Aszfalt és borostyán: így növelhetjük a zöldfelületeket

2019. szeptember 13. 16:34 - CHIKANSPLANET

gettyimages-174669512_1.jpgAz embereknek szükségük van a zöldre: ez egy vitathatatlan tény mind biológiai, mind pszichológiai szempontból, és különösen fontos ezt észben tartani, amennyiben nagyvárosokban élünk. Szerencsére nem csak a fás parkok és színes közkertek szolgálhatnak olyan természet adta lehetőségekkel, amelyek megszűrik a levegőt a szmogtól és a portól. A héten utánajártunk, hogy miért és hogyan érdemes kizöldíteni a minket körülvevő lakókörnyezetet.

Felületek, területek

A 21. század urbanizációjának köszönhetően a beépített terek mértéke fokozatosan növekszik, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a globális felmelegedésre. Minél több a mesterséges tér és az ehhez fűződő emberi tevékenység (például az autók használata), annál inkább erősödnek az olyan környezeti hatások, mint az átlaghőmérséklet növekedése, vagy a hőhullámok és az esőzések fokozódása. Pedig a klímaváltozás elleni harcban hatékony és természetes segítséget nyújtanak a növények: telepítésükkel, gondozásukkal csökkenthetők a városi életmódból fakadó környezeti problémák.

A városi ökoszisztéma és a közös tér kialakításának folyamata során gyakran kerülnek elő a „zöldfelület” és „zöldterület” kifejezések, ezért érdemes jól körülhatárolható különbséget tennünk a két fogalom között. Zöldfelületeknek nevezzük azokat a növénnyel fedett, betelepített, illetve benőtt területek összességét, amelyek a vízfelületek mellett egy település biológiailag aktív felületét takarják; ennek ellentétét, a biológiailag inaktív területeket – vagyis ahol nem található nyüzsgő élet – a beépített, burkolt felületek (mint például az aszfalt, az utcakő) képezik. A zöldterület egy városfejlesztési, a terület felhasználására vonatkozó kategóriát takar, amelyre külön jogszabályi előírások vonatkoznak: a közös parkok, kertek, játszóterek és fásított közterek például ide tartoznak. Utóbbiak, mint a zöldfelületi rendszerek kiemelt részei, csak közterületek lehetnek.

Míg a zöldterületek létrehozásában és alakításában a városok, kerületek és falvak önkormányzatai játszanak központi szerepet, egyes zöldfelületek megjelenésében a lakosság is közreműködhet. Minél több helyen alakul ki növénytakaró a sűrűbben lakott területeken, annál könnyebbé, természetesebbé válik a levegőben található káros anyagok (többek között a szmog és a port) megtisztítása, megkötése.

A városi növényzet egyébként az oxigéntermelés mellett a forgalmi zajt is tompítja, amellett, hogy a legkülönbözőbb rovarfajoknak is otthont ad. A kizöldített, fával beültetett városrészek egyrészt megkötik a hőt, másrészt párologtatásukkal hűtik és párásítják a levegőt, ezzel javítva a légáramlást: ezek a tényezők az évről évre egyre forróbb nyári időszakokban kifejezetten előnyösek.

Mekkora zöldterületre van szükségünk?

A kérdésre természetesen a legkézenfekvőbb válasz az, hogy minél nagyobb területre, a kérdéskört ugyanakkor egyel tudományosabban is megvizsgálva a WHO ajánlása szerint egy város lakóinak minimum 9 négyzetméter/fő közhasználatú zöldfelületre van szüksége. Hazánkban a zöldfelületi arányt az országos építési szabályzat határozza meg, ennek alapján az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik. Az ajánlott zöldterületi minimum 21-30 négyzetméter/fő, amelyből 7-10 négyzetmétert közvetlenül az épületek körül, 7-10 négyzetmétert 300-500 méteres távolságra, további 7-10 négyzetmétert pedig nagyobb közparkként kellene biztosítani.

Díszíteni a természet erejével

A kreatív megoldások és trendek egyre több esetben a zöldfelületek esetében is tetten érhetők. Budapesten, Párizsban például egyes villamos pályák kaptak füvesített bevonatot, míg Bécsben a házfalak szolgálnak a zöldfelületek otthonául.

Néhány holland városvezető is rendhagyó eszközhöz folyamodott – befedték ugyanis a buszmegállók tetejét növényekkel. Ugyan egy tető nem szolgál nagy felülettel, de több megálló együttes ereje akár egy kisebb füvesített park területét és előnyeit is nyújthatja.

A zöldfelületek esetében természetesen a jól bevált megoldások is segíthetnek, például a lakások, az ingatlanok részét képező kertek ápolása, a füvesítés, vagy a faültetés. A zöldtetők amellett, hogy megkötik az esővizet, remek szigetelők is, de hasonlóan színes alternatívát nyújtanak a levegő megszűrésére és a dekorációra a tetőn kialakított kertek is. Az olyan innovatív megoldások, mint a növényfalak, a függőleges kertek bár hozzájárulnak az összkép javításához és a levegő tisztaságához, intenzív törődést és energiát igényelnek, illetve extra költségekkel járhatnak. Mint minden más környezettudatossági kérdésben, a zöldfelületek növelésében és fejlesztésében is fontos szempont az ésszerű, fenntartható kertészeti módszerek alkalmazása. 

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr315071580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.