IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Hungryhorse: @Ad Dio: szerint3m ezt t3 írtad ide, nem én: "Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók... (2019.04.22. 06:56) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Kettőnk közül az egyik valóban "mérges", de kétlem, hogy én lennék az. Figyi, ez ... (2019.04.20. 19:04) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: bontogathatod. Az újrahasznosító cégek nem állami cégek, a szavazók jelentős többsége nem... (2019.04.20. 17:44) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Bontsuk ezt ki soronként... "Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat." ... (2019.04.19. 17:43) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: a problémák megoldása nem a végtelen kommunista sarc, amire nincs olyan elmebeteg ötlet, ... (2019.04.19. 16:53) A fenntartható e-kereskedelem
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (12) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) carsharing (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (5) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-commerce (1) e-hulladék (1) e-kereskedelem (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (2) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (6) erdőirtás (4) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (107) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (83) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (32) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld napja (1) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (42) gazdasági növekedés (28) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (2) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (16) klímavédelem (63) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (47) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (14) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (11) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (3) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (287) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) sharing economy (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (10) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (3) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (49) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Virális környezetvédelem

2019.03.22. 11:03

shutterstock_1118999531.jpgAz utóbbi napokban a közösségi média a #Trashtag Challenge-től volt hangos: az egész világ lelkesen fogadta, hogy végre egy olyan kihívás lett népszerű, amely nem csak szórakoztató, de egy fontos ügy mellett áll ki. Az ötletet eredetileg egy outdoor termékekkel foglalkozó amerikai cég, az UCO indította el 2015-ben, majd az elmúlt hetekben egy amerikai tinédzsernek köszönhetően kapott új erőre és talált új célközönségre. A lényeg: előtte-utána fotókkal illusztráljuk, hogy hogyan tisztítottunk meg egy szeméttel teli területet. A kezdeményezés nem csak látványos, de gondolatébresztőnek sem utolsó: környezetünk szennyezettsége ugyanis egyre inkább megkívánja a hasonló, drasztikus beavatkozásokat.

Tiszta víz a pohárban?

A hulladékszennyezés globális, mára az ember életének minden szintjét átható probléma – a skála a sarki bolt mellett eldobott csomagolásoktól és cigarettás csikkektől, a #Trashtag Challenge-ben látott, nagyobb külső területeken át egészen a harmadik világ országaiban található hegységnyi méretű illegális szemétlerakókig, vagy az óceánokban keletkezett hírhedt szemétszigetekig terjed. Különösen az utóbbi téma, azaz vizeink szennyezettsége került az utóbbi időben a figyelem középpontjába. Nemrég a Fülöp-szigeteken sodort partra a víz egy elpusztult bálnát, majd egy helyi múzeum számolt be a halál pontos okáról: a boncolás során 40 kg-nyi műanyag zacskót szedtek ki az állat gyomrából, ez okozott emésztőrendszeri sokkot nála.

Itthon sem sokkal pozitívabb a helyzet: 2018 őszén a Parányi Plasztiktalány projekt apropóján a WESSLING Hungary Kft. a hazai vizeket is megvizsgálta, amely során kiderült, hogy a Duna és mellékfolyóinak vize is hemzseg a mikroműanyagoktól, 1 köbméter vízben átlagosan 50 részecskét találtak. Ezek jellemzően a szintetikus anyagokból készült ruhák mosása során, a különböző kozmetikai szerekből és a környezetben lévő hulladékok fizikai és kémiai morzsolódásával kerültek a vízbe és természetesen rendkívül káros hatással vannak a Duna ökoszisztémájára. Legalább az ivóvizünket nem kell egyelőre féltenünk, hiszen annak a 96 százaléka felszín alatti forrásokból származik.

Megoldás kicsiben és nagyban

Az óceánok megtisztítására egy ambiciózus megoldás merült fel: az Ocean Cleanup projektet egy holland fiatal, Boyan Slat indította el. A szerkezet egy 600 méter hosszú, vízfelszínen lebegő csőből és egy 3 méter mélyen húzódó filterből áll, az ilyen módon kiszűrt szemetet pedig hajók szállítják a partra. Sajnos gyorsan kiderült, hogy a feladat nehezebb, mint azt a projekt megálmodói előzetesen gondolták: a szerkezet nem tudott elég gyorsan mozogni ahhoz, hogy a begyűjtött műanyag a „csapdában” maradjon, így 3 hónap után leállították a gyűjtést, jelenleg a javított verzión dolgoznak. A csapat szerint 5 éven belül el tudják tüntetni a legnagyobb szemétsziget, a Nagy csendes-óceáni szemétsziget 50 százalékát, a végső cél pedig az, hogy 2050-re teljesen műanyagmentes legyen az óceánok vize.

A TeSzedd – Önkéntesen a tiszta Magyarországért Mozgalom a #Trashtag Challenge hazai, szervezett formájának is tekinthető, amely már nyolcadik alkalommal valósult meg. A szemétszedő programra március 3-ig volt lehetőség regisztrálni, maga a gyűjtés pedig március 18-tól 24-ig tart. Minden korábbinál többen jelentkeztek: több mint 240 ezren gyűjtik majd a szemetet, összesen 3240 helyszínen. A szervezet kesztyűt és zsákokat biztosít a résztvevők számára, így nekik csak a szedésre kell koncentrálniuk.

Nem csak ebben a pár napban fontos azonban, hogy nyitott szemmel járjunk a környezetszennyezést illetően: a Hulladékvadász és a Greenfo.hu oldalán is tudunk bejelentést tenni, ha illegálisan lerakott hulladékot találunk, ha pedig közterületen találunk erre példát, a helyi önkormányzat felé kell jeleznünk ezt.

Noha jócskán van még hova fejlődni a környezetvédelem területén, az mindenesetre üdítő fejlemény, hogy egyre trendibbé kezd válni a környezetvédelem.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr514708715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg.
Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kidobják a csikket a kocsijuk ablakán, akik kihordják az út szélére a szemetüket, akik mindent duplán csomagolva vesznek, majd a csomagolást elhajítják.
A fejekben kellene először rendet tenni, hogy ne a migránsok butaságán csúfolódjunk miközben eldobáljuk a szemetet, ne vásároljunk hulladékot, ne cseréljük le tárgyainkat, csak mert nem elég divatos.
A lakosság által termelt hulladékot a legdrágább és legnehezebb összegyűjteni, hasznosítani. A világon képződő hulladék nagy része sohasem kerül a lakosság kezébe, azok a gyártási hulladékok, amelyek egyneműségük miatt könnyen hasznosíthatóak, viszont előállításuk ugyanolyan környezetszennyezéssel jár. Ezért a legfontosabb a hulladék képződésének csökkentése. Az a jó hulladék, ami nem is képződik.
Nemcsak arra kell figyelni, hogy papírzacskóban vegyük a kiflit fólia helyett, hanem arra is, hogy annyit vásároljunk, amire szükségünk van, ne csak hobbiból, unaloműzésből, amit veszünk az lehetőleg közelről származzon, ne a tengerentúlról.
Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális hulladéklerakás, a rendszerváltoztatás után majdnem 30 évvel. Szóval ennyit az ilyen-olyan tárcákról,a hivatalos környezetvédelemről. Dicséret annak aki igyekszik nem termelni hulladékot! A gyerek nem arra való, hogy más szemetét felszedje, hanem arra, hogy ismerje az etikus környezethasználatot.