2019 kétségtelenül a környezetvédelem bölcsődei éve volt. Sok kezdeményezés hódított teret magának az évben, amelyek hatására csökkenhetnek például az eldobható műanyag termékek a boltok polcain, de említhetnénk azt is, hogy egyre inkább előtérbe került a karbonkibocsátás visszaszorításának kérdésköre. Világszerte megerősödtek a „zöld hangok”, világméretű mozgalmak indultak, mint például a Fridays for Future. Beérnek vajon a törekvések a következő években? Eljöhet a várt áttörés? Sokan a „zöld évtized” kezdetének jósolják 2020-at, és bár garancia nincs a gyökeres változásra, van néhány igen ígéretes innováció, amelyek abban az esetben, ha beérnek a következő években, nagy mértékben elősegíthetik a pozitív változást.

2020-ban valószínűleg már nem lesz elég cselekedetek nélküli üres szavakkal dobálózni. A klímavészhelyzet már a világ szinte minden táján ismert fogalom, a zöld innovációk pedig végre a megvalósítás fázisába léphetnek a sokasodó támogatásoknak (például a Horizon 2020 program) köszönhetően. A fogyasztók nagy része már átlát a greenwashing (nem környezetbarát termékek zöldként feltűntetése) és a drop-in-the-bucket (amikor például egy márkacsoport egyetlen állatbarát termékén keresztül hirdeti állatvédelmi tevékenységét) megoldásokon, és készek a műanyag zacskók mellőzésén túl újabb lépéseket tenni a környezettudatosság felé. Mindehhez még több támogató újításra, innovációra, forradalmasító ipari megoldásra van szükség. Az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetségének korábbi elnöke azt nyilatkozta, „2020 lehet egy zöld évtized kezdete”, a lehetőség tehát nyitott előttünk, lássuk mi várható.

Energiaipar

Az energiaipar területén folyamatos innovációs tevékenység zajlik, hiszen az energiatermelés legtöbb hagyományos módszere nem fenntartható, illetve a környezetünkre is károsan hat. A megújuló energiaforrások térnyerése már a 2010-es években is meghatározó volt, az utóbbi években pedig robbanásszerűen megnőtt a megújuló energiát hasznosító megoldások terjedése.

Az elmúlt évek egyik leglátványosabb innovációja volt az édesvíz felszínén lebegő napelem farm, amely már több országban is megjelent. Népszerűségének köszönhetően 2019-ben megindult a sósvízi verzió fejlesztése, mely 2020-ra a kivitelezés fázisába kerülhet. Ezek a megoldások azért fontosak, mert segítségükkel a napelemek nem foglalnak el értékes szárazföldi területeket, így nagyobb népsűrűségű országok számára sem jelent akkora költséget a napelem farmok fenntartása.

A nukleáris energia területén szintén folyamatos innováció van folyamatban, hiszen ez a hatalmas iparág rengeteg fejleszteni valót hordoz magában. A brit Moltex Energy például folyékony sóolvadékos reaktorok fejlesztésével foglalkozik, melyek kisebb sugárzással járó megoldást jelenthetnek a nukleáris energiatermelés számára. A fejlesztéshez közösségi tőkegyűjtést tartottak 2019 során, mely kifejezetten sikeresnek bizonyult, így bizakodhatunk a 2020-at illetően.

Hidrogénre számos területen van szükség, viszont az előállítása több szén-dioxidot bocsát ki, mint Németország és a globális szállító ipar együttesen. A zöld hidrogén már a 2000-es évek eleje óta a köztudatban van, mint környezetkímélő alternatíva, így több ország, köztük Kína és az Amerikai Egyesült Államok is tett már erőfeszítéseket, hogy szélesebb körben használják fel. Valószínűleg azért jelenti még mindig kevesebb mint 1 százalékát a világ hidrogén előállításának, mert költségesnek számít a nem megújuló energiaforrással előállítható változatához képest. Ahogy elterjedtebb és olcsóbb lesz a megújuló energiatermelés, úgy lesz a zöld hidrogén előállítása is olcsóbb, így valószínűleg a következő években nagyobb teret fog nyerni.

Informatika

Az IT ipar a következő olyan innovatív terület, amelynek újításaira 2020-ban is számíthatunk. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések egyre magasabb szinteket öltenek, és várhatóan a következő években még inkább előretör majd a technológia. A mesterséges intelligencia nagyban segíthetné a környezetvédelmet, ennek megvalósítása érdekében pedig több előremutató kezdeményezés is elindult már. Kínában az IBM Green Horizon projektje mesterséges intelligencia segítségével előre jelzi a légszennyezés szintjét, a kibocsátás forrásait, majd kidolgoz rá egy megelőzési módot az összegyűjtött adatok alapján. Ezen kívül még rengeteg módja lehet a mesterséges intelligencia jó célú használatának, hiszen képes az embernél sokkal gyorsabban és pontosabban, sokkal több adatot gyűjteni, majd ezekből összetett konklúziókat levonni. Ez segíthet akár az óceánok védelmében, veszélyeztetett állatok megfigyelésében vagy akár a földművelés környezetbarátabbá tételében is.

Az IoT (Internet of Things – Dolgok/tárgyak internete) megoldások szintén hatalmas teret nyertek az elmúlt években, és ez minden bizonnyal folytatódni fog a jövőben is. Innovatív használata a környezetvédelemben is jelen van, a következő évtizedben pedig valószínűleg még relevánsabb lesz. Az IoT dióhéjban azt jelenti, hogy különböző tárgyak, gépek egymással, saját hálózatukon keresztül tudnak kommunikálni. Felhasználható ez a technológia a deforesztáció ellen fákon elhelyezett szenzorok segítségével, melyek képesek felismerni az erdőirtó gépek hangját, majd erről jelet küldenek az illetékes felügyelő hatóságoknak. Ausztráliában például a méhpopuláció viselkedésének követéséhez használnak IoT rádiófrekvencia szenzorokat. Az említett példák pedig csak a legegyszerűbb felhasználási módjai mind a mesterséges intelligenciának, mind az IoT technológiának, a következő évek valószínűsíthetően még sok újdonságot tartogatnak számunkra.

Azt, hogy 2020 valóban egy forradalmi évtized kezdete lesz-e, nem lehet előre megmondani, ám kétségtelen, hogy a klímaváltozás nemcsak az éghajlat tekintetében fog sok változást kieszközölni. A zöld innovációk már most eddig nem látott mértéket öltöttek, a következő években pedig reméljük, hogy ezen tevékenységek még intenzívebben jelennek majd meg az életünkben.  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!