A fenntartható e-kereskedelem

2019. április 12. 11:09 - CHIKANSPLANET

shutterstock_144468547.jpgAz e-kereskedelem a digitalizáció terjedésével egy dinamikusan növekvő üzletté vált – az egyik legjelentősebb amerikai kutatócég, a Nielsen 2018-as kutatása szerint az online kiskereskedelem volumene négyszer olyan gyorsan nő, mint az offline kereskedelemé, 2022-re pedig a vizsgált országok e-kereskedelem forgalma várhatóan 400 milliárd dollárt tesz majd ki. Ezeket az adatokat ugyanakkor fenntarthatósági szempontból is érdemes megvizsgálni: a forgalom növekedése több visszamondott rendeléssel jár, amely jelentős anyagi és logisztikai ráfordítást igényel a cégek részéről, nem beszélve az ezek után keletkezett hulladékról.

Az e-kereskedelem során keletkező hulladék

A fő nehézséget az online kereskedelem esetében a visszaküldött termékek jelentik. A világ több mint 100 országában jelen lévő CBRE statisztikái szerint míg a hagyományos vásárlásoknál a tranzakciók 8 százaléka végződik cserével vagy a vásárlástól való elállással, addig az e-kereskedelem esetében ez a szám 15-30 százalék, ünnepi időszakokban pedig még ennél is magasabb. A termékek visszavétele nem csak logisztikai okokból problémás – a visszaküldött termékek kevesebb, mint fele kerül utána vissza az adott bolt polcaira, a többi különböző okokból – legyen az a termék, vagy akár csak a csomagolás sérülése – már nem kerül forgalomba. Jobb esetben esetleg visszakerül az eredeti gyártóhoz, viszont az is könnyen előfordulhat, hogy a viszonteladó úgy ítéli meg, hogy számára költséghatékonyabb a szeméttelepre küldeni a selejtet, ahol a hulladék életútja, anyagától függetlenül általában égetéssel végződik. Anyagilag is hatalmas teher kerül ilyenkor a cégekre: a Statista számítása szerint 2022-re csak az Egyesült Államokban 550 milliárd dollárba fog kerülni a cégeknek a termékek visszaküldésének kezelése. Ez négyszeres növekedést jelent a 2018-as adathoz képest.

A probléma persze lehetőséggel is jár, ezt pedig sokan kiaknázták már. A washingtoni székhelyű Optoro a világ legnagyobb, termékvisszaküldési folyamatok optimalizálásával foglalkozó vállalata: egy mesterséges intelligencia segítségével kielemzik partnereik folyamatait és ennek mentén adnak tanácsokat nekik, hogy a lehető leghatékonyabban tudják kezelni a visszaküldött termékeket. A finn RePack pedig a csomagolások kezelésére specializálódott: újrahasznosítható anyagokból készült megoldásaik már több mint 10 országban vannak jelen. Vagy vegyük példának a Happy Returns nevű startup vállalatot, aki saját csomaglerakókkal hidalja át a termékek visszaküldésénél felmerülő akadályokat, például a szállítási levél kitöltését, vagy magát a csomag postán való feladásának műveletét.

Műanyag csomagolás helyett

A hulladékkezelést tekintve csak úgy, mint manapság sok más területen, a műanyag jelenti a legnagyobb gondot. Szerencsére egyre több működőképes és megfizethető alternatíva létezik a műanyag leváltására, így maga a csomagolás jóval kisebb káros lábnyomot hagy maga után.

Mindenki ismeri például a buborékfóliát, ami bár különösen a törékeny termékek esetében kétségkívül rendkívül praktikus, anyaga nem éppen környezetkímélő. A közelmúltban viszont rájöttek, hogy hullámkartonnal tökéletesen lehet helyettesíteni. Szintén a buborékfóliát válthatja le az újrahasznosított műanyagból készült, levegővel töltött párna is. Bár ez a megoldás nem szorítja ki teljesen a műanyagot, jóval kisebb az anyagráfordítás, mint a hagyományos műanyag csomagolásoknál.

Amíg a műanyagból készült kitöltő és párnázó anyagok helyettesítése viszonylag egyszerűen megoldható, a csomagolás külső, nagyobb igénybevételnek kitett részét sokkal nehezebb ökobarát anyaggal kiváltani. Kezdeményezések persze akadnak szép számmal: a gomba és a hínár is rendelkezik műanyagszerű tulajdonságokkal, de az efféle kivonatokból készített csomagolások – érthető módon – még csak nagyon szűk körben terjedtek el.

Annyi bizonyos, hogy az e-kereskedelem növekedésével párhuzamosan arra kell törekedni, hogy a folyamat minden része fenntartható módon történjen, legyen szó akár az anyagi ráfordításról, az emberi erőforrásról vagy a hulladékkezelésről. Szerencsére a témával egyre többen foglalkoznak fenntarthatósági szempontból is, így a kilátások biztatók.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr814759868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fődíszpinty 2019.04.12. 15:37:39

És akkor még, az egyénenkénti kiszállítás környezetterhelésével még nem is foglalkoztunk.

nemecsekerno_007 2019.04.12. 16:10:57

A mennyiségi változás egy pont után minőségibe fordul át.
V. I. Lenin...
Ezért kéne ésszel kezelni az e-mobilitást is...

Ad Dio 2019.04.12. 21:39:21

A megoldás csak az elehet, ha a termék árába bekerül a csomagolás semlegesítésének az ára is és a gyártók ezt adó formájában befizetik az államoknak.

Andresito 2019.04.15. 10:03:42

Ha már a környezetvédelemet helyeze a cikk a középpontba, akkor miért nem említi, hogy az eKereskedelmi áruk túlnyomó része Kínából érkezik.
Ennek egyik felháborító oka, hogy olcsóbban postázza ki a kínai eladó Pekingből Budapestre a csomagját, mint egy Budapesti eKereskedő a szomszéd utcába! Ennek pedig az oka egy 1800-as évekbeli elavult postai megállapodás a nemzetközi postai egyesülés (Universal Postal Union) tagjai között, ami miatt a küldő ország postája NEM FIZET a fogadó ország postájának nemzetközi kiszállítás esetén, azt a fogadó ország postája INGYENESEN végzi. (Cserébe persze fordítva is igaz a történet és a Magyar Posta a külföldre (pl.: Kínába) feladott csomagokért kér több pénzt a feladótól, innen hozná be azt a kiesést, amit az ingyenes magyar kiszállítással szerzett.
Pl.: Kína - Magyarország viszonylatban megy egyáltalán vissza néhány százaléka annak az árunak, ami ide bejön???) Gyakorlatilag a magyar postai bevételek fedezik a kínai kiszállítások költségének helyi részét. :(
Ez a megállapodás a kis országok eKereskedelmét nemhogy nemzetközileg, de még helyi szinten is ellehetetlenítik, hiszen a kisebb értékű termékek esetén a postai költségek különbsége döntő érv lehet a vásárlóknál a kínai kereskedők választása mellett. :(

Hungryhorse 2019.04.19. 08:57:25

@Ad Dio: no persze. Az állam pedig odaadja a csókosoknak és az öngondoskodásrq is lusta, vagy hülye senkiknek.
Köszi, ebből nem kérek.
A kommunizmusnak vége.

Ad Dio 2019.04.19. 09:14:49

@Hungryhorse:

Ez hogy jött ki? :-) "Új" állami feladat a hulladék újrahasznosítása. Tudod: kórházak, iskolák, autópályák ÉS hulladék feldolgozók. Az árát pedig az fizesse meg, aki használja szemét alapjául szolgáló dolgot.

Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók fossák a filléres környezetromboló csomagolóanyagokat, a felhasználó megveszi a terméket gombokért, eldobja a csomagóanyagot, a többiek meg fizetik a semlegesítést meg a rekultivációt?

Hungryhorse 2019.04.19. 16:53:00

@Ad Dio: a problémák megoldása nem a végtelen kommunista sarc, amire nincs olyan elmebeteg ötlet, amit ki ne találnátok.
Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat.
A csomagolóanyag nem rombol semmit sehol, azt a szemetelő ember teszi.
Ezért azt az embert kell megbüntetni, aki nem tartja be a tő4vényeket, aki a környezetét összeszemeteli.
Ehhez nem kell csomagolóanyag sem, elég ha összeszarja, kukából kitúrt mocskot szór szét.
Ennek okán nem akarok helyettük fizetni, mert én és a családom betartjuk a törvényt.

Ad Dio 2019.04.19. 17:43:33

@Hungryhorse:

Bontsuk ezt ki soronként...

"Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat."

Az az állami feladat, amit az állampolgárok többsége annak ítél.

"A csomagolóanyag nem rombol semmit sehol, azt a szemetelő ember teszi."

Nem így van. A csomagolóanyag előállítása és léteztése mindenképpen terheli a környezetet mindaddig, ameddig nem semlegesítik. Függetlenül attól, hogy a tengerbe, vagy a kukába dobod.

"Ezért azt az embert kell megbüntetni, aki nem tartja be a tőrvényeket, aki a környezetét összeszemeteli."

Az nem is kérdés, hogy a hulladékot gondatlanul kezelő embert meg kell büntetni.

Egy-egy használati tárgy, vagy épp szolgáltatás bekerülését ma úgy határozzuk meg, hogy mennyibe kerül azt legyártani, értékesíteni és üzemeltetni, önkényesen levágva a dologról a semlegesítés mozzanatát. miért is? A pet palack az elfogyasztott ásványvíz következménye. Valamit tenni kell a semlegesítéséért. És az nem igazságos, hogy én, aki évente veszek kb. 5 pet palackot, fizessem olyanok után a semlegesítést, akik naponta vesznek ennyit. Francokat. A termékek, szolgáltatások árába az okozott környezeti terhelés minimalizálása is bele kell tartozzon a jövőben. Legalábbis én csak így látom megoldhatónak a keletkező BRUTÁLIS műanyag szennyezés kérdését.

"Ennek okán nem akarok helyettük fizetni, mert én és a családom betartjuk a törvényt."

Nem helyettük fizetsz, hanem a magad fogyasztása által létrehozott kár után.

Hungryhorse 2019.04.20. 17:44:24

@Ad Dio: bontogathatod.
Az újrahasznosító cégek nem állami cégek, a szavazók jelentős többsége nem tartja a méregzőld marhaságaidat "állami feladatnak".
Sőt, szarnak rátok és a méregzöld marhaságaitokra.
Ezek a tények.
A többi pedig a te általad költött marhaság.
A csomagolóanyag nem rombol semmit sehol, azt a szemetelő ember teszi. Hazudozhatsz, de szegény csomagolóanyag a raktárban pihen, majd a szállítójárművön utazik, majd ismét raktárban pihen, majd amikor felhasználják, csomagolásként se csinál semmit, mint csomagol, védi a becsomagolt dolgot. Amikor pedig ezt a funkcióját elveszíti, akkor a szemétbe kerül a felhasználója által, mert ott a helye. Szerencsésebb helyeken szelektív gyűjtéssel csinál vele valamit valaki, kevésbé szerencsés helyeken pedig megy a kommunális hulladékba.
A csomagolóanyag nem tud saját lábán eljutni sehová és kárt sem tud okozni szegény.
Az képes erre, aki megeteti a bálnákkal, vagy aki kiszórja a természetbe.
Mindegyik törvénybe ütköző cselekedet.
Az ellen kell fellépni, aki ilyet tesz.

Azt, hogy egy fogalomzavaros és elmeroggyant méregzöld mit tart jónak és mit nem, mit nem, leszarom, de az ellen szavazok, hogy a kommunisztikus marhaságaidat törvénnyé tehesd, mert megvetem az állami sarcokat és a sarcolókat is.

Semmiféle kárt nem okozok senkinek.
Egyébként ha okoznék is véletlenül, azért büntetőjogi és/vagy polgárjogi felelősséggel tartoznék, mint bárki más egy jogállamban.

Te nem csak elmeroggyant vagy, aki a csomagolóanyagok széles fogalomkörébe tartozó anyagok és tárgyak kapcsán állítasz képtelenségett, miszerint ezek a dolgok okoznak kárt.
Nem okoznak semmit, mert ceelekvésképtelenek, amit képtelen vagy megérteni.

De te rólam is hazudsz és hamisan vádolsz.

Menj a fenébe!

Ad Dio 2019.04.20. 19:04:35

@Hungryhorse:

Kettőnk közül az egyik valóban "mérges", de kétlem, hogy én lennék az.

Figyi, ez a stílus nem igazán célratörő. Engem nem idegesít fel, a Te idegeidet viszont öli, ráadásul ahogy a leírt soraid kohézióját elnézem, a koncentrációdat is lerontja. Csigavér Testvér, nincs háború.

Ha azonban rajtam múlik, olyan politikát szeretnék a jövőben, ami felnőtt módjára, következményekkel együtt kezeli az egyes tetteket. Ebbe beletartozik az is, hogy a tárgyak/csomagolóanyagaik teljes életciklusát megvásárolja a fogyasztó. Ebbe a semlegesítés/újrahasznosítás is bele tartozik.

"Te nem csak elmeroggyant vagy, aki a csomagolóanyagok széles fogalomkörébe tartozó anyagok és tárgyak kapcsán állítasz képtelenségett, miszerint ezek a dolgok okoznak kárt."

olvass kicsit figyelmesebben kérlek. Nem kárt, hanem környezeti terhelés. Amikor kibányászod a kőolajat, elszállítod, finomítod, műanyagot készítesz belőle, fröccsöntöd, megint szállítod, raktárazod, használod, majd kidobod, az mind-mind terheli a környezetet. Akkor is, ha a hulladék hasznosítóba teszed. A folyamat zöméért fizetsz, de a recirkulációért egyelőre nem. Ha rajtam múlik, olyan politikát szeretnék, ami ezt a felelősségedet is megállapítja.

Hungryhorse 2019.04.22. 06:56:38

@Ad Dio: szerint3m ezt t3 írtad ide, nem én:
"Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók fossák a filléres környezetromboló csomagolóanyagokat, a felhasználó megveszi a terméket gombokért, eldobja a csomagóanyagot, a többiek meg fizetik a semlegesítést meg a rekultivációt?"

Talán megérted sokadjára, amit már párszor leírtam: a csomagolóanyagok n3m rombolnak semmit. Emberek tesznek ilyesmiket. Az olyan agyhalottak, mint te.
süti beállítások módosítása