Az egyre melegebb nyarak során, a tomboló hőségben a legtöbbször csak a jól lehűtött házak, irodák nyújtanak felüdülést. Számos munkahelyen például szigorú dress code határozza meg, hogy mit viselhetünk munka közben, amely jellemzően nincs tekintettel arra, ha nyáron felkúszik a hőfok. De mennyire szükséges lehűteni az épületeket, irodákat valójában? Ezt is lehet tudatosan csinálni, sőt, ezen a területen is találhatunk forradalmi megoldásokat, mint például a Japánból induló, a munkavállalók öltözködését megváltoztató Cool Biz elnevezésű kampányt. Néhány hete itthon is végérvényesen berobbant a meleg, így az alábbi írást ajánljuk minden klíma alatt hűsölő olvasónk figyelmébe.
Nyáron számos munkahelyen okoznak komoly kellemetlenségeket a szigorú öltözködésre vonatkozó szabályozások, ilyenkor jellemzően a légkondicionáló jelenti az egyetlen hatékony megoldást a dolgozóknak, akik a dress code értelmében öltönyben várják a megváltást a maximum fokozaton működő berendezéstől.
A japán kezdeményezés
Pontosan emiatt indította el Japánban a környezetvédelmi minisztérium 2005-ben a Cool Biz elnevezésű kampányt is, amely célja a légkondicionálás energiatakarékosabb működtetése volt, elsősorban környezetvédelmi szempontból. A kezdeményezés szerint a nyári időszakban 28 Celsius fokra kell állítani a hőmérsékletet, ahelyett, hogy a kinti hőmérsékletnél jelentősen alacsonyabb hőfokra hűtenék az irodát. Ezzel pedig együtt járt az is, hogy – a melegebb hőfokra való tekintettel – bevezettek egy sokkal megengedőbb, a dolgozók komfortérzetét segítő dress code-ot. Engedélyezték a zakó és nyakkendő nélküli megjelenést, sőt a rövid ujjú ing is elfogadottá vált. A kampány a későbbiekben a magánszektorban is kezdett elterjedni, valamint egy évvel később Angliában is indult egy hasonló kezdeményezés „cool work” néven, amely keretében még a rövidnadrág is zöld utat kapott sok helyen az irodai környezetben.
A váltás és új irányvonal azért okozott némi fennakadást Japánban, ahol az új előírások sokszor összezavarták a munkavállalókat. Annak ellenére, hogy örültek az új iránynak, nem tudták, hogy követhetik-e az új előírásokat, sokan úgy érezték például, hogy a lazább öltözék udvariatlannak bizonyulhat ügyfeleikkel szemben. Ezért gyakran előfordult az is, hogy váltóruhaként a biztonság kedvéért magukkal vitték a nyakkendőt és zakót is.
Az energiatakarékosság szempontjából azonban sikeresnek bizonyult a kampány: 2005 októberében közzétették a Cool Biz, egy internetes kérdőíven alapuló eredményeit. A válaszok szerint a kitöltők 95,8 százaléka ismerte a kezdeményezést, az 562 válaszadó 32,7 százaléka pedig azt állította, hogy irodájukban a légkondicionáló hőmérsékletét magasabb hőfokra állították, mint a korábbi években. A minisztérium számításai szerint a kampány a szén-dioxid kibocsátás 460 ezer tonnás csökkenését eredményezte, ami körülbelül egy millió háztartás által, egy hónapon keresztül kibocsátott szén-dioxiddal egyenértékű.
Tudatos használat
Vitathatatlan, hogy a légkondicionáló berendezések segítséget nyújthatnak a melegebb nyári napok elviselésében, de korántsem mindegy, hogy milyen mértékben és mennyire tudatosan használjuk őket.
Először is, a légkondicionálót érdemes a külső hőmérséklettől csak néhány fokkal alacsonyabbra állítani – olyan hőmérsékletre, ami komfortos, de nem túl hideg. Figyeljünk arra is, hogy az ajtókat, ablakokat csukjuk be és ne hűtsünk olyan helyiséget, amit nem is használunk. A megfelelő árnyékolás vagy kereszthuzat sokat segíthet a hőérzetünkön, és ne feledkezzünk meg a készülékek rendszeres karbantartásáról sem.
A klíma bizonyos helyzetekben tud nagyon hasznos lenni és valódi felüdülést nyújtani, de egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük a szükségességét, ezzel pedig hosszú távon kifejezetten jót tehetünk a környezetünknek. Aztán persze érdemes azon is elgondolkodnunk, hogy valóban szükséges-e kötelezővé tenni a zakó és nyakkendő viseletét a tomboló hőségben.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
