Harc a műanyag ellen

2019. március 14. 11:44 - CHIKANSPLANET

shutterstock_208521247.jpgA műanyag összességében még nincs is oly régóta jelen az életünkben, hiszen 1838-ban állították elsőként elő, és bár vitathatatlanul hasznos anyag, a felhasználási lehetőségei pedig rendkívül változatosak, mégis röpke 180 év alatt olyan károkat okozott, amelyek miatt a klímaváltozás mellett az egyik legnagyobb veszélyforrássá lépett elő bolygónk számára. Vajon hol a kiút?

 

 

Baj van

A műanyag egy több mint száz féle anyagot magába foglaló összefoglaló név. Bár az igazán elterjedt fajtáinak nagy része szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható, egy fontos közös vonása az összes műanyagfajtának van: nem bomlanak le a természetben, legfeljebb apró darabokra hullanak szét, amik aztán bekerülnek a körforgásba, ezzel mérgezve az állat- és növényvilágot.

A New York Times már 1977-ben megkongatta a vészharangot a műanyagproblémával kapcsolatban – elemző cikkükben megírták, hogy a műanyagtermelés inkább az ipar igényeihez igazodik, mint a fogyasztókéhoz, illetve hogy ez a jövőben környezetvédelmi veszélyt fog jelenteni. Azt azonban talán még ők sem gondolták volna, hogy a gond ekkora lesz napjainkra: a Világgazdasági Fórum legutóbbi (2014-es), globális adatai szerint a műanyagtermelés már az évi 311 millió tonnát is elérte, ez a szám pedig 2050-re várhatóan megtriplázódik. A statisztika az 1950-2014-ig húzódó időszakot vette alapul és a legriasztóbb adat talán az, hogy milyen ütemben gyorsult a gyártás: a felmérés utolsó 13 éve alatt annyi műanyagot termelt az emberiség, mint az azt megelőző fél évszázadban összesen. Szintén nem túl kedvező, hogy ennek a felfoghatatlan mennyiségnek (1950-től 2014-ig bezárólag összesen 8,3 milliárd tonnáról beszélünk) a 79%-a szeméttelepeken vagy a természetben végezte, 12%-át elégették és mindössze a 9%-a lett újrahasznosítva.

Mindenki küzdelme

Mára a nagyvállalatok közül többen felismerték, hogy a tevékenységük során felhasznált műanyagtermelés volumene nem fenntartható (a legnagyobb műanyagszennyezéssel foglalkozó civil kezdeményezés, a mára több mint 1400 szervezetet magába foglaló Break Free From Plastic 2018-as kutatása ezt részletesen is taglalta), így sokan közülük vállalták, hogy csökkentik a műanyagtermelésüket – például a „szégyenlistát” az USA-ban és Európában is vezető Coca Cola – Nestlé – PepsiCo hármas is.

Vannak olyanok is, akik az összefogásban látják a megoldás kulcsát: idén január végén AEPW néven (Alliance to End Plastic Waste) egy nemzetközi szövetség is létrejött a globális műanyagszennyezés visszaszorítására. A számos vegyiáru- és műanyaggyártót, kereskedőt és hulladékgazdálkodó céget tömörítő szervezet több mint 1 milliárd dollárt különített el a szennyeződések felszámolására, emellett új megoldásokat dolgoznak ki a hulladékkezelésre- és feldolgozásra.

A különböző kezdeményezések jellemzően közös célja az, hogy globálisan hívja fel a figyelmet a helyzet súlyosságára. Elég, ha a National Geographic magazin 2018 júniusi címoldalára gondolunk, amely villámgyorsan bejárta a világsajtót, vagy az egyik legnagyobb zenei fesztivál, a brit Glastonbury döntésére: 2017-es adataik szerint a fesztiválozók 1,3 millió darab műanyag palackot használtak el a pár napos rendezvény alatt, így a 2018-as átmeneti év után 2019-től minden műanyag palackot száműznek a fesztiválról.

Hazai követendő példa

A humusz.hu által idén második alkalommal meghirdetett Műanyagböjt kampány egy remek hazai kezdeményezés: a március 6-tól április 21-ig tartó böjt ideje alatt a szervezet közösségi felületein és egy külön ebből az apropóból létrehozott Facebook eseményoldalon a műanyagok okozta károkról/veszélyekről kommunikál. A fő cél nem csak az, hogy felhívják a figyelmet a problémára, hanem az is, hogy minél több embert ösztönözzenek arra, hogy a böjt után is folytassák a környezetkímélő életmódot.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy változást érjünk el, nem elég a nagyvállalatok működésének racionalizálása, a hétköznapi embereknek is tenniük kell a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. Íme egy rövid check-lista, amivel ellenőrizhetjük, hogy az élet mely területein csökkenthetjük mi magunk is a műanyagfelhasználást:

- Ásványvíz helyett igyunk csapvizet vagy szűrt vizet! A PET palackok jelentik az egyik legfőbb problémát. Ha mindenképpen szénsavast innánk, inkább válasszuk a szódát.

- Tusfürdő helyett használjunk szappant! A tusfürdők rengeteg mikroműanyagot tartalmaznak, így ezzel a lépéssel nem csak a környezetet védjük, de a saját egészségünket is.

- A PET palackokhoz hasonlóan a műanyag szatyrok is hajlamosak észrevétlenül szaporodni körülöttünk – mindig vigyünk magunkkal vászontáskát bevásárláshoz! Nagyon könnyű erről megfeledkezni és minden bevásárlás alkalmával új szatyrot venni, ez azonban az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk.

- A műanyag elleni harc egyik fontos hazai mérföldköve, hogy már több helyen is vásárolhatunk csomagolásmentesen: korábbi cikkünkben összegyűjtöttük ezeket a boltokat, ne féljünk őket kipróbálni!

- Ha kifőzdében, étteremben elvitelre kérjük az ebédet, készüljünk saját ételtároló dobozzal és abban hozzuk el. Így elkerüljük az egyszer használatos műanyag dobozok felhalmozását.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8614687918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.03.14. 13:01:10

Nincs kiút.

Illetve lenne...
1. ha egy gyártó teljes felelőséggel tartozna a termékéig az életciklusa végéig, és a csomagolásáért is.
Vissza kellene venni a csomagolóanyagot, sőt a terméket is, ha elromlik, és a saját költségén felhasználni.

De ilyen valószínűleg nem lesz. Pénz alapú társadalmakban csak egyetlen fontos dolog van: a profit.

Szóval lehetne még az is megoldás, hogy
2. eltöröljük a pénzt. De ez sem fog megtörténni, amíg magától össze nem omlik ez a kizsákmányolásra épülő rendszer.

steery 2019.03.14. 14:00:16

Ha mindent csak a pénzt mozgat és nem az ész, akkor megtehetjük, hogy olyan törvényeket hozunk, hogy kötelező legyen a műanyag hulladékot pénzért visszavenni és újrahasznosítani. Akkor az emberek gyűjtik és leadják, a kereskedők visszaszállítják a gyártónak (mert ők is pénzt kapnak ezért) és a gyártók is átveszik és újrahasznosítják, mert különben nem termelhetnek. Mindez csak és kizárólag politikai döntés kérdése, azaz tegnapra simán meg lehetne oldani.
Amúgy mit keresnek mikroműanyagok a tusfürdőkben?

midnightcoder2 2019.03.14. 14:08:24

Ez a szokásos zöld idiotizmus ami azt hirdeti, hogy majd te a kisember a saját szinteden megoldod a problémát. Lófaszt fogsz megoldani. Ezért ér kb. szart sem a humusz akciója.

Most attól a ténytõl nagyvonalúan tekintsünk el, hogy az európai szemét zárt tárolókba kerül ahonnan pontosan 0% esélye van kijutni a tengerekbe - pontosabban akkor van 0%-a, ha nem egy tahó vagy aki éjszaka a duna partra jársz megszabadulni a szemetedtõl. Ami persze nem áll messze az árokba szemetet dobáló proletár néplélektõl, de aki ilyesmit csinál az amúgy sem a mûanyagböjt célcsoportja.

És itt a másik gond: itt Európában létezik olyan hogy környezettudatosság - legalábbis nyomokban, viszont a mûanyag nagy része a tengerparti, többnyire fejlõdõ országok népétõl kerül oda.

Szóval, ezt a mûanyag dolgot sem az egyén tudja megharcolni, hanem a politikusok és a vállalatok. Az egyén max. nyomást gyakorolhat az elõbbiekre, viszont pont az ilyen akciók hitetik el a néppel, hogy a labda náluk pattog és nem a másik oldalon. Így viszont kb. az van, mint amit a Hofi mondott az alkoholizmus elleni harcról: nálunk van harc, és van alkoholizmus. 1:1. Minek mindig gyõzni ? Na, ez a kórnyezetvédelem jelszava is.

steve_ 2019.03.14. 14:12:14

A szokásos tényszerű, kiegyensúlyozott hangnemmel szemben ez a cikk eléggé egyoldalú lett.

A számos trade-off közül néhány:
1. A műanyag CO2 lábnyoma a legalacsonyabb, bármivel helyettesítjük (vászontáska, üveg stb.), növekedni fog a kibocsájtás. Lehet úgy érvelni, hogy megér valamennyit, hogy ne borítson el minket a szemét, de mennyit és hogyan? Mi legyen, kevesebb műanyag, vagy több CO2?
2. A műanyag eltarthatósági és élelmiszerbiztonsági szempontból is nagyon fontos. Mi legyen? Kevesebb műanyag, vagy több kidobott étel?

Javasolt olvasmány:
ourworldindata.org/plastic-pollution

Szabványok 2019.03.14. 15:31:32

Gyerekkoromban a műanyag volt a csoda. Hihetetlenül sokoldalú anyag volt, a gyerekjátéktól a gépalkatrészig, mindenütt megváltóként fogadták. A nejlon zacskó, majd a nejlon szatyor milyen praktikus volt, az olcsó fröccsöntött gyerekjátékokról nem is beszélve.

Aztán kiderültek a problémák, a PVC-ben alkalmazott lágyítók rákkeltők, de legfőképpen az, hogy

Szerintem már előbb figyelmeztettek a műanyagok terjedésének veszélyére, a Római Klub híres "Növekedés határai" (tán '72-s?) jelentésében is volt szó róla.

Éhesló 2019.03.15. 12:17:31

Mielőtt ezt a halom marhaságot ide másoltattad, rossz szoksáod szerint forrásmegjelölés nélkül - érdemes lett volna a házunk táján körülnézned:
polimerek.hu/2018/10/26/magyarorszag-muanyagipara-2017-ben/
A hazai ipar termelése és az előállított termékek minősége, feldolgozottsága is nő.
Az Eu.-ban detto.
www.plasticseurope.org/en/resources/market-data

A legnagyobb bővülés a járműiparban van:
www.piedmontplastics.com/blog/65/automotive-industry-investing-in-plastics

A szennyezés fő forrása a 3. világ, ahol nem a környezetvédelem a társadalmak alapproblémája, hanem a demográfiai katasztrófa, az éhezés és a koraközépkori viszonyoknak megfelelő közegészségügyi helyzet.
Ez a világ immunis a méregzőld marhaságokra.

A szlogenjeiteket és azok hatását az iparra, a világra érdemes lenne ellenőrizni, mielőtt idehányjátok a zöld hülyeségeiteket.

Öreg vagy sokat tapasztalt 2019.03.16. 11:29:45

muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_kornyezettudatosabb
muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/29/a_hulladekkezelesi_piramis_avagy_lehetosegeink_a_hulladek_hasznositasara

Mindennek két oldala van, elönyők hátrányok. Butaságra vall ha valaki csak az egyik oldalt hangsúlyozza.
Javaslom a fenti honlapok meglátogatását, mielőtt valaki, zsigerből a műanyagokat teszi felelőssé a "barbár, civilzálatlan emberek" szemeteléséért.

csakférfi 2019.03.17. 09:45:15

@Öreg vagy sokat tapasztalt:

"1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett csomagolást kommunikációs szakemberek a „tekintet-kommunikáció” műfajába tartozónak sorolják, hiszen kommunikál a vevőkkel. Kommunikál a formával, színekkel, tehát bármelyik attributumával. Például a zöld termék a környezettudatos eszmékkel kötheti össze tudat alatt a terméket, azt mondja a vevőnek, hogy ha te tudatos vásárló vagy, akkor engem vegyél meg.

2. Figyelemfelkeltés. A csomagolás elemit sokszor csoportosították, melyek közül megkülönböztethezjük a grafikus és strukturális, vizuális vagy verbálisakat. A vizuális vonatkozik inkább a figyelemfelkeltés feladatára, ahol a következő elemekkel lehet játszani:

- forma/struktúra

- méret

- szín

- grafika

- anyag

- tipográfia, text

A figyelemfelkeltés a tömegtermékeknél elengedhetetlen, a többezres árukínálatból ki kell emelkedni valahogy. Bár ez az egyik legfontosabb az értékesítés szemponjából, sokszor nem a csomagolás egyedül kell telesítse, hanem a termékkihelyezéssel, polcelrendezéssel együtt kell megvalósuljon.

3. Promóció. A csomagolás megfelelő eszköz a más csatornákon is meghirdetett ajánlatok, hirdetések közvetítésére. A játékszabályok, a kapcsolatfelvétel, esetlegesen az ajándékok nyerésének vagy biztos beszerzésének forrása is lehet. A designerek az ilyen promóciós matricáktól és jelölésektől a hajukat tépik általában, de annyit nekik is el kell ismerniük, hogy egy-egy ilyen akció felettébb hasznos a profittermelés szempontjából.

4. Reklámközvetítő. A jó csomagolást fel lehet ismerni a reklám megtekintése után. kapcsolatban áll a hirdetésekkel mind a szövegezésben, megjelenésben és promóciók kapcsán. Az életérzés, amit eladunk a csomagoláson is meg kell jelenjen.

5. Informatív szerep fontosságáról már korábban sokat írtam a címkék tárgyalásakor. A fogyasztói tendencia, miszerint nem csak meg akarják venni, hanem megismerni is akarják a termékeket mára már elengedhetetlen. Végtelen mennyiségű információt lehetne közölni a fogyasztókkal, ha nem lennének terjedelmi akadályai. Talán az internet használata ezt részben kiváltja idővel, de a jogszabályi adatok feltüntetésének akkor is meg kell feleni. Emellett tippeket is adhat a használatra illetve a termék előnyös tulajdonságait is sokszor megtalálhatjuk a termékcsomagoláson."

:) :)
Van némi ellentmondás a tapasztalat és a valóság között.
Nem -de?
:) :)

csakférfi 2019.03.17. 09:49:41

@Öreg vagy sokat tapasztalt:
Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között.

www.youtube.com/watch?v=aKrI_zbSWtA