Vízlábnyom: hány litert is fogyasztunk naponta?

2019. május 10. 11:46 - CHIKANSPLANET

shutterstock_656905813.jpgA Föld felszínének mintegy 70 százaléka vízzel borított, de ennek mindössze 1 százaléka édesvíz – csupán ennyi alkalmas emberi fogyasztásra. A víz az emberi létezés alapja, mégis sokszor átgondolatlanul pazaroljuk, legértékesebb természeti kincsünkért pedig nagy a verseny is. A fogyasztás csökkentése érdekében elsősorban érdemes lehet tudatosítani, hogy valójában mennyi vizet használunk naponta: a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunknak is van lábnyoma, nem is elenyésző. Eheti bejegyzésünkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy mi is az a vízlábnyom és hogyan mérhető!

A Föld édesvízkészletét számos tényező veszélyezteti: a víz- és környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a gazdasági növekedés, a változó életstílus és az azzal együtt járó túlfogyasztás is. Fontos, hogy óvjuk természeti kincsünket, amennyire csak lehet, ezt pedig nagyban segítheti, ha tudatában vagyunk annak, hogy mennyit is fogyasztunk valójában.

A vízfogyasztásnak is van ökológiai lábnyoma

A vízlábnyom szemlélteti egy termék előállításához közvetlen vagy közvetett módon felhasznált (vagy beszennyezett) víz mennyiségét. Ez a mutató alkalmazható az egyén szintjén, de termékeknek, szolgáltatásoknak, közösségeknek, üzleti szervezeteknek, sőt, országoknak is vannak vízlábnyomai. Utóbbi esetében beszélhetünk külső és belső vízlábnyomról: az adott ország saját területén rendelkezésre álló vízmennyiségének fogyasztása minősül belsőnek, mint például az országhatárokon folyó- és állóvizekből, rétegvizekből, csapadékból nyert vízmennyiség felhasználása. A külső érték ezzel szemben azt mutatja, hogy az országba máshonnan behozott termék gyártása mennyi vizet emészt fel országon kívüli területeken.  

A vízlábnyom megmutatja a közvetlen és közvetett fogyasztást egyaránt: előbbi kategóriába tartozik többek között az ivás, mosás, tisztálkodás, főzés során felhasznált víz, utóbbiba például az egyén által megvásárolt ruhadarab vagy élelmiszer előállításához szükséges víz. A vízlábnyom három típusú vízből tevődik össze: kék-, zöld- és szürkevízből. A kékvíz a termékhez vagy szolgáltatáshoz felhasznált friss felszín alatti és feletti vizet, a zöldvíz a földben vagy növényekben nedvességként tárolt csapadékvizet, a szürkevíz pedig a termék vagy szolgáltatás kapcsán keletkezett szennyezett vizet jelenti.

Beszéljenek a számok

Átlagosan naponta 2-3 liter vizet iszunk meg, és ennyire egy embernek szüksége is van az egészséges életmódhoz. A mindennapok során azonban természetesen nem csak így fogyasztunk vizet. Egy átlagos, 4 fős család napi 5-600 liter vizet fogyaszt el. Persze ezt nagymértékben befolyásolja, hogy fürdünk vagy zuhanyzunk, mennyi időt töltünk tusolással, mennyit kell mosni és mosogatni, vagy éppen az, hogy folyóvizet vagy gépeket használunk. Íme, néhány jellemző szám:

  • kádfürdő: 100-120 liter
  • zuhanyzás/tusolás: 40-70 liter (ez extrém sok is lehet, ha valaki órákig áll a zuhany alatt)
  • mosás mosógéppel: 40-60 liter
  • WC öblítés: 10-15 liter
  • kézmosás: 3-5 liter
  • mosogatás kézzel: 40-60 liter
  • mosogatás géppel: 10-15 liter

Fontos azonban az is, hogy nem csak a közvetlen általunk fogyasztott víz mennyiségénél, hanem a termékek, szolgáltatások megválasztásánál is törekedjünk a tudatosságra. Ha 1 milliárd fogyasztó éves szinten 2 pamutpólóval kevesebbet vásárolna, az így megtakarított víz árával nagyságrendileg 4,6 millió ember éves élelmezését lehetne fedezni.

Egy fejlett országban élő ember napi élelmiszer-szükségleteinek kielégítéséhez például közvetve és közvetlenül közel 3000 liter vízre van szüksége – és ez a szám még nem foglalja magában a mosás, mosogatás, vécéöblítés, autómosás, stb. által elfogyasztott vizet. Érdekes, hogy egy kilogramm marhahús termelése körülbelül 15 ezer liter vizet igényel (93% zöld, 4% kék, 3% szürke vízlábnyom). Globális szinten persze az átlag körül hatalmas eltérések lehetnek, egy marhahúspogácsa vízlábnyomát meghatározza a termelési rendszer típusa, valamint a takarmány összetétele és eredete is. Egy 150 grammos, Hollandiában termelt szójaburger vízlábnyoma körülbelül 160 liter víz, míg egy ugyanabból az országból származó marha hamburgeré átlagosan körülbelül 1000 liter.

Mivel a vízlábnyom számítása rendkívül soktényezős és összetett feladat, ezért minden esetben inkább irányadónak kell tekinteni, mintsem pontosan meghatározható adatnak, a mindennapi döntéseinket pozitív irányba befolyásolhatja, ha tisztában vagyunk azzal, hogy vízfogyasztásunkkal milyen teher nehezedik környezetünkre. Ennek felderítésére hozta létre például nemrég a WWF Magyarország – az Ó-Dráva projekt keretében – Androidra fejlesztett alkalmazását, amelyet ezen a linken lehet tesztelni. Az édesvízkészletre gyakorolt hatások kapcsolódnak az emberi fogyasztáshoz, ennek figyelembevételével pedig talán könnyebben megérthetők és kezelhetők a vízhiány és szennyezés fenyegető problémái.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3914818446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gabiiii 2019.05.11. 21:24:05

Az édesvíz nem öröktől fogva létezik és egyszer csak elfogy, hanem a kevésbé édesből párolog és csapadék útján kerül a szárazföldekre. Ez az egy százalékos arány már fennáll néhány száz millió éve és egyáltalán nem függ attól, hogy mennyit fürdünk és eszünk-iszunk. Mindaddig lesz, amíg lesz párolgás és ahogy a klíma melegszik egyre több lesz. A víz akkor is lefolyik a Dunán, ha lehúzom vele a szart magam alól és akkor is, ha nem. És egyik esetben sem lesz belőle több a Szaharában.
Inkább aggódjatok a termőterület csökkenése miatt, mert az tényleg fogy. A víz köszöni szépen jól van.

Hungry horse 2019.05.13. 19:09:16

@gabiiii: a nap kommentje ez!

Köszi!

Andrea Stromajer 2019.10.01. 08:23:59

@gabiiii: Kedves Gabiiii rossz hírem van, egyáltalán nem mindegy hogy mennyi vizet fogyasztunk és hogyan! És egyáltalán nincs jól a vízellátásunk! Ön súlyosan téved.
"Ahhoz, hogy a globális vízkrízis súlyosbodjon, egyáltalán nincs szükség arra, hogy a Földre lehulló csapadék összmennyisége csökkenjen, bőven elég, ha az eloszlása megváltozik, és a szárazabb területekre a jelenleginél kevesebb, a vízbő vidékekre (beleértve a tengerek és az óceánok felszínét) a mostaninál több jut belőle. Márpedig éppen ez történik: a klímaváltozás úgy alakítja át az időjárási rendszereket, hogy a csapadék eloszlása nem az egyensúly, hanem a szélsőségek irányába módosul, és emiatt például Európa déli felében, meg Ázsia nagy részén tartós vízhiány lesz. De nem azért, mert a világból kifogy a víz, hanem mert az eloszlása megváltozik.
Az ember ráadásul arról is gondoskodik, hogy még az a víz is használhatatlan legyen, amit a természet előzékenyen a keze ügyébe helyez. Idehaza a talajvíz és a felszínközeli, parti szűréssel nyert ivóvíz a lelőhelyek 60 százalékán szennyezett, csak a többi fogyasztható. Ennél sokkal roszszabb a helyzet a környezetvédelmet "később kezdő" Kínában, ahol az összes felszíni víz háromnegyede tartósan alkalmatlan az emberi fogyasztásra, ami már az ország biztonságát veszélyezteti." Forrás HVG/ ENSZ

gabiiii 2019.10.01. 10:07:55

@Andrea Stromajer: Ez így általánosságban igaz, de speciel hogy lesz attól több víz Ázsiában, ha én itthon takarékoskodok? Hogyan változik a csapadék eloszlása attól, ha csak minden második alkalommal húzom le a wc-t? Amíg ezekre nincs konkrét válasz, addig az ilyen cikkek kizárólag a megélhetési zöldek munkával való ellátására alkalmasak a cikkíróhoz hasonló talpasoktól az ENSZ sóhivatalban üldögélő jól fizetett vezetőkig.