IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Friedrichbulgakov: Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális h... (2019.03.24. 13:09) Virális környezetvédelem
  • roli101: Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg. Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kido... (2019.03.22. 14:40) Virális környezetvédelem
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között. www.youtube.... (2019.03.17. 09:49) Harc a műanyag ellen
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: "1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett cso... (2019.03.17. 09:45) Harc a műanyag ellen
  • Öreg vagy sokat tapasztalt: muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_... (2019.03.16. 11:29) Harc a műanyag ellen
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (103) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (41) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (59) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (44) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (11) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (10) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (283) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (47) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Harc a műanyag ellen

2019.03.14. 11:44

shutterstock_208521247.jpgA műanyag összességében még nincs is oly régóta jelen az életünkben, hiszen 1838-ban állították elsőként elő, és bár vitathatatlanul hasznos anyag, a felhasználási lehetőségei pedig rendkívül változatosak, mégis röpke 180 év alatt olyan károkat okozott, amelyek miatt a klímaváltozás mellett az egyik legnagyobb veszélyforrássá lépett elő bolygónk számára. Vajon hol a kiút?

 

 

Baj van

A műanyag egy több mint száz féle anyagot magába foglaló összefoglaló név. Bár az igazán elterjedt fajtáinak nagy része szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható, egy fontos közös vonása az összes műanyagfajtának van: nem bomlanak le a természetben, legfeljebb apró darabokra hullanak szét, amik aztán bekerülnek a körforgásba, ezzel mérgezve az állat- és növényvilágot.

A New York Times már 1977-ben megkongatta a vészharangot a műanyagproblémával kapcsolatban – elemző cikkükben megírták, hogy a műanyagtermelés inkább az ipar igényeihez igazodik, mint a fogyasztókéhoz, illetve hogy ez a jövőben környezetvédelmi veszélyt fog jelenteni. Azt azonban talán még ők sem gondolták volna, hogy a gond ekkora lesz napjainkra: a Világgazdasági Fórum legutóbbi (2014-es), globális adatai szerint a műanyagtermelés már az évi 311 millió tonnát is elérte, ez a szám pedig 2050-re várhatóan megtriplázódik. A statisztika az 1950-2014-ig húzódó időszakot vette alapul és a legriasztóbb adat talán az, hogy milyen ütemben gyorsult a gyártás: a felmérés utolsó 13 éve alatt annyi műanyagot termelt az emberiség, mint az azt megelőző fél évszázadban összesen. Szintén nem túl kedvező, hogy ennek a felfoghatatlan mennyiségnek (1950-től 2014-ig bezárólag összesen 8,3 milliárd tonnáról beszélünk) a 79%-a szeméttelepeken vagy a természetben végezte, 12%-át elégették és mindössze a 9%-a lett újrahasznosítva.

Mindenki küzdelme

Mára a nagyvállalatok közül többen felismerték, hogy a tevékenységük során felhasznált műanyagtermelés volumene nem fenntartható (a legnagyobb műanyagszennyezéssel foglalkozó civil kezdeményezés, a mára több mint 1400 szervezetet magába foglaló Break Free From Plastic 2018-as kutatása ezt részletesen is taglalta), így sokan közülük vállalták, hogy csökkentik a műanyagtermelésüket – például a „szégyenlistát” az USA-ban és Európában is vezető Coca Cola – Nestlé – PepsiCo hármas is.

Vannak olyanok is, akik az összefogásban látják a megoldás kulcsát: idén január végén AEPW néven (Alliance to End Plastic Waste) egy nemzetközi szövetség is létrejött a globális műanyagszennyezés visszaszorítására. A számos vegyiáru- és műanyaggyártót, kereskedőt és hulladékgazdálkodó céget tömörítő szervezet több mint 1 milliárd dollárt különített el a szennyeződések felszámolására, emellett új megoldásokat dolgoznak ki a hulladékkezelésre- és feldolgozásra.

A különböző kezdeményezések jellemzően közös célja az, hogy globálisan hívja fel a figyelmet a helyzet súlyosságára. Elég, ha a National Geographic magazin 2018 júniusi címoldalára gondolunk, amely villámgyorsan bejárta a világsajtót, vagy az egyik legnagyobb zenei fesztivál, a brit Glastonbury döntésére: 2017-es adataik szerint a fesztiválozók 1,3 millió darab műanyag palackot használtak el a pár napos rendezvény alatt, így a 2018-as átmeneti év után 2019-től minden műanyag palackot száműznek a fesztiválról.

Hazai követendő példa

A humusz.hu által idén második alkalommal meghirdetett Műanyagböjt kampány egy remek hazai kezdeményezés: a március 6-tól április 21-ig tartó böjt ideje alatt a szervezet közösségi felületein és egy külön ebből az apropóból létrehozott Facebook eseményoldalon a műanyagok okozta károkról/veszélyekről kommunikál. A fő cél nem csak az, hogy felhívják a figyelmet a problémára, hanem az is, hogy minél több embert ösztönözzenek arra, hogy a böjt után is folytassák a környezetkímélő életmódot.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy változást érjünk el, nem elég a nagyvállalatok működésének racionalizálása, a hétköznapi embereknek is tenniük kell a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. Íme egy rövid check-lista, amivel ellenőrizhetjük, hogy az élet mely területein csökkenthetjük mi magunk is a műanyagfelhasználást:

- Ásványvíz helyett igyunk csapvizet vagy szűrt vizet! A PET palackok jelentik az egyik legfőbb problémát. Ha mindenképpen szénsavast innánk, inkább válasszuk a szódát.

- Tusfürdő helyett használjunk szappant! A tusfürdők rengeteg mikroműanyagot tartalmaznak, így ezzel a lépéssel nem csak a környezetet védjük, de a saját egészségünket is.

- A PET palackokhoz hasonlóan a műanyag szatyrok is hajlamosak észrevétlenül szaporodni körülöttünk – mindig vigyünk magunkkal vászontáskát bevásárláshoz! Nagyon könnyű erről megfeledkezni és minden bevásárlás alkalmával új szatyrot venni, ez azonban az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk.

- A műanyag elleni harc egyik fontos hazai mérföldköve, hogy már több helyen is vásárolhatunk csomagolásmentesen: korábbi cikkünkben összegyűjtöttük ezeket a boltokat, ne féljünk őket kipróbálni!

- Ha kifőzdében, étteremben elvitelre kérjük az ebédet, készüljünk saját ételtároló dobozzal és abban hozzuk el. Így elkerüljük az egyszer használatos műanyag dobozok felhalmozását.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr6414687918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincs kiút.

Illetve lenne...
1. ha egy gyártó teljes felelőséggel tartozna a termékéig az életciklusa végéig, és a csomagolásáért is.
Vissza kellene venni a csomagolóanyagot, sőt a terméket is, ha elromlik, és a saját költségén felhasználni.

De ilyen valószínűleg nem lesz. Pénz alapú társadalmakban csak egyetlen fontos dolog van: a profit.

Szóval lehetne még az is megoldás, hogy
2. eltöröljük a pénzt. De ez sem fog megtörténni, amíg magától össze nem omlik ez a kizsákmányolásra épülő rendszer.
Ha mindent csak a pénzt mozgat és nem az ész, akkor megtehetjük, hogy olyan törvényeket hozunk, hogy kötelező legyen a műanyag hulladékot pénzért visszavenni és újrahasznosítani. Akkor az emberek gyűjtik és leadják, a kereskedők visszaszállítják a gyártónak (mert ők is pénzt kapnak ezért) és a gyártók is átveszik és újrahasznosítják, mert különben nem termelhetnek. Mindez csak és kizárólag politikai döntés kérdése, azaz tegnapra simán meg lehetne oldani.
Amúgy mit keresnek mikroműanyagok a tusfürdőkben?
Ez a szokásos zöld idiotizmus ami azt hirdeti, hogy majd te a kisember a saját szinteden megoldod a problémát. Lófaszt fogsz megoldani. Ezért ér kb. szart sem a humusz akciója.

Most attól a ténytõl nagyvonalúan tekintsünk el, hogy az európai szemét zárt tárolókba kerül ahonnan pontosan 0% esélye van kijutni a tengerekbe - pontosabban akkor van 0%-a, ha nem egy tahó vagy aki éjszaka a duna partra jársz megszabadulni a szemetedtõl. Ami persze nem áll messze az árokba szemetet dobáló proletár néplélektõl, de aki ilyesmit csinál az amúgy sem a mûanyagböjt célcsoportja.

És itt a másik gond: itt Európában létezik olyan hogy környezettudatosság - legalábbis nyomokban, viszont a mûanyag nagy része a tengerparti, többnyire fejlõdõ országok népétõl kerül oda.

Szóval, ezt a mûanyag dolgot sem az egyén tudja megharcolni, hanem a politikusok és a vállalatok. Az egyén max. nyomást gyakorolhat az elõbbiekre, viszont pont az ilyen akciók hitetik el a néppel, hogy a labda náluk pattog és nem a másik oldalon. Így viszont kb. az van, mint amit a Hofi mondott az alkoholizmus elleni harcról: nálunk van harc, és van alkoholizmus. 1:1. Minek mindig gyõzni ? Na, ez a kórnyezetvédelem jelszava is.
A szokásos tényszerű, kiegyensúlyozott hangnemmel szemben ez a cikk eléggé egyoldalú lett.

A számos trade-off közül néhány:
1. A műanyag CO2 lábnyoma a legalacsonyabb, bármivel helyettesítjük (vászontáska, üveg stb.), növekedni fog a kibocsájtás. Lehet úgy érvelni, hogy megér valamennyit, hogy ne borítson el minket a szemét, de mennyit és hogyan? Mi legyen, kevesebb műanyag, vagy több CO2?
2. A műanyag eltarthatósági és élelmiszerbiztonsági szempontból is nagyon fontos. Mi legyen? Kevesebb műanyag, vagy több kidobott étel?

Javasolt olvasmány:
ourworldindata.org/plastic-pollution
Gyerekkoromban a műanyag volt a csoda. Hihetetlenül sokoldalú anyag volt, a gyerekjátéktól a gépalkatrészig, mindenütt megváltóként fogadták. A nejlon zacskó, majd a nejlon szatyor milyen praktikus volt, az olcsó fröccsöntött gyerekjátékokról nem is beszélve.

Aztán kiderültek a problémák, a PVC-ben alkalmazott lágyítók rákkeltők, de legfőképpen az, hogy

Szerintem már előbb figyelmeztettek a műanyagok terjedésének veszélyére, a Római Klub híres "Növekedés határai" (tán '72-s?) jelentésében is volt szó róla.
Mielőtt ezt a halom marhaságot ide másoltattad, rossz szoksáod szerint forrásmegjelölés nélkül - érdemes lett volna a házunk táján körülnézned:
polimerek.hu/2018/10/26/magyarorszag-muanyagipara-2017-ben/
A hazai ipar termelése és az előállított termékek minősége, feldolgozottsága is nő.
Az Eu.-ban detto.
www.plasticseurope.org/en/resources/market-data

A legnagyobb bővülés a járműiparban van:
www.piedmontplastics.com/blog/65/automotive-industry-investing-in-plastics

A szennyezés fő forrása a 3. világ, ahol nem a környezetvédelem a társadalmak alapproblémája, hanem a demográfiai katasztrófa, az éhezés és a koraközépkori viszonyoknak megfelelő közegészségügyi helyzet.
Ez a világ immunis a méregzőld marhaságokra.

A szlogenjeiteket és azok hatását az iparra, a világra érdemes lenne ellenőrizni, mielőtt idehányjátok a zöld hülyeségeiteket.
muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_kornyezettudatosabb
muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/29/a_hulladekkezelesi_piramis_avagy_lehetosegeink_a_hulladek_hasznositasara

Mindennek két oldala van, elönyők hátrányok. Butaságra vall ha valaki csak az egyik oldalt hangsúlyozza.
Javaslom a fenti honlapok meglátogatását, mielőtt valaki, zsigerből a műanyagokat teszi felelőssé a "barbár, civilzálatlan emberek" szemeteléséért.
@Öreg vagy sokat tapasztalt:

"1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett csomagolást kommunikációs szakemberek a „tekintet-kommunikáció” műfajába tartozónak sorolják, hiszen kommunikál a vevőkkel. Kommunikál a formával, színekkel, tehát bármelyik attributumával. Például a zöld termék a környezettudatos eszmékkel kötheti össze tudat alatt a terméket, azt mondja a vevőnek, hogy ha te tudatos vásárló vagy, akkor engem vegyél meg.

2. Figyelemfelkeltés. A csomagolás elemit sokszor csoportosították, melyek közül megkülönböztethezjük a grafikus és strukturális, vizuális vagy verbálisakat. A vizuális vonatkozik inkább a figyelemfelkeltés feladatára, ahol a következő elemekkel lehet játszani:

- forma/struktúra

- méret

- szín

- grafika

- anyag

- tipográfia, text

A figyelemfelkeltés a tömegtermékeknél elengedhetetlen, a többezres árukínálatból ki kell emelkedni valahogy. Bár ez az egyik legfontosabb az értékesítés szemponjából, sokszor nem a csomagolás egyedül kell telesítse, hanem a termékkihelyezéssel, polcelrendezéssel együtt kell megvalósuljon.

3. Promóció. A csomagolás megfelelő eszköz a más csatornákon is meghirdetett ajánlatok, hirdetések közvetítésére. A játékszabályok, a kapcsolatfelvétel, esetlegesen az ajándékok nyerésének vagy biztos beszerzésének forrása is lehet. A designerek az ilyen promóciós matricáktól és jelölésektől a hajukat tépik általában, de annyit nekik is el kell ismerniük, hogy egy-egy ilyen akció felettébb hasznos a profittermelés szempontjából.

4. Reklámközvetítő. A jó csomagolást fel lehet ismerni a reklám megtekintése után. kapcsolatban áll a hirdetésekkel mind a szövegezésben, megjelenésben és promóciók kapcsán. Az életérzés, amit eladunk a csomagoláson is meg kell jelenjen.

5. Informatív szerep fontosságáról már korábban sokat írtam a címkék tárgyalásakor. A fogyasztói tendencia, miszerint nem csak meg akarják venni, hanem megismerni is akarják a termékeket mára már elengedhetetlen. Végtelen mennyiségű információt lehetne közölni a fogyasztókkal, ha nem lennének terjedelmi akadályai. Talán az internet használata ezt részben kiváltja idővel, de a jogszabályi adatok feltüntetésének akkor is meg kell feleni. Emellett tippeket is adhat a használatra illetve a termék előnyös tulajdonságait is sokszor megtalálhatjuk a termékcsomagoláson."

:) :)
Van némi ellentmondás a tapasztalat és a valóság között.
Nem -de?
:) :)
@Öreg vagy sokat tapasztalt:
Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között.

www.youtube.com/watch?v=aKrI_zbSWtA