Nem minden diszruptív, ami zöld

2022. szeptember 23. 08:25 - CHIKANSPLANET

A tiszta energiafajták jövőjét leginkább meghatározó kérdések közé sorolták a McKinsey tanácsadói augusztusi trendelemzésük szektorális kitekintőjében azt, hogy mennyire szorítják vajon a háttérbe a hagyományos megújuló energiaforrásokat az újabb technológiák. Ez egyfelől technológiai kérdés, hiszen például a jelenleg leginkább elterjedt fotovoltaikus rendszerek egyáltalán nem újkeletűek: a működésüket megalapozó jelenséget még 1839-ben fedezte fel a később Nobel-díjat kiérdemlő Henri Becquerel francia fizikus édesapja, Edmond és nagyapja, Antoine César. Igaz, hogy az ipari léptékű alkalmazásra még bő száz évet várni kellett, de a huszadik század felétől fokozatosan „eresztették rá” a napfényt a megfelelő elektrokémiai közegre, hogy elektromos energia előállítására bírják rá.

A részletek azóta persze sokat csiszolódtak, egyre jobb lesz a panelek hatásfoka, az elv azonban 1839 óta változatlan. eséllyel tehát 2050-ben az addigra megháromszorozódó globális energiaszükséglet mintegy felét egy akkor már 200 évnél is idősebb technológia fogja kielégíteni – legalábbis jelenlegi ismereteink és az energetikai szakemberek prognózisai szerint. Egyáltalán nem mellékes szempont az sem, hogy mindez mekkora előnyként csapódik majd le a jelenleg az energiafüggőség különböző szimptómáitól szenvedő országokban.

Gondoljunk bele, a nap- és a szél energiájának jobb kihasználásával egyszerre lehet búcsút inteni a fosszilis energiahordozóknak és az ezekkel összefüggő kiszolgáltatottságnak. Arról nem is beszélve, hogy az áramtermelés felturbózása az e-mobilitás miatt is elengedhetetlen, és ahhoz is létfontosságú, hogy megvalósulhasson a gázalapú ipari fűtés villamosítása, amely Európa éghajlati céljainak elérésében is perdöntő jelentőségű. Ennek a régivágású technológiának az átgondolt favorizálása ráadásul abban is segíthet, hogy a kontinens energiabiztonsági problémáinak kezelése során felmerülő potenciális éghajlati kockázatok elméleti síkon maradjanak, azaz ne távolítsák el Európát a korábban megfogalmazott céloktól.

A megújuló energiaforrások régi és új technológiái közötti másik jelentős különbségtétel a befektetőkhöz kapcsolódik: nem mindegy, hogy mire és mennyi pénzt szavaznak meg. A jó hír az, hogy összességében már jelenleg is igen komoly összegekről beszélünk: a McKinsey már említett összegző anyagában például a 2021-ben beáramló befektetések volumenét tekintve (257 milliárd dollár) a tiszta energia olyan technológiai csúcstrendeket is maga mögé utasított, mint az alkalmazott mesterséges intelligencia (165 mrd USD), a mobilitás jövője (236 mrd USD), vagy az olyan következő generációs mobil- és műholdas technológiák, mint az 5G vagy a 6G (166 mrd USD). A számláló ráadásul aligha fog itt megállni: a tanácsadócég becslései szerint 2035-re megduplázódhatnak az energiaellátásba és -termelésbe áramló beruházások, és még inkább eltolódhatnak a nem fosszilis és szén-dioxid-mentesítő technológiák irányába. A vártnál is felfokozottabb befektetői érdeklődés természetesen tovább gyorsíthatja ezt a folyamatot, ahogyan az aktívabb állami szabályozás is sokat segíthet. Közben persze komoly odafigyelést igényel a napelemes és szélerőművi termelési kapacitások kiszámítható és megbízható rendelkezésre állásának biztosítása: a szétaprózott energiaforrások integrációja, a tárolási képességek összehangolása, az optimalizált hálózatüzemeltetés gondosan megtervezett infrastruktúra meglétét és annak tökéletes irányítását feltételezi.

Ezek a tényezők külön-külön is képesek lehetnek befolyásolni a tiszta energia térnyerésének ütemét. Azt viszont rossz esetben is csak elodázni tudják, hogy a zöldenergiára való átállás mélyreható és remélhetőleg mindenki számára kedvező, az egyének és a közösségek szintjén egyaránt megmutatkozó változásokat idézzen elő mind az energiatermelő szektorban, mind az energiaigényes ágazatokban.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a www.vg.hu VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2022.09.21-én.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2517937982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2022.09.25. 16:10:09

„Gondoljunk bele, a nap- és a szél energiájának jobb kihasználásával egyszerre lehet búcsút inteni a fosszilis energiahordozóknak és az ezekkel összefüggő kiszolgáltatottságnak. „

Ekkora botorságot hogyan lehet leírni? A fosszilis energiahordozókkal szemben a szél- és napenergia nem szabályozható. Az akkor van, ha van szél vagy van napsütés. Az energiatárolás meg gyakorlatilag sehol sincs. Azzal, hogy több szél, vagy nap erőművet telepítünk nem lesz több szél vagy napsütés. Ha valamivel kiszolgáltatjuk magunkat akkor az éppen a szél és napenergia. Ott a német példa: teljesen túltolták a szél és napenergiát, most a német kancellár (és korábban az alkancellár) Abu-Dhabiban kuncsorog több olajért és gázért. Az EU 2000 óta kb. 1000 milliárd €-t költött szél- és napenergiára. Hol vannak most? A kimeríthetetlen, végtelen energiaforrás? Most miért nem mentik meg Európát az energia válságtól? Hova lett a tengernyi pénz? (ennyi pénzből meg lehetett volna szüntetni az éhínséget a Földön) Kifosztották és becsapták az adófizetőket, azok meg most fognak télen megfagyni. Egy gigantikus bukás az egész. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a fosszilis nyersanyagok nem csak energia források, hanem a petrolkémiai ipar alapanyagai is. Milliárdnyi létszükségleti terméket állítanak elő belőlük, mint pl. műanyagok, gyógyszerek, műtrágya, és...és...és. Ezeket hogyan fogja majd a szél és a nap helyettesíteni? Akkor amikor a szélturbinák és a napelemek komponenseinek jelentős hányada is éppen fosszilis nyersanyagok segítségével készül. Egy szélturbina pl. 250 tonna szén elégetésével készül. Egyetlen egy.

És még egy szó a befektetésekről: most szeptemberi hír, hogy az amerikai nagybankok kihátrálnak a klímaegyezményből. Rájöttek, hogy kamu az egész. A világ kezd felocsúdni a zöld ámokfutásból.
süti beállítások módosítása