A felelőtlen műanyaghasználat talán a vizeinkre van a legsúlyosabb hatással: évente 14 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, szüntelenül mérgezve az élővilágot. A hírhedt fotó fültisztító pálcikába kapaszkodó csikóhalról vagy a csomagolóanyagtól fulladozó teknősről ráadásul csak a jéghegy csúcsa – a The Guardian tavalyi cikkéből kiderül, hogy a kék bálnák az első számú mikroműanyag-fogyasztóként elképesztő veszélyben vannak. Ezeknek az állatoknak néhány hónap alatt akár egymilliárd ilyen részecske is bekerülhet a szervezetükbe az elfogyasztott planktonokkal és halakkal. Bármilyen súlyos a helyzet, talán nem visszafordíthatatlan.
Csodagombák
A mikroműanyagok a Föld teljes élővilágára, így az emberre is nagy veszélyt jelentenek. Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója egy tavalyi cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisbabák szervezetében a cumisüveg és egyéb környezeti hatások miatt napjainkban már 2600-szor annyi mikroműanyag is kerülhet, mint egy átlagos felnőttébe. A tudósoknak épp ezért jelentene óriási előrelépést, ha sikerülne olyan anyagokat felfedezni, amelyek képesek lebontani a polimereket. Elképzelhető, hogy a várva-várt áttörést a gombák hozzák majd el: a pakisztáni Quaid-i-Azam Egyetem mikrobiológusainak egy csoportja azt találta, hogy az Aspergillus tubingensis nevű gombafaj képes lehet lebontani a poliuretánt (PU). Dr. Sehroon Khan vezető kutató szerint ez a gomba a tápanyaghoz jutás során olyan enzimeket választ ki, amelyek a műanyagot is lebontják.
Óceáni nagytakarítás
Kalifornia és Hawaii között helyezkedik el a Nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely az óceánok valaha legnagyobb méretre duzzadt műanyag-felhalmozódása. A hihetetlen méretű műanyaghalom tömegét 2018-ban már 80 ezer tonnára becsülték a tudósok. Még ebben az évben kezdetét vette az Ocean Cleanup névre keresztelt projekt, amely egy huszonéves holland feltaláló, Boyan Stat nevéhez fűződik. A férfi egy olyan óriási tisztítórendszert álmodott meg System 001 néven, amely felfogja a vízbe került hulladékot, mégis képes áthaladást biztosítani a tengeri élőlények számára, így az óceán élővilágát nem veszélyezteti. A tisztítórendszer legfőbb eleme egy 600 méter hosszúságú műanyag cső, amely afféle sorompóként működik a vízben. Az Ocean Cleanup jelenleg a System 03 elindításán dolgozik, amely a tervek szerint háromszoros hatékonysággal dolgozik majd. A projektről bővebben ebben a blogcikkben olvashatsz.
Útreform
Szintén Hollandiából származó ötlet a műanyagkrízis enyhítésére a PlasticRoad névre keresztelt projekt, amely alapötlete, hogy akár teljes kerékpárutak is készülhetnek újrahasznosított műanyagból. A világ első ilyen bicikliútját a hollandiai Zwolléban adták át 2018-ban: a 70 százalékban újrahasznosított szemétből készült 30 méteres út 200 ezer műanyagpohárnak vagy 500 ezer műanyagpalacknak megfelelő hulladékból állt össze. Az ötletgazda vállalat szerint a végeredmény tartósabb és strapabíróbb az aszfaltnál, ráadásul nemcsak kevesebb időt vett igénybe az elkészítése, de miután kevesebb munkagépet is igényelt, az ökológiai lábnyoma is kisebb a hagyományos megoldásoknál. A projekt annyira sikeres lett, hogy ugyanabban az évben egy második hasonló biciklisút is épült Overijssel városában.
Biocsomagolók
A műanyagkrízis miatt elengedhetetlen, hogy búcsút mondjuk már bevált, ám környezetszennyező eszközöknek és kézenfekvőnek tűnő mindennapi megoldásoknak. Ilyen a csomagolóanyagok problémája is. Magyarországon tavaly nyáron lépett életbe az eldobható szívószálak, evőeszközök, és számos más egyszer használatos műanyagok, így a műanyag zacskók tilalma is. Progresszív feltalálók és tervezők már régóta kísérleteznek alternatív megoldásokkal, ide tartoznak a biomasszából, általában növényi eredetű anyagokból, zsírokból, olajokból vagy élelmiszerhulladékokból készülő „bioműanyagok” is. Az Evoware nevű indozéniai startup például a helyi hínártermelőkkel együttműködve tengeri moszatokból készít csomagolóanyagot szendvicsekhez és többek között tisztítószerekhez. Az általuk használt anyag forró vízben feloldható vagy akár el is fogyasztható.
