A Föld napja és a húsvét hagyományosan közel esik egymáshoz, idén például konkrétan egyszerre van mindkettő: húsvét hétfője egyben a Föld napja is. Ez már csak azért is érdekes, mert a húsvét a karácsony után a legtöbb pazarlással és emisszióval járó ünnepünk. Egy kis odafigyeléssel azonban szerencsére a húsvét is lehet fenntartható és környezetkímélő.

A húsvét ideje alatt felhalmozódó hulladék legnagyobb részét a csokoládétojások csomagolása és különböző kis kiegészítői teszik ki: a Wasteconnect statisztikája szerint minden húsvét alkalmával több, mint 8000 tonna műanyag hulladék halmozódik fel ilyen módon – egy átlagos csokitojás súlyának körülbelül negyedét a műanyag kiegészítők adják. Szintén jelentős tételt jelentenek a műanyag tojástartók, kosarak, illetve a műfű, mint dekorációs kiegészítő is.

A pálmaolaj is gondot jelent: ez a növényi olaj az olajpálmából származik és több világméretű szervezet, például a Greenpeace és a WWF is lobbizik a felhasználása ellen. Miután elterjedt a széleskörű felhasználhatósága, rohamosan beindultak az esőerdő irtások, elsősorban Indonézia és Malajzia területén. Több állatfaj is a kipusztulás szélére sodródott emiatt, az irtásokkal járó szén-dioxid kibocsátásról nem is beszélve. Az sem tolja pozitív irányba az olajpálma megítélését, hogy gyökerében olyan gátlóanyagot termel, amely minden más növényt kiöl a területéről, így ahová egyszer olajpálmát ültetnek, ott utána hosszú évtizedekig nem nő újra erdő.

Hogy miért is kötődik ez a húsvéthoz? A pálmaolaj, amellett, hogy a margaringyártás alapanyaga, a csokoládék nagy részében is megtalálható, így az ünnepek idején világszerte jelentősen megnő a felhasználása – a karácsony után a csokoládé értékesítés tekintetében a húsvét a második legerősebb szezon.

Mit tehetünk?

A legjobb, ha a környezettudatosságunk már a bevásárlásnál kezdődik: ilyenkor fokozottan érdemes ügyelni arra, hogy a csomagolásokból származó hulladék minél kevesebb legyen. Jó példa erre a műanyag tojástartó, amely a legkevésbé sem fenntartható csomagolás: helyette válasszunk inkább karton alapú tartóba pakolt tojásokat. A csokoládétojásoknál ne legyünk lusták megnézni az összetevőket és a pálmaolajjal készült termékek helyett válasszunk más növényi olajokat használó verziót. Ugyancsak érdemes lehet elhagyni a műanyag apróságokat, illetve egyéb kiegészítőket tartalmazó verziókat. Ha mégsem tudunk szabadulni az alufóliával borított csokitojásoktól, ne egyesével dobjuk el a csomagolásokat, mert úgy nem lehet újrahasznosítani őket: gyűrjük össze egy nagyobb labda formába és ezután hajítsuk csak a többi fémhulladék közé.

A dekorációként, ajándékként szolgáló húsvéti tojások esetében is próbáljuk kerülni a műanyag változatokat: a hagyományos tojás nemcsak jóval hangulatosabb, de a környezetet sem terheli. A tojásfestés sok családban húsvéti hagyomány, erről akkor sem kell lemondanunk, ha el akarjuk kerülni a boltokban kapható mesterséges ételfestékeket – szinte bármilyen színt elő tudunk állítani teljesen természetes összetevőkből: a vöröshagymahéjból és céklából vörös, a lila káposztából kék, a spenót vagy petrezselyemlevélből zöld, a chiliporból vagy a kurkumából narancssárga tojásokat tudunk varázsolni.

A műfű is rendkívül gyakori kiegészítője a húsvéti dekorációnak, azonban feleslegesen terheli a környezetet, így annak, aki a környezeti fenntarthatóságra törekszik, érdemes inkább valódi füvet használnia dekoráció gyanánt. Ezesetben legfeljebb arra figyeljünk, hogy ne a szomszéddal közös kertből tépjük ki a pár maroknyi füvet.

Ezzel a pár irányelvvel máris jóval fenntarthatóbb lesz a húsvétunk, és szerencsére egyik változás sem jár olyan lemondással, amellyel sérülnének a jól megszokott húsvéti hagyományaink.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!