Fel van adva a lecke: 2050-re 10 milliárd embert kell eltartanunk

2019. augusztus 09. 11:28 - CHIKANSPLANET

shutterstock_329973473.jpgAz ENSZ és a Világbank készített egy friss tanulmányt, amely a népességnövekedés által megváltozott igények mentén vizsgálta az élelmezés kérdéskörét. 2050-re ugyanis számítások szerint 10 milliárd ember él majd a Földön, amely a jelenleginél 3 milliárddal több éhes szájat jelent majd. De hogyan leszünk képesek megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani, miközben a Föld egyes tartalékai már napjainkban is végesek? A tanulmány olyan fejlesztendő technológiákat nevezett meg, amelyek segítségével megoldható lenne több élelmiszer termelése, a mostanihoz képest kevésbé káros módon. Az NRGreport összegyűjtötte a tanulmány által bemutatott főbb technológiákat - ezekkel foglalkozunk részletesen e heti bejegyzésünkben.

A világ területeinek jelenleg 26 százalékát használják takarmánytermesztésre és legeltetésre, a nagyüzemi állattartás a húsfogyasztás révén ugyanakkor egyre csak nő. Ahhoz, hogy 10 milliárd ember élelmiszer-ellátása lehetővé váljon, a mai technológiai feltételek mellett megközelítőleg 600 millió hektáron kellene kivágni fákat, hogy újabb művelhető földek és legelők szabaduljanak fel – ez a méret kétszer akkora, mint India területe. Ráadásul ez 15 milliárd tonnával növelné az éves szén-dioxid-kibocsátást, ahhoz azonban, hogy +2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedést, ez az érték maximum 4 milliárd lehet.

A tanulmány szerint 2050-ben a mainál 50 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, az állati eredetű termékek iránti kereslet pedig 70 százalékkal lesz magasabb. Ennek előállítása csak új területek megművelésével lenne lehetséges, hacsak nem helyezzük a fókuszt a terméseredmények fejlesztésére. A kutatók 22 globális célt tűztek ki, illetve kiemeltek több olyan technológiát is, amelyekkel ezeket el lehetne érni.

A célokat a következő nagy csoportokba lehet rendezni: a kereslet csökkentése; a termelés növelése a termőföldek terjeszkedése nélkül; a halállomány növelése; a földművelésből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése; valamint a természetes ökoszisztémák megőrzése és visszaállítása.

Ahhoz, hogy több élelmiszert termeljünk kevésbé károsan, a tanulmány az alábbi főbb fejlesztendő technológiákat emelte ki:

  • A földművelés és állattenyésztés során keletkező üvegházhatású gázok jelentős részét a szarvasmarhák kérődzése során felszabaduló metán teszi ki. Kutatók ezért most olyan takarmányon dolgoznak, ami gátolja a metán termelődését – ez az eddigi kutatások szerint például azzal érhető el, ha algát kevernek a takarmányba.

  • A rizsföldeken élő mikroorganizmusoktól származik az üvegházhatású gázok 15 százaléka. Ismertek ugyan olyan laborban termesztett változatok, amelyek 30 százalékkal kevesebb metánnal járnak, ez a technológia azonban nem élvez prioritást, mivel pénzügyi előnye nincs.

  • A földművelésből származó üveghatású gázok jelentős, 20 százalékát a trágyázásból származó nitrogén teszi ki, amelynek nagy részéért a nitrogén-oxid a felelős, ami akkor keletkezik, amikor a mikroorganizmusok ammóniából nitritet és nitrátot hoznak létre. Ma már léteznek olyan anyagok, amelyek gátolják a nitrogén ilyen mértékű felszabadulását és segítik a növényeket, hogy – csökkentve a földek károsanyag-kibocsátását – több nitrogént vonjanak ki a talajból. Ez lehet egy bevonóanyag, amit a műtrágyán kell alkalmazni, vagy olyan alfajok fejlesztése és ültetése, amelyek több nitrogént vesznek fel.

  • A nitrogénalapú műtrágya előállítása egyébként nagy mértékű károsanyagkibocsátással is jár, ugyanis előállítása rengeteg fosszilis üzemanyag felhasználásával történik. Alacsony széntartalmú műtrágyát azonban napelemes megoldással is lehetne gyártani.

  • Bizonyos vélemények szerint ahhoz, hogy a meglévő termőterületeken túl sok műtrágya és öntővíz felhasználása nélkül tudjuk növelni a termelést, a növények génmódosítására lehet szükség. 2013-ban tudósok drámai haladásról számoltak be a génmódosítással kapcsolatban, egy fejlesztésben lévő módszerrel – a CRISPR technológiával. A technológia segítségével a növények terméshozamát lehet befolyásolni, a többi hasonló technológiával szemben olcsóbban és gyorsabban. Ennek kapcsán természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy amellett, hogy sokan méregként tekintenek erre a megoldásra, Magyarországon, illetve az EU-ban törvénybe van foglalva a GMO-mentesség.

  • A húsfogyasztás kérdésköréről sok helyen hallunk (korábban mi is foglalkoztunk vele ebben és ebben a bejegyzésben is). A húsfogyasztás dilemmájára kíván választ adni a növényekből készült „húsmásolat”, amely által az emberiség hús iránti igényét egy környezetbarátabb megoldással lehetne kielégíteni. De komoly fejlesztések vannak már folyamatban a lombikhús területén is.

  • A megtermelt élelmiszer pazarlása is esszenciális kérdés, azoknak ugyanis 25-30 százaléka már nem jut el a végfelhasználók tányérjaira, tehát a megtermelt ételmennyiség egynegyede gyakorlatilag a kukában végzi. A lejárati napokon az áruházak is megválnak a termékektől: van már olyan vállalkozás például, amely termékével meg kívánja akadályozni a baktériumok megjelenését a gyümölcsökön, valamint gátolják azok oxidációját is. Szükség lenne olyan módszerek kialakítására is, amelyek segítségével pontosan megállapítható, hogy az adott élelmiszer romlott-e.

  • A vadon élő halállomány csökkenése is kritikus, míg a halfarmokon például a nagyobb halak táplálékába sokszor kisebb halakat kevernek. A megoldást az alternatív, azaz például algából vagy lenmagból készült táplálék előállításában látják, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmaznak omega-3 zsírsavat.

  • Az új földek megművelése mellett az erdőirtások másik oka a pálmaolaj előállítása. Az olaj iránt, amely számos samponban vagy akár a globális szinten népszerű Nutellában is megtalálható, nagyon magas a kereslet. A termelés egyre nagyobb területeket ölel fel és csak tovább terjeszkedik. Az egyértelmű megoldás persze az lenne, ha megszűnne vagy jelentősen csökkenne az olajpálma felhasználása, de a szakértők egy kevésbé drasztikus megoldásban is látnak potenciált: vannak olyan olajpálma változatok, amelyek hektáronként akár 200-400 százalékkal több olajat képesek előállítani.

A tanulmányban megfogalmazott célok között szó esik még a termőföldek hatékonyabb kihasználásáról is, a tőzegmocsarak megőrzéséről – ezek termőföldekké változtatása ugyanis hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jár. A felsorolt fejlesztések legtöbbjéről általánosságban elmondható, hogy évek óta folynak kutatások velük kapcsolatban, és ugyan valamennyi bevezetésével már rövid távon is jelentős eredményeket lehetne elérni, a gyakorlatba való átültetésük igen komoly költségekkel járhat. A technológiák integrációja ráadásul országonként eltérhet az egyedi adottságok miatt.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr6815002218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.08.09. 12:40:20

A népesedés szabályozása mint lehetõség fel sem merül...

Sir Galahad 2019.08.09. 12:47:07

A népességnövekedésben érintett fejlődő országok bármiféle támogatásának előfeltételéül szigorú népesedési politikát kell előírni.

Szalay Miklós 2019.08.09. 13:06:13

Szerintem meg együtt kellene kezelni a fejlett országok túlfogyasztását és a fejlődők népességrobbanását: ez a két fő faktora ugyanis a globális problémáknak - egyúttal pedig mérséklésük egy deal két oldala lehet, hogy mindkét fél láthassa, a másik tesz valamit a közös ügyért.

(Ahogyan az a következő, globális problémákat összefoglaló írásban ki van fejtve:)

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

Nagy fasz vagy te Válasszunk 2019.08.09. 15:19:03

2 napos hír:
index.hu/kulfold/2019/08/07/otmillional_is_tobb_ember_ehezhet_zimbabweban/

"Olyan emberekről beszélünk, akik valóban az éhínség szélére sodródnak, ha nem segítünk nekik. Olyan mértékű aszállyal állunk szemben, amilyent régóta nem láttunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy karba tett kézzel üljünk."

Hát persze, mentsük meg a nyamnyamokat, hogy aztán újult erővel, jóllakottan tudjanak dugni, és az 5 millió 2050re lesz 40.

midnight coder 2019.08.10. 12:42:25

@Nagy fasz vagy te Válasszunk: Na ja. Az éhezésnek nyilván semmi köze ahhoz, hogy 1960-ban még 3.7 millió ember élt ott, most pedig 16.5 millióan vannak.

francozo41 2019.08.11. 11:56:08

Az emberiség amilyen ütemben most fejlődik, szaporodik, képes saját magát kiirtani a Föld nevű bolygóról!Figyelni kellene a túlnépesedés veszélyeire, és ha Kínában eredményt tudtak elérni e tekintetben, akkor máshol sem lehetetlen, csak ehhez egészen más politikát kellene folytatnunk!

lemonlime 2019.08.11. 21:17:16

Érdekesek ezek a "fejlődő országok" lakói, nagy a szegénység meg a nyomor, de dugni bezzeg folyamatosan van kedvük...

na4 2019.08.12. 18:30:49

@lemonlime: Pontosan. B...-nak , mint a nyulak, de hogy miből, hova, és mire nevelik fel a gyereket, az már nem érdekli őket. Felelőtlen csürhe!

Hungryhorse 2019.08.12. 19:35:43

Már a poszt címe is aljas hazugság: egyetlen embert sem KELL eltartanunk.
Mindenki magáért felel.

De pont attól szolidaritás, hogy ÖNKÉNTES, nem pedig a KELL szóval kifejezett kötelezettség.

A 3. világba döntött pénzek eddigi eredménye a túlnépesedés lett.
Ezért egyetlen fillért sem érdemes és szabad oda juttatni, mert az a további demográfiai katasztrófát szolgálja.