Fenntarthatóvá válhat-e a blockchain-technológia?

2023. január 27. 07:58 - CHIKANSPLANET

Ahogy egyre nőtt irántuk az érdeklődés, úgy váltak kriptopénzek és az NFT-k (Non-fungible token, azaz nem helyettesíthető token), így a blokklánc technológia is rendkívül megosztó jelenségekké a kétezerhúszas évek elejére. Az őket övező szkepticizmus többek között a fenntarthatósággal kapcsolatosan felmerülő, sürgető kérdésekhez köthető, hiszen a blockhain alapú digitális valuták kitermelése elképesztő mértékű energiaforrásokat igényel.

Annak ellenére, hogy az FTX kriptotőzsde bedőlése után a tavalyi év végére befagyott a kriptopiac, valamint összességében alábbhagyott a digitális valuták iránti globális érdeklődés és lelkesedés, a technológia adta lehetőségek tárháza továbbra is határtalannak látszik. Maga a decentralizált, láncba rendezett adatbázisrendszerek ötlete ugyanis egy olyan forradalmi fejlesztés, amely alapjaiban reformálja meg az információáramlással kapcsolatos gondolkodásunkat és a lehetőségeinket. Az egyik legfőbb kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy mindez hogyan férhet össze egy zöld, fenntarthatóbb jövőképpel?

 

Ahogyan arra az informatikai biztonsági és Big Data szakértő Bernard Marr is rámutatott, a kiptobányászatot övező általános aggodalom nem légből kapott: a világ első számú kriptovalutájának, a Bitcoinnak a bányászásához például évi 150 Terawattóra szükséges – ezzel a mennyiségű árammal egész Argentína éves áramellátását meg lehetne oldani. Az elképesztő mértékű energia kitermelése nagyjából 65 Megatonna széndioxid-kibocsátással jár évente. A szakember ugyanakkor hisz abban, hogy szükséges szemlélet- és modellváltásokkal a blokklánc-technológia, a kriptovaluta-bányászat és a nem helyettesíthető tokenek használata is megoldhatóvá válik tiszta, környezetkímélő formában.

 

A megoldás kulcsa Marr szerint mindenekelőtt az energiatakarékos blokklánc-rendszerek kialakításában rejlik: a legtöbb kriptovaluta kitermelése úgy zajlik, hogy a bányászok egymással versengve, egy úgynevezett Proof of Work rendszerben dolgoznak, az algoritmustól kapható jutalmak reményében – mivel a munkamegosztás helyett a verseny a vezérelv, ez a modell rengeteg energiabefektetést igényel. Ezzel szemben a Proof of Stake rendszert a piac igényeivel összehangolt munka jellemzi: a kriptovaluta egy előre meghatározott részét a pénztárcákban lekötve tárolják biztonsági letétként. Az utóbbi rendszerre történő váltás egyáltalán nem lehetetlen: a második legnagyobb kriptovaluta, az Ethereum már sikeresen átállt a PoW rendszerről a PoS protokollra.

 

A kriptobányászat energiatakarékossági szempontjainak alapvetővé válásához elengedhetetlen, hogy megújuló energiaforrásokra, így például a napenergiára támaszkodjunk. Az Izlandi Genesis Mining immár 100%-ban zöldenergiára támaszkodva bányássza a Bitcoint és az Ethereumot. Ha felmérjük a lehetőségeket, azt láthatjuk, hogy bizonyos országok előnyből indulhatnak – ilyen Paraguay is. Itt az összes áramtermelés 100%-át vízerőművek adják, ráadásul a megtermelt energia 90%-át külföldre exportálják. Az itt bányászott kriptopénznek emiatt alapvetően kisebb lesz az ökológiai lábnyoma az olyan az országokéhoz képest, ahol a fosszilis energiahordozók jelentik az első számú alternatívát. A blokklánc, így például az NFT-k vagy az okosszerződések népszerűvé válása Marr meglátása szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb figyelmet kapjanak a fejlődő országokban is.

 

Akárcsak a technológia kapcsán, a blockhainen alapuló – és alapjaiban véve szintén nem környezetbarát – NFT-k terepén is hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek a jelenlegi helyzetet hivatottak megváltoztatni. Joanie Lemercier francia művész számításai alapján egyetlen token eladásához annyi villamosenergiára van szükség, amennyi elég a stúdiója két éven át tartó üzemeltetéséhez. Ez azért is ijesztő adat, mert a számítás során megvizsgált tranzakció 10 másodpercet vett igénybe – és összesen 8,7 Megawattórát. Ugyanennyi energiára van szükség minden egyes alkalommal, amikor az adott NFT-t ismét el szeretnénk adni. Erre a problémára részleges megoldást jelenthet, ha alapvető gyakorlattá válik, hogy a tokeneket nem egyesével adjuk el, hanem a rendszeren kívül kötünk megállapodást, és egy tranzakcióba többet is belefoglalunk.

A blokklánc-technológiát érintő digitális tendenciákra és invenciókra azért is fontos odafigyelni, mert a kereskedelem vagy az energiagazdálkodás mellett a közösségi média, a gaming, a művészetek, például a képzőművészet vagy a zeneipar színterein keresztül az átlagfogyasztók számára is egyre elérhetőbbé és általánosabbá válnak. Ennek fényében pedig kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük, hogyan hangolható össze mindez a naprakész, környezetbarát, fenntartható megoldásainkkal.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5818035178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.01.27. 16:55:39

Aztán mitől zöld az izlandi áram?
Ne hazudozzunk már ekkorát.

Főleg annak tükrében, hogy az a hőkapacitás így máshol értelmezhetetlen.
süti beállítások módosítása