loch Nesstől pár kilométerre lévő központot fenntartható módon működtetik, és nem kérnek belépődíjat az odalátogatóktól. A központon szállás is elérhető, ahonnan több túra- és sétavonal is indul, miközben tájékoztatja az érdeklődőket a helyi gael kulturális örökségről és történelemről a vadvilág bemutatása mellett. Dundregganhoz hasonlóan Európa-szerte is vannak visszavadítási erőfeszítések – például Bulgáriában, Spanyolországban vagy Romániában –, de ilyen jellegű látógatóközpont még sehol máshol nem jött létre. Remélhetőleg ez is változni fog idővel.

Szólj hozzá!

Mennyi? 2050. Mi 2050?

2023. április 28. 07:41 - CHIKANSPLANET

Nem telik el hét, hogy ne olvashatnánk vagy hallhatnánk eltérő véleményeket arról, mekkora esélye van az emberiségnek arra, hogy elérje a 2050-re kitűzött nullaemissziós célkitűzést. A Swiss Re svájci viszontbiztosító elemzői esélylatolgatás helyett számolni kezdtek. Egészen pontosan arra voltak kíváncsiak, mennyire kell a zsebébe nyúlnia az állami és az üzleti szektornak ahhoz, hogy érdemi lépéseket tehessen az ambiciózus célkitűzés megvalósítása felé.

Iparáganként összesítették a szén-dioxid-mentesítéshez kapcsolódó, prognosztizálható beruházási igényeket, majd összevetették őket a már ténylegesen végrehajtott fejlesztésekkel. Ezáltal nem csupán a nullaemisszió eléréséig szükséges előrelépéseket sikerült forintosítani, pontosabban dollárosítani, hanem beazonosították a legnagyobb bizonytalansági faktorokat az egyes részterületeken.

A végeredmény: tavaly októbertől számítva mintegy 271 billió dolláros invesztíciót igényelnek a szén-dioxid-mentesítési intézkedések, ha 2050-re szeretnénk eljutni a nullaemisszióig. Ez ráadásul nem tartalmazza a fosszilisenergiaágazat következő évekre programozott beruházásait. Az elemzők természetesen tisztában vannak a kalkuláció korlátaival. Például azzal, hogy mivel a vizsgálódásuk az energia-, az ingatlanszektorra, valamint a közlekedésre és az iparra terjedt ki, ezért megállapításaik az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legfeljebb 70 százalékáig érvényesek. Ugyanakkor a konklúziókat tekintve derűlátók, hiszen megszüntethetőnek tartják ezeket a komoly beruházási hiányosságokat 2050-ig.

Érvelésük szerint a jelenlegi beruházási ütem fenntartása önmagában képes kitölteni a rés egyharmadát, önmagában ugyanakkor édeskevés: amennyiben a szén-dioxid-mentesítési beruházások továbbra is a 2022-et megelőző öt év 5 százalék körüli éves átlagával nőnének, a nullaemissziót 2069-ben érnénk el, ami durván két évtizedes csúszással járna. Ezért szerintük a cél az, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások a 2021-es 1,3 billió dollárról a 2022 és 2050 közötti időszak éves átlagában 9,4 billióra emelkedjenek.

További 10 százalékos javulást lehetne elérni azzal, ha a csőben lévő projektek érdemi részénél a beruházók áthelyeznék a fókuszt az alacsony kibocsátású eszközökre a nagy kibocsátásúak rovására. A fennmaradó többletberuházási igény, azaz átlagosan közel évi 5 billió dollár pedig például a zöld kötvények piacának bővítésével elégíthető ki. Ezen a téren nagy lehetőségek mutatkoznak a magánszektor finanszírozásának bővítéséhez: a zöld kötvények elenyésző, kevesebb mint 2 százalékos részesedéssel bírnak a globális kötvénypiacon, és még 2021-ben is a teljes piaci kibocsátás csupán 7 százalékát tették ki.

Ha nem tudjuk lassítani a globális felmelegedést, akkor a Swiss Re számításai szerint az évszázad közepére a GDP akár 7-10 százalékát is elveszíthetjük. Ehhez hasonló felismerést tárt elénk a Világgazdasági Fórum és a McKinsey közös, az idei davosi fórumon ismertetett fehér könyve. Eszerint a fenntartható jövő eléréséhez elengedhetetlen rugalmas ellenállóképesség (reziliencia) fejlesztése vagy elmulasztása –8 és +15 százalék közötti hatást gyakorolhat a GDP-re. A hosszú távú szemlélet fenntartása, illetve a fenntartható növekedési célokra szánt erőforrások megóvása mára elemi gazdasági racionalitássá érett, hiszen a szén-dioxid-mentesítési kiadások az alapcélon túlmutató gazdasági előnyökkel járnak: megalapozzák a jövőbeli termelékenységnövekedést, javítják a foglalkoztatást és pénzügyi stabilitáshoz vezetnek. Még szemléletesebben kifejezve: minden egyes ma befektetett dollár vagy forint alacsonyabb emissziót és kisebb GDP-veszteséget jelent a jövőben.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.04.19-én.

 

1 komment

Fenntarthatóság a mesterséges intelligencia korában

2023. április 21. 08:16 - CHIKANSPLANET

2023 minden kétséget kizáróan az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) éve: ehhez hozzájárulnak az OpenAI elképesztő sikerei, és az óriási felhajtás, ami a vállalat fejlesztéseit övezi. Március végén az olasz adatvédelmi hatóság biztonsági okokra hivatkozva betiltotta az OpenAI egyik legismertebb programját, a ChatGPT-t. Az AI ugyanakkor nemcsak a kiberbiztonság, de fenntarthatósági kérdések kapcsán is egyre égetőbb problémákat vet fel.

Egyre több tudós fejezi ki az aggodalmát a mesterséges intelligencia, valamint összességében a big data kapcsán: az ide köthető technológiák és az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanis kéz a kézben járnak. A koronavírus megjelenésével párhuzamosan exponenciálisan kezdett növekedni az érdeklődés ezen területek iránt, noha már a pandémia előtt is nagy volt rá a kereslet. A technológia negatív környezeti hatásai pedig már az OpenAI berobbanása előtt is foglalkoztatták a köztudatot: egy 2019-es kutatás például kimutatta, hogy a digitális felhő technológiának nagyobb a karbonlábnyoma, mint a teljes légiközlekedési iparnak az egész világon. Szintén intő jel, hogy egyetlen adatközpont ötvenezer háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő energiát igényel.

 

Az olyan adathalmazok, melyekkel a mesterséges intelligenciát fejlesztik, folyamatosan terjeszkednek, tehát egyre több energiát nyelnek el annak érdekében, hogy megfelelően működhessenek. A MIT Technology Review adatai szerint egyetlen AI modell 626 ezer fontnyi, tehát közel 300 ezer kilogrammnyi károsanyag emisszióért lehet felelős – ez ötször annyi, mint egy átlagos amerikai autó kibocsátása. Ebből kifolyólag is nagyon lényeges, hogyan kezeljük a big data és az AI kérdéseit, és mit teszünk a környezetszennyező hatások megelőzéséért. A szakemberek szerint mindez azért is kardinális kérdés, mert a big data miatt megnövekedett energiaigény semlegesítheti a klímakatasztrófa megelőzéséért tett eddigi erőfeszítéseinket.

 

A nagyvállalatoknak alapvetően kell átalakítaniuk a stratégiájukat, ha a fenntarthatóak és innovatívak akarnak maradni. Az első lépés, amit ennek érdekében tehetnek, hogy megfelelő módon mérik a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az ebből a célból a rendelkezésükre álló eszközök között már ott a Salesforce nevű vállalat Net Zero Cloud platformja vagy a Microsoft Cloud for Sustainability is. Ezek egyaránt abból a célból jöttek létre, hogy segítsenek a nagyvállalatoknak vizuális eszközökkel megmutatni, hol szorul javításra a stratégiájuk, és ezáltal is jobban átlátni, hogyan válhatnak környezettudatosabbá.

 

Legalább ilyen lényeges, hogy a vállalatok az AI modellek karbonlábnyomát is időben fel tudják becsülni. A Machine Learning Emissions Calculator nevű program például olyan tényezők alapján segít a szakembereknek becsléseket végezni, mint a szolgáltató, a földrajzi régió és a hardver. Emellett azt is érdemes felmérni, hogy a vállalatok hol és hogyan tárolják az adatot. A nagyobb adatközpontokat érdemes fenntarthatóbb helyekre költöztetni: ilyen például Montreal, ahol már több központ működik vízenergián alapuló megoldásokkal.

 

Egy fenntarthatóbb jövőben elengedhetetlen, hogy az érintett vállalatok transzparensen, folyamatos monitorozással működjenek. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak elérhetővé kell tenniük az új AI modellek adatait – így tehát azt is, hogy adott teljesítmény mellett mennyi károsanyag-kibocsátással jár az általuk végzett munka.

 

A világ nagyvállalatai már most törekednek arra, hogy tudatosan és felkészülten álljanak az AI technológiák fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseihez. A Google például közzétett egy bevált gyakorlatokat összegző kisokost M4 néven: ez azoknak a cégeknek nyújt segítséget, akik a Google Cloud szolgáltatásait használják. Az M4-ből tájékozódhatunk a leghatékonyabb gépi tanulási modellek felépítéséről, a kifejezetten a gépi tanuláshoz tervezett, optimalizált rendszerekről és processzorokról, a legtisztább energiaforrások lokalizálásához szükséges eszközökről, és így tovább. A Google hisz abban, hogy az irányelveik figyelembevételével jelentősen csökkenhet az emisszió és az energiaigény is.

Szólj hozzá!

Hova tűnt a hó Európából?

2023. április 14. 09:38 - CHIKANSPLANET

Nemrég megjelent a hír, hogy az Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány miatt Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami tovább fokozza az energiaválság hatásait.

A CIMA adatai alapján március 4-e jellemzően a hófelhalmozódási csúcsnap Olaszországban - idén viszont a korábbi évek átlagához képest sokkal kisebb a hóborítás az Alpokban, ami alacsonyabb rendelkezésre álló vízmennyiséget eredményez a következő hónapokban. Ahogy az említett cikk is rámutat: a hó sűrűsége a hegyi területek vízmegtartó-képességének fontos mutatója. Olaszországban már két éve is rekordalacsony csapadékmennyiség hullott, de idén a Pó vízgyűjtőjének hó-víz egyenérték szintje mindössze egyharmadát érte el az elmúlt 12 évnek. Ez azért is probléma, mert az olasz vízkészletek kétharmada található a Pó folyó medencéjében és vízgyűjtő területén, ami kritikus szerepet játszik az ország energiaellátásában. Az olasz energiatermelő flottának ugyanis legalább 20 százalékát a vízerőművek adják.

Az idei hóhiány tehát az áramtermelésre is kihatással lesz, hiszen az alacsonyabb vízerőművi termelést más termelési forrásokkal kell majd kompenzálni. A folyó alacsony vízszintje leállásokat eredményezhet a közelben lévő gázturbinás erőművekben, ugyanis a vízhiány veszélyezteti a hűtőrendszerek működését. Svájcban és Franciaországban pedig az atomerőművek termelését foghatja vissza a vízhiány, amennyiben megoldhatatlanná válik a reaktorok hűtése.

Látványos csökkenés Magyarországon is

Nem ez az első jele annak, hogy a klímaváltozás hatására Európa-szerte átalakulóban vannak a csapadékviszonyok. Miközben Dél-Európában látványosan csökken az éves lehulló vízmennyiség, északon és északnyugaton növekvőben van. Ha csak Magyarországot nézzük, akkor is tapasztalhatjuk a fehér telek ritkulását: utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A Másfélfok elemzése szerint a havazások a 2011-2020 évtizedet megelőzően országos éves átlagban 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legnagyobb visszaesés a havas napok számában Északkelet-Magyarországon történt, ami egyébként eddig éppen a leghavasabb országrésznek számított.

A havazások alakulása persze nem kizárólag az emberi tevékenységek következményeinek tulajdonítható, de ha nem csökkentjük a globális szén-dioxid-kibocsátásunkat, még az optimista klímamodellek jövőképe szerint is mérsékelt hócsökkenésre számíthatunk a század végére.

12 komment
Címkék: klímaválság

A növények is szólnak, ha baj van, csak nem halljuk

2023. április 06. 11:03 - CHIKANSPLANET

Új kutatások szerint a kiszáradt vagy metszett növények hangot bocsájtanak ki, egyszerűen csak nem olyan frekvencián, hogy azt emberi fülünkkel halljuk.

Izraeli kutatók új, elképesztően érdekes eredményei alapján a paradicsom- és a dohánynövények az átlagos emberi beszélgetéshez mérhető hangszinten adnak ki hangokat, ha kiszáradás vagy metszés miatt „kellemetlenül” érzik magukat.

Ez a pattanáshoz vagy roppanáshoz hasonló hang olyan, mintha valaki lassan gépelne egy írógépen vagy buborékos fóliát „durrantgatna” – írja a Treehugger. Maga a frekvencia túl magas ahhoz, hogy az emberek hallják, de feltehetőleg a rovarok, más emlősök és talán más növények is képesek rá. Sőt, a tudósok készítettek egy hangfelvételt is alacsonyabb frekvencián, hogy mi is hallhassuk a növények különös „beszédét”.

Lilach Hadany, a Tel Avivi Egyetem evolúciós biológusa és elméleti szakembere, valamint a kutatás egyik vezető szerzője a következőképp fogalmazott: „Még egy csendes mezőn is vannak olyan hangok, amiket nem hallunk, azonban információt hordoznak. Vannak emlősök, amelyek képesek ezeket meghallani, így könnyen lehet, hogy hang alapján születik interakció a növények és más élőlények között.”

Már korábban is lejegyezték a növények ultraszónikus vibrációit – ahogyan a Smithsonian Magazine is beszámolt róla –, de most először sikerült bizonyítani, hogy a levegőn keresztül is képesek közvetíteni az igényeiket, vagy azt, ha „testi kárt” szenvednek el. Hadany külön kitér arra, hogy valójában nem is lenne optimális, ha a világ flórája nem használna hangot, elvégre rovarokkal és egyéb állatokkal is folyamatosan interakcióba lépnek, és azok a lények is kommunikálnak hanggal.

Feltárulhat a növények titkos nyelve

A kutatók egészséges és „stresszes” paradicsom- és dohánynövényekkel kísérleteztek: utóbbiakat napokig nem locsolták, vagy belevágtak a tövükbe. Az eseményeket hangbiztos akusztikus kamrákban rögzítették, majd pedig egy zajosabb üvegházban. Kiképeztek egy gépi tanulási algoritmust is, ami képes volt különbséget tenni a boldog, a szomjas és a megvágott növények között. Kiderült, hogy a rosszabb állapotban lévők több zajt adnak ki, akár óránként 30-50 „kattanást” produkálva, látszólag véletlenszerű intervallumokban. Az „elégedettek” kevésbé voltak aktívak, gyakorlatilag csendben voltak.

A kutatás sajtóközleménye kifejtette, hogy a „szomjas” alanyok azelőtt kezdtek el hangot adni, mielőtt teljesen kiszáradtak volna ezt megelőzően öt napig növekedett a hangjuk frekvenciája, majd fokozatosan csökkent a teljes kiszáradásig. A hangtípusok a stressz okának függvényében változtak, az algoritmus pedig meg tudta különböztetni a növények típusát és szenvedésének alapját is.

Hadany szerint lehetséges, hogy más organizmusok képesek hallani ezeket a hangokat és reagálni rájuk. Például egy molylepke ez alapján dönthet arról, hogy hova rakja le a tojásait. Ahogy a Wiley-n egy tanulmány is ír róla, a növények már percekkel azután növelik a nektárjuk cukorszintjét, hogy észlelik a közeli beporzókat. Ez azt is jelentheti, hogy a növények hallgatóznak, és ezáltal időben felkészülhetnek a potenciális változásokra.

A kutatók jelenleg más organizmusok reakcióit tanulmányozzák, legyen szó állatokról vagy növényekről, és körbejárják azt is, hogy miként lehet azonosítani és értelmezni ezeket a hangokat teljesen természetes közegükben. Csak azért, mert a kutatás a paradicsomra és a dohányra fókuszált, nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy az otthoni orchideák, aloe verák vagy bármely más növények is hangokkal kommunikálnak. Sőt, több más fajt is megvizsgáltak, és mindegyik „kattogott” valamit: a kukorica, a búza, a szőlő, a kaktusz mind jelezte, ha valami nem stimmelt.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása