Egyre több szivárvány lesz, azonban ez egyáltalán nem jó

2022. december 02. 11:35 - CHIKANSPLANET

A szivárványok évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget, és szinte minden kultúra jelentőséget tulajdonít nekik – nem beszélve arról, hogy optikailag is pozitív élmény megtapasztalni egyet. Egy új tanulmány szerint a század végére több szivárvány lesz látható, azonban ez egy elég negatív jelenség miatt lehetséges: a klímaváltozás az oka.

A mānoai Hawaii Egyetem új kutatása szerint bolygónk átlagban nagyjából 5%-kal több szivárványt láthat majd a XXI. század végére – írja a Treehugger. A kutatók szerint 2100-ra 4,0-4,9%-kal nő meg az éves átlagos szivárványnapok száma, ami olyan napokat jelöl, amikor legalább egyet látni. A szárazföldi területek 21-34%-a veszít az ilyen napokból, míg 66-79%-a nyer. Főként a magasabb régiókban lesznek gyakrabban láthatóak, ahol alapvetően kevesebb ember él.

A becsült értékekhez a kutatócsapatnak létre kellett hoznia az első globális térképet, ami összesíti a jelenségeket: ehhez pedig a Flickr fotómegosztóhoz fordultak. A platform ugyanis komoly tárháza ezeknek az atmoszferikus jelenségeknek, mivel több millióan töltenek fel fotókat világszerte. A „szivárvány” szó szimpla beírása sajátos problémát hordozott, ugyanis nem csak a természetes előfordulásokra korlátozta a kereséseket. A kutatóknak tehát ki kellett szűrniük minden olyan esetet, ahol szerepel a szivárvány szó, de nem a jelenségre utal – tért ki rá Amanda Wong, a kutatás társzerzője.

Miután megvolt a szivárványgyűjtemény, a kutatócsapat betanított egy előrejelzési modellt a helyszínadatok, illetve a pára, felhőzet és napsütésszög globális térképei alapján. Ezt utána alkalmazták a földtömegek jelenkori és jövőbeli szivárvány-előfordulásainál, amiből kiderült, nem túl meglepő módon, hogy a szigeteken bőven lehet „találni” ilyen jelenségeket. Ahogy a National Geographic is összegezte, a szivárványok – azaz az égbolton látható, többszínű ívek – úgy jönnek létre, hogy fény éri a vízcseppeket. A leggyakrabban akkor láthatunk ilyeneket, ha eső közben egy specifikus szögben éri a napsugár a cseppeket, ami létrehozza a hullámhossz szerinti, kötött sorrendű színeket: ezek a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, az indigó, a kék és az ibolya.

Ahogy Steven Businger társszerző és az egyetem atmoszferikus tudományainak professzora is fogalmaz, a szigetek azért is „dúskálhatnak” szivárványokban, mert a napi tengeri fuvallatok alatt a földrészek domborzata felemeli a levegőt. Így olyan lokalizált zuhatagok keletkeznek, amiket tiszta égbolt vesz körül, beengedve a bámulatos szivárványokat eredményező napfényt. 2100-ra az északi szélességi fokoknál és a nagyon magas szinteken azért lehet a modell szerint több szivárvány, mert a klímaváltozás melegebb hőmérsékletet, kevesebb havat és több esőt eredményez. Ott pedig, ahol kevesebb lesz a csapadék, mint például a Földközi-tenger környékén, kevésbé lehet majd szivárványokat látni.

Kimberly Carlson vezető szerző a sajtóközleményben azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek más, nehezebben megragadható hatásai is lesznek az emberiségre és a környezetre: ilyen lehet például a természetalapú turizmus vagy az általános mentális egészség. A tudós kitért arra, hogy fontos lesz ezt is vizsgálni a jövőben, ugyanis a környezeti tényezők mellett más, előre nem látható következményekkel is számolni kell.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9117992918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása