Az elektronikai szeméttel nem foglalkozik senki?

2019. október 25. 16:47 - CHIKANSPLANET

gettyimages-668436606_1.jpgEgyes számítások szerint 2050-re évente mintegy 110 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet, a hulladékok ezen válfajáról azonban mégis viszonylag kevés szó esik, pedig az e-hulladék mennyisége jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére pedig, hogy ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, ezen gyakorlat mértéke nagyon alacsony.

A különböző technológiai újításokat rendszerint hatalmas érdeklődés veszi körül, a fogyasztás mértékével azonban együtt nő a pazarlás, illetve a hulladékok mennyisége is. Az e-hulladékok esetében fontos kiemelni azok műanyagtartalmát, mivel az évente keletkező mintegy 50 millió tonna e-hulladék 20 százalékát műanyagok teszik ki.

Az e-hulladék sokak szerint ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, a mikroelektronikai komponensek összetétele ugyanis sokszor homogén, könnyen megbecsülhető a belőlük kinyerhető alapanyagok fajtája és mennyisége, továbbá mivel a részegységek jól szétválaszthatók, könnyen kinyerhetők belőle értékes fémek, szinte teljesen tiszta állapotban. Az alkatrészek azonban sokkal olcsóbbak és gyorsabban elavulnak ahhoz, hogy megérje foglalkozni vele, a folyamat tehát üzletileg még nem éri meg – jelenleg az e-hulladék kevesebb mint egyötödét dolgozzák fel.

A helyzet súlyosságát csak fokozza, hogy amellett, hogy folyamatosan nő a kereslet a laptopok, mobilok és a különböző háztartási gépek iránt, az elmúlt évtized tendenciája szerint egyre rövidebb idő után cseréljük le korábbi eszközeinket. Az elektronikai hulladékok nagy része egyébként jellemzően a harmadik világbeli országokban köt ki, ahol sok esetben jól dokumentálható esetek mutatják azok negatív egészségügyi hatásait is. A kommunális hulladék közé keveredve ugyanis az elektronikus hulladékból égetés vagy csapadék hatására az addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok, mint például az ólom vagy higany, a környezetbe juthatnak.

Az informatikai ipar ökolábnyomát érdemes abból a szempontból is megvizsgálni, hogy a korábban fizikailag legyártott eszközeink virtualizálása sem feltétlenül csökkenti a lábnyom méretét. Elég csak a felhőben tárolt és letöltött zenékre gondolni például, amelyekhez ugyan már nincs szükség hanghordozókra, a szerverparkok működtetése egyre látványosabb méreteket ölt a világ energiafelhasználását tekintve. Továbbá, globális szinten nézve az internetes adatforgalom jelentős százalékát az online videók megtekintése teszik ki, amelynek eredményeképp a videóstreaming – elsősorban a szerverparkok révén – szén-dioxid-kibocsátása évi 300 megatonnát is kitesz.   

Látható tehát, hogy a technológiai fejlődés nem jelenti azt, hogy automatikusan zöldebb megoldások születnek. Vannak azonban ígéretes kezdeményezések, amelyek segíthetik a tudatos fogyasztást és hulladékgazdálkodást az elektronikai eszközök terén is. Az Európai Bizottság által elindított, valamint többek között az ENSZ által is támogatott PolyCE kampány például azt a célt tűzte ki, hogy a fogyasztókat abba az irányba terelje, hogy újrahasznosított műanyagokat felhasználó cégektől vásárolják elektronikai termékeiket, a gyártókat pedig a műanyagok újrahasznosítására ösztönzi. Ezzel párhuzamosan pedig az iparág fontos szereplői is felismerték ennek fontosságát: az elmúlt időszakban a Google és az Apple is foglalkozott a megújuló energia kérdéskörével. Ezzel együtt a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy az iparági szereplőkön túl a fogyasztók is felismerjék, hogy mekkora felelősségük van ezen a téren.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7815262748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2019.10.26. 13:46:32

Tegyük hozzá: a szemét importáló országokban egy csomó ember jól megél a hulladék válogatásából és újrahasznosításából. Nekik nagy csapás lesz, ha leállítják a szemét szállításokat.

Amire jól felhasználhatók lesznek majd az elektronikai hulladékok, az a tárgynyomtatókhoz szükséges üveg, fém és műanyag alapanyagok előállítása. Ez még senkinek nem jutott eszébe, ezért mondom. Ma még csak rakosgatjuk és exportáljuk, holnap már fontos stratégiai nyersanyag lesz. Szóval ideje volna elkezdeni felhalmozni a készleteket: pár év alatt önellátóvá válhatnánk belőle.

horex · http://horex.uw.hu/ 2019.10.26. 15:50:26

a videóstreaming – elsősorban a szerverparkok révén – szén-dioxid-kibocsátása évi 300 megatonnát is kitesz. "

Milyen módon bocsájt ki CO2-t egy szerver?

rnz 2019.10.26. 17:32:03

@horex: Valamiből és valahogyan elő kell állítani és bizony üzemeltetni is kell (ami nem csak a tápellátásból áll). Simán reális szám, pláne ha a kínai kriptopénz farmokat is beleszámolod.

neet 2019.10.26. 18:21:05

témábavágó videó:

www.youtube.com/watch?v=sW_7i6T_H78

még ha nem is 100%-ban igaz, a fele is sok.

Ha csak egy fiatal felhagy a félévente új mobil kell mert csak hozzáállásal, már jó.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.26. 19:31:27

@steery:

Nagyon igazad van.

"Ez még senkinek nem jutott eszébe"

Eszükbe jutott, csak nem látnak tovább az orruknál. Ami nem hoz azonnali hasznot, azzal nem foglalkoznak.

we dont want arabs here..So what 2019.10.26. 21:11:08

Nem tudom miről beszélsz, Magyarországon 3 milliárd+ árbevételű elektronikai hulladék kezelő cég van. Mielőtt írsz bakker nézz utána a dolgoknak.

BiG74 Bodri 2019.10.27. 02:02:33

Azért az elektronikai hulladékok feldolgozása az nem olyan, mint szétkapni a legoautót. Ráadásul adott szigorú szabályzásban igen csak kapaszkodni kell, hogy megfelelő bevételt tudjon realizálni az ember, a fejlődő világbeli versenytársak mellett.

bontottcsirke 2019.10.27. 09:45:16

Nyugi-a normál szeméttel sem történik semmi

daito 2019.10.27. 12:34:44

@we dont want arabs here..So what: azért az a 3mrd forint árbevétel nem az az összeg, amitől elájul az ember egy cég esetében. Nem nulla, meg nyilván jelzi, hogy van ilyen portfólióval rendelkező cég, meg nem nekem van ilyen cégem. 3mrd forintnyi árbevétel csak lakossági kommunális szemétből 60-100ezer lakosnál már összejön. Azt éhen halnak belőle a cégek.
Azt gondolom, ha a "sima" kommunális szemét ügyében gondok vannak az országban - már csak összegyűjtés terén, akkor az elektronikai hulladék ügyében még jobban le lehetünk maradva.

daito 2019.10.27. 12:44:33

@horex: egyrészt árammal működnek - amit valamilyen formában meg kell termelni. Másrészt ezeket valahogy legyártják, helyszínre szállítják, stb.
Kicsit pongyolán fogalmazott a szerző, de nagy kaland.
Állítólag a globális szerverfarmok több elektromos áramot fogyasztanak, mint 1-1 közepes ország; de abban is biztos vagyok, hogy hatékonyabbak - mint az átlag usereknél, cégeknél lévő szerverek, számítógépek. (Ha a szerverfarmok tárolási, számítási kapacitását "átvinnénk" a végfelhasználók gépére, tutira 3-5-10x nagyobb fogyasztást kapnánk.)
Viszont ezek a szerverparkok szemét tekintetében is jobbak, mint az átlag userek/cégek.

kiskutyauto 2019.10.27. 18:55:01

Dehogynem. Nagy vállalatok is, kisebb cégek is csinálják, hogy bontanak szortíroznak, és ha lehet akkor kivonnak, kinyernek értékes anyagokat a roncsokból, főleg nemesfémeket... Hogy nálunk gyerekcipőben jár még ez az iparág, az nem meglepő, nálunk mi nem jár gyerekcipőben...? (a korrupciós szabadrablás kivételével)

Szabványok 2019.10.28. 09:04:23

@horex: Elsősorban a villamosenergia fogyasztása révén van CO2 lábnyoma, de a folyamatos komponens csere, bővítés is jelentős szennyezéssel jár.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.28. 13:38:18

@Szabványok:

"a folyamatos komponens csere, bővítés is jelentős szennyezéssel jár"

Talán nem többel, mint a gamerek bizonyára még sűrűbb alkatrészcseréje.