Nemcsak esztétikai értéket képviselnek a zöldfelületek: egyre több kutatás figyelmeztet rá, hogy városi fatelepítéssel részben orvosolhatnánk az olyan súlyos globális problémákat is, mint a vízhiány, a légszennyezettség és a szélsőséges hőhullámok. Mi több, az élő természet még a mentális egészségünkre is jó hatással van.
Az éghajlati és ökológiai válság kezelése mélyen összefonódik, ezért az ezekre adott válaszok nem bonthatók szét. Szakértők szerint a természetalapú megoldások akár harmadát is biztosíthatnák az éghajlatváltozás mérséklésére 2030-ig kitűzött kibocsátás-csökkentési célszámoknak. Mindez idáig azonban kevés figyelem esett a különböző természetalapú megoldásokra, például a városi területek zöldítésére is.
A természetalapú megoldások (Nature Based Solutions) segíthetnek orvosolni korunk legtöbb globális problémáját, köztük az éghajlati válságot is. Olyan átfogó megközelítésről van szó, ami a természetes ökoszisztémák erejét hívja segítségül egy fenntarthatóbb élet kialakításához. Városi környezetben elsősorban parkok, fák, zöld tetők és falak, valamint esőkertek formájában találkozhatunk velük, de idetartoznak az erdőségek, vizes élőhelyek megóvására, helyreállítására vonatkozó beavatkozások is. A tudósok számításai szerint természetalapú megoldásokkal a kibocsátás-csökkentések 37%-át biztosíthatnánk 2030-ig ahhoz, hogy 2 °C alatt tartsuk a század végére várható globális felmelegedés mértékét – mutatott rá a Másfélfok.hu
Faültetéssel a modern társadalmak problémái ellen
Idén nyáron is tapasztaltuk, hogy az egyre sűrűsödő hőhullámok hatására forró katlanná váltak városaink. Pedig faültetéssel enyhíthetők lennének az életminőségünket befolyásoló modern tényezők, melyek együtt járnak a nagyvárosi léttel. A fokozott hőstressz mellett a zaj, a természetes élővilág hiánya, a rossz levegő, a mozgáshiány mind hozzájárulhatnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint mentális zavar kialakulásához. Ezekre nyújthat megoldást az okos várostervezés, amely nagy parkokat, fás ligeteket, méhlegelőket, összetett ökoszisztémákat és zöld tetőket is magában foglal.
A dús növényzet a lehető leghatékonyabban hűsíti a betondzsungelt. Köztudott ugyanis, hogy a növények párologtatás útján hűtik a környezetüket, emellett pedig természetes árnyékot is adnak. Bécsben például tizennyolc “klimatizált utcát” hoztak létre idén nyáron, amelyek sok-sok növénnyel, árnyékkal, ivókutakkal, párakapukkal és világosabb aszfalttal állnak a helyiek rendelkezésére. Az ilyen megoldások nemcsak nekünk, hanem az állatoknak is menedéket, természetes élőhelyet kínálnak, ezáltal hozzájárulnak a biológiai sokszínűség fenntartásához. A nagyobb zöldfelületek, parkok jelentősége is túlmutat a kikapcsolódáson: ezek mérséklik a villámárvizek és szélsőséges csapadékesemények hatását, segítik a vízgazdálkodást, valamint friss oxigént termelnek, tisztítják a levegőt és megkötik a szén-dioxidot is. Arról nem is beszélve, hogy hozzájárulnak a mentális egészségünk fenntartásához.
Persze a fatelepítés nem helyettesítheti az üvegházhatású-gázkibocsátás azonnali visszaszorítását. Ugyanakkor a hasonló természetalapú megoldások jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éghajlati válság kezeléséhez, és a mindenkori életminőségünk javításához is.
