Kutatók egy olyan napenergia hasznosító eszközt fejlesztettek ki, amely a fotoszintézist imitálva hoz létre szén-dioxidból, napfényből és vízből értékes anyagokat.

A világ szén-dioxid-kibocsátásának 6 százalékáért a vegyipar felelős, amely leggyakrabban fosszilis tüzelőanyagokat alakít át késztermékké, például műanyagokká, kozmetikumokká. Jelenleg a Cambridge-i Egyetemen olyan innovatív eljáráson dolgoznak, ami a fényelnyelő szerves polimereket ötvözi bakteriális enzimekkel, hogy a fényt, vizet és szén-dioxidot formiáttá (más néven hangyasavvá) alakítsák. Ez a tiszta anyag pedig egyéb vegyi reakciók alapja lehet.

Leegyszerűsítve: a kutatók létrehoztak egy olyan, félig mesterséges, falevélszerű eszközt, amely utánozza a fotoszintézist, tehát azt a folyamatot, amivel a növények befogadják, tárolják és felhasználják a napenergiát. Az új készülék szerves félvezetőket használ baktériumok enzimjeivel, hidrogénre és oxigénre bontva a vizet vagy formiáttá alakítva a szén-dioxidot. Hatalmas előnye, hogy a napfényen kívül nem igényel külső erőforrást, szemben a korábbi kísérleti eljárásokkal, működése pedig biztonságosabbnak és strapabíróbbnak bizonyult.

A tesztelés során a kutatók sikeresen termeltek napfény segítségével szén-dioxidból formiátot, amivel elő tudtak állítani egy fontos, a gyógyszeriparban is használt vegyületet. Mivel most sikerrel jártak, újabb, ehhez hasonló készülékeket is kialakíthatnak majd a jövőben. Maga a készülék egy napig működött, és nem igényelt nem megújuló energiaforrásokat. A kutatók és szakemberek azt remélik, hogy idővel olyan típusok is létrejöhetnek, amik más vegyületeket tudnak előállítani, vagy esetleg hosszabb ideig üzemelnek. Ez azért is fontos, mert mindez kíméli a környezetet, elvégre nem káros vagy mérgező anyagokat használ fel a kémiai folyamatokhoz.