Rendkívüli klímacsúcs: van még hova fejlődni

2019. október 04. 12:08 - CHIKANSPLANET

gettyimages-1124563104_1.jpgMúlt héten zajlott New Yorkban az ENSZ rendkívüli klímacsúcsa, amely kapcsán egy ideig a világ a környezetvédelemre figyelt: azért tartották meg, mert a jelenlegi klímavédelmi tevékenységek közel sem tekinthetők elégségesnek, és meg sem közelítik a kitűzött hőmérséklet mérséklésével kapcsolatos célokat. A klímacsúcs mellett pedig hazánkban is a környezetvédelemre irányult a figyelem, több olyan esemény is helyet kapott az elmúlt hetekben, amely a fenntarthatóságra és a környezet megóvására hívta fel a figyelmet. Ezekből szemezgetünk most.

A múlt heti klímacsúcs keretében a résztvevő országok felvázolták, hogy hol tartanak a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalat feladatok betartásában – ez tehát egy fontos állomás a 2015-ös párizsi klímaegyezmény vállalásainak első ötéves, 2020-ban esedékes felülvizsgálása előtt. 

A mostani klímacsúcs jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint, hogy utoljára hasonlót 2014-ben hívott össze az akkori ENSZ-főtitkár, amely keretében lefektetésre kerültek azok az alappillérek, amelyekkel megágyaztak az egy évvel későbbi párizsi klímaegyezménynek. Ennek legfontosabb eleme, hogy az egyezmény alapján a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt akarják tartani – ennek ellenére azonban azóta a világban emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az tehát egyértelművé vált (részben az ENSZ IPCC jelentése nyomán) hogy az eddigieknél drasztikusabb vállalásokra lenne szükség, mielőtt 2020-ban felül kell majd vizsgálni az aláíró országoknak az egyezményben vállalat céljaikat.

Ahogy arra sokan számítottak, a klímacsúcs nem rengette meg alapjaiban az országok vállalását és hozzáállását, történtek azonban lényeges elhatározások: 65 ország fogadta meg, hogy szigorúbban veszi a 2050-re meghatározott klímasemlegességet, azaz kötelezte el magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett, 59 ország pedig szigorítani tervez a 2020-as klímacéljain. Szintén 2020-ra Kína és az Európai Unió is hatékonyabb terveket dolgoz ki a témában. A kibocsátások 26 százalékáért felelős 14 magas kibocsátású ország, többek között az Egyesült Államok, azonban nem is tervezi újragondolni a célkitűzéseit.

Annak érdekében, hogy az országok tartani tudják a vállalásaikat, támogatások formájában a Zöld Éghajlati Alap segíti őket; a tanácskozások egyik fontos eredménye volt, hogy több ország is megnövelte a hozzájárulását az alap sikeressége érdekében.

A klímacsúcs zárónyilatkozata pozitív kilátásokat vetíthet előre, a nemzetállamok elköteleződése, valamint a magánszektor hozzáállása miatt. Az biztos, hogy jövőre minden ország kénytelen lesz felülvizsgálni a párizsi klímaegyezményben tett vállalásait, és az ígéretes vállalások mellett a továbbiakban is jelentős erőfeszítésekre lesz szükség egy élhető bolygó reményében.

A nagyvilág történései mellett az utóbbi hetekben hazánkban is sok szó esett a környezetvédelemről és a fenntarthatóságról. 2016 őszén először Magyarország is bekapcsolódhatott a nemzetközi Energy Globe Award programba, ugyanis hazánkban is elindult az Energy Globe Magyarország díj az E.ON támogatásával. A fenntarthatóság és energiahatékonyság egyik legjelentősebb nemzetközi versenyének hazai fordulója idén is megrendezésre került, amely keretében az E.ON 6 kategóriában kereste az ország legjobb fenntartható és innovatív projektjeit. A választás igen nehéznek bizonyult, ugyanis számos nagyszerű pályázat érkezett be. Végül a jelentkezők közül nyertesként olyan projektek kerültek ki, mint például az egyéni kezdeményezés kategóriában a pécsi Zöld Folt Közösségi Kert, amely keretében egy elhanyagolt, szemetes belvárosi telket formáltak szép és hasznos közösségi térré. Az „Épület” kategória győztese az  Irota EcoLodge névre hallgató klímasemleges üdülőhely lett, amit kizárólag használt, illetve újrahasznosított anyagokból építettek fel. A „Jövő generációja” kategóriában egy környezetvédelmi oktatóterem, a pécsi Öko-Kuckó;  a „Vállalat” kategóriában pedig a Terrán GENERON napelemes tetőcserép került ki győztesként. Az „Ötlet” kategória díjazottja a SOL-ART névre hallgató úszó solar panel lett, melynek lényege, hogy a jelenleg is elérhető napelemeket egy olyan különleges bevonattal látják el, ami lehetővé teszi, hogy azok a vízen lebegjenek. Végül, de nem utolsó sorban az „Önkormányzat” kategória győztese Hernádszentandrás Község Önkormányzata lett. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község ugyanis egy ökogazdálkodási rendszert alakított ki, amit BioSzentandrásnak neveztek el.

Egy másik esemény is megvalósult az elmúlt időszakban, a Világ Legnagyobb Tanórája programsorozathoz számos általános- és középiskola csatlakozott. A világméretű projektet 2015-ben az ENSZ indította útjára, abból a célból, hogy minél több gyermek megismerhesse a fenntartható fejlődést szolgáló Globális Célokat, amelyek a mai társadalmunk olyan kiemelt fontosságú problémáira kívánnak megoldást nyújtani, mint az esélyegyenlőség megteremtése, a minőségi oktatás biztosítása és a környezetünk védelme. A budapesti Szent László Gimnázium dísztermében megrendezett online közvetített nyitóeseményt gyakorlatilag az egész országból követhették az érdeklődő fiatalok mobiltelefonjaik segítségével, sőt akár be is kapcsolódhattak és online szavazással befolyásolhatták az óra menetét. A 2015 óta megrendezésre kerülő program témája idén – a sokszor felnőttek számára is nehezen megfogható téma – a biodiverzitás volt.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4715192152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.