A FÖLD NAPJA SOROZAT II. - BOLYGÓNK TITKAI

2022. április 22. 08:13 - CHIKANSPLANET

A rózsaszín tavak története

Múlt heti ígéretemhez híven tovább folytatom csodálatos bolygónk titkainak feltárását. A cikksorozat korábbi fejezeteiben már beszéltem a biolumineszcencia lebilincselő természeti jelenségéről, valamint a perui Szivárvány-hegyről. A mai napon egy hasonlóan szokatlan és lélegzetelállító természeti csodának, a rózsaszín tavaknak járok utána, ezzel ünnepelve a Föld Napját.

Néhány évvel ezelőtt szenzációként söpörtek végig az interneten a rózsaszín tavakat ábrázoló képsorok, amelyekről sokan azt gondolhatták, akár jogosan is, hogy biztosan valamiféle fényképészeti utómunka vagy manipuláció végeredményei. A már-már nem is eviláginak mondható színben pompázó tavak világszerte megtalálhatóak, eddigi ismereteink alapján a tudomány 29 ilyen állóvizet tart számon. Nekünk sem kell „messzire” mennünk, ha élőben szeretnénk találkozni ezzel a földi tüneménnyel – ugyanis Spanyolországban és Ukrajnában is fellelhetőek.

Napjainkban a legkiemelkedőbb vizsgálatok a délnyugat-ausztrál partoknál fekvő Hillier-tónál zajlanak. A tavat 1802-ben Matthew Flinders fedezte fel, mikor a világon elsőként körbehajózta Ausztráliát. Feljegyzéseiben már ő is említést tesz a víz élénk rózsaszín árnyalatáról.

A kutatók magyarázata a jelenségre a víz sótartalmában keresendő, amely annyira szélsőségesen magas, hogy csak az ehhez az extrém körülményhez alkalmazkodni képes algák és mikroorganizmusok számára jelent élhető környezetet.

Az óceánvíznél tízszer sósabb tavak vizét kifejezetten szereti a Dunaliela salina nevű alga, amely néhány baktériumfajtán kívül gyakorlatilag egyedüli élő organizmusként tenyészik ezekben az állóvizekben. Az algafaj érdekessége, hogy karotenoidokat termel, amely közeli rokona a sárgarépában is megtalálható béta-karotinnak. Ez a rózsaszínes, narancssárgás pigmentvegyület kölcsönzi a tavak ritka árnyalatát. Vagy legalábbis sokáig így gondolták.

2015-ben az Extreme Microbiome Project keretein belül Dr. Ken McGrath egy kutatócsoporttal vizsgálta az olyan extrém környezetben élő organizmusokat, mint amilyen a Hillier-tó extra sós vize, amikor is érdekes felfedezéseket tettek. A tanulmányok során valóban felfedezhető volt a Dunaliela salina, azonban sokkal kisebb mértékben a vártnál.

Ezzel szemben a tóból kinyert minden egyes DNS-darab több mint 20 százaléka egy Salinibacter ruber nevű baktériumtól származott, amely egy bacterioruberin nevű pigmentet tartalmaz. Ez valójában pedig sokkal rózsaszínesebb, mint a béta-karotin.

Azóta is számos kutatás foglalkozik a rózsaszín tavak ökoszisztémájával, amely további felismerések nyomán újabb kérdések felé vezeti a szakembereket. A legújabb feltételezések szerint a tavak színe a csapadékmennyiségtől és a lokális éghajlattól függhet leginkább.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3517813707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása