Ökotermék vagy a hagyományos? – így állnak hozzá a magyarok

2019. május 17. 10:57 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1302665062_1_1.jpgHazánkban is egyre elterjedtebbek a különböző környezettudatos, illetve ökotermékek – számos helyen találkozhatunk ezekkel az árucikkekkel, és a választék is láthatóan bővült az utóbbi években. De hogyan állunk mi magyarok a környezettudatos vásárláshoz és fogyasztáshoz? Tudatosan választunk és a hagyományos helyett inkább az ökotermékért nyúlunk a polcon? Két kutatás is készült nemrég a magyarok fenntarthatóság jegyében tett törekvéseiről, amelyek ezt a témát járják körül.

Ökotermék vs. hagyományos

Manapság már nem számít olyan nagy luxusnak a környezetbarát termékek vásárlása, ugyanis a vásárlói szokások és igények is jelentősen átalakultak a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítések következtében. Egyre bővebb és szélesebb az ökotermékek palettája, erre pedig a fogyasztók is reagálnak. Az NRC készített egy országosan reprezentatív felmérést nemrég, a GreenGo elektromosautó-megosztó szolgáltatás megbízásából, amely érdekes eredményeket vonultatott fel. Kiderült például, hogy a magyarok 42 százaléka hajlandó többet fizetni egy környezettudatos termékért, többségük akár 10-30 százalékkal is, mint egy hagyományos termékért. Azon fogyasztók köre azonban még szűknek mondható, akik mélyen elkötelezettek a környezetbarát alternatívák iránt: a 18-59 éves korosztály csupán 8 százaléka választja rendszeresen az öko árucikkeket és szolgáltatásokat.

A rendszeresen környezettudatos árucikkeket beszerzők több mint harmadát a 30-39 éves korosztály teszi ki, a férfiak és a nők közötti megoszlás nagyjából egyenlő. A második legnépesebb korosztály az 50-59 évesek, őket pedig a 18-29 éves korosztály követi. A kutatásból kiderült még, hogy a zöld alternatívák kipróbálása terén a legfőbb motivációval és befolyásoló erővel a közvetlen környezetünk bír, azaz a család és a barátok visszajelzései hatnak a választásainkra, de nagy hatással vannak a kapcsolódó dokumentumfilmek, valamint nem utolsó sorban a közösségi médiában megjelenő információk is.

Van, ahol rekordot is dönthetünk

Egy másik területen magyar viszonylatban akár rekordnak számító eredményt is elérhetünk 2019-ben, az újrapapír alapanyagnak számító tejes és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtése kapcsán. Az elmúlt évek stagnáló eredményeit az idei, 2019-es eredmény felülmúlhatja, várhatóan eléri majd a 23 százalékot. Ez az érték sajnos az uniós átlagtól ugyan még jócskán elmarad (a tagállamokban az átlagos érték 48 százalék), a középtávú cél azonban – az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szerint – az, hogy 2025-re a hulladékfajta visszagyűjtése 30 százalékra növekedjen. Míg a tejes és gyümölcsleves kartondobozokból 2018-ben 580 millió darab, azaz 17 000 tonna került forgalomba hazánkban, addig 2019-ben a számítások szerint 590 millió darab fog forgalomba kerülni. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben a Magyarországi lakosok átlagosan 65 darabot, vagyis heti 1-2 darabot használnak el. Míg az egyéb csomagolóanyagokból viszonylag magas a visszagyűjtési arány, illetve az év végére várt célérték, addig az italos kartondobozból a legcsekélyebb az érték – holott utóbbi akár 5-6-szor is újrahasznosítható.

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése egyébként az Európai Unió egésze számára is prioritás. Nem véletlen, hiszen az élelmiszerek karbonlábnyomának 7-8 százalékát a csomagolás teszi ki. Az italos kartondobozoknak Csehországban 25 százalékát, Lengyelországban 30 százalékát, Ausztriában 34 százalékát, Angliában pedig több mint 40 százalékát gyűjtik vissza. Kiemelkedő eredménnyel bír Németország, ahol a hasznosítás már a 76 százalékot is meghaladta. Arról, hogy milyen csomagolásmentes alternatívák léteznek a hazai piacon, egy korábbi bejegyzésünkben itt írtunk. A fenntarthatóság érdekében a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a lakosság egyik legfontosabb eszköze, és egyben lehetősége, amelynek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.

A két kutatás különböző szemszögből vizsgálja a hazai lakosság környezettudatosságának fogyasztásra gyakorolt hatásait. Annak ellenére, hogy van még tér a további fejlődésre, a környezettudatos, illetve fenntartható fogyasztás, valamint tenni akarás már gyökeret vert Magyarországon is.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4814831830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2019.05.17. 12:27:20

A környezetbarát termékek elterjedésének és uralkodóvá válásának csak és kizárólag az a gátja, hogy sokszor drágábbak a nem ilyen termékeknél, azaz nem éri meg őket venni. Ha olcsóbbak lennének, 1 másodperc alatt az egész ország átállna rájuk és senki sem venne többé nem környezetbarát termékeket. És senki nem árulna, illetve gyártana többé nem környezetbarát termékeket.

Miért nincs rendes, szelektív hulladékgyűjtés még mindig a településeken? Miért van csak üveg, műanyag és papírgyűjtő konténer a legtöbb helyen? Konzerveket, aluminium flakonokat, textíliákat, ételhulladékot és építési törmeléket miért nem lehet szelektíven kidobni? Miért kell fizetni azért, hogy átvegyék (már ahol átveszik!) a vegyi anyagokat, festékeket, hígítókat? Ennek köszönhetően senki sem viszi vissza ezeket a mérgező dolgokat, inkább kidobálják a közös hulladékba. Hogy lehet az, hogy az elmúlt 70 évben képtelen volt az ország megoldani ezeket az óvodás szintű problémákat?

Ad Dio 2019.05.17. 13:06:42

Meg kell fizettetni a gyártókkal a termékeik semlegesítésének az árát is. Onnantól lesz majd igazságos a verseny. Amíg a környezetet romboló technológiával előállított termék és csomagolás által okozott kárt a közösből (vagy leginkább is sehogy) próbáljuk kijavítani, addig ezen termékek gyártója nem igazságos módon jut piaci előnyhöz.

nemecsekerno_007 2019.05.17. 14:44:30

Az élelmiszerek ára emelkedni fog, mindegy, hogy hagyományos v. öko ami nem is baj ha a pazarlást nézzük. Egy csomó termékből fejadagot kéne bevezetni, főleg azokból amelyekből korlátos a készlet, bár nem tudom, hogy lehet korlátozni a fogyasztást a környezet érdekében.

balkon-úr 2019.05.17. 21:26:57

Nem a gyártók, a fogyasztók (Te+Én+Mi) fizetjük már ezt a ma is létező termékdíjban. Ne várjanak több hozzájárulást a vásárlóktól, pont eleget fizetünk. Nem kéne a befizetett termékdíjat lenyúlni egyéb más mondvacsinált okokra. De a "legaranyosabb" mikor hirdetik, hogy öblítsem ki a termékdíjjal emelt joghurtos dobozt kb. ötszáz forintos víz (csatorna) díjjal/köbméter. Öblítse ki az akinek haszna van a begyűjtött hulladék eladásból, mert van, nem is csekély!

Hungry horse 2019.05.18. 08:24:56

@Ad Dio: támogatom.
A mobilokkal, a laptopokkal, tabletekkel, no meg a villanyautókkal és akkumulátoraikkal kezdjük, hogy a sok magadfajta méregzöld barom demonstrálhassa elkötelezettségét a saját idiótizmusuk mellett.