IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Friedrichbulgakov: Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális h... (2019.03.24. 13:09) Virális környezetvédelem
  • roli101: Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg. Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kido... (2019.03.22. 14:40) Virális környezetvédelem
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között. www.youtube.... (2019.03.17. 09:49) Harc a műanyag ellen
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: "1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett cso... (2019.03.17. 09:45) Harc a műanyag ellen
  • Öreg vagy sokat tapasztalt: muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_... (2019.03.16. 11:29) Harc a műanyag ellen
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (103) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (41) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (59) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (44) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (11) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (10) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (283) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (47) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Így okosodnak a városok

2019.03.08. 13:59

shutterstock_1170571312.jpgNemrég a hazai sajtóba is eljutott a hír, miszerint a Climate-KIC – az Európai Unió klímaváltozás okozta kihívásokkal foglalkozó és azokra megoldásokat nyújtó innovációs kezdeményezése – egy inkubációs program keretein belül olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek tevékenységükkel elősegítik a városi lakosság életminőségének javítását. De hol is tart manapság a népszerű Smart City, vagyis az okos város mozgalom? Ezt a témát járjuk most körbe.

Város okosan

A Smart City koncepciója nem egyértelműen meghatározható, hiszen nincs két egyforma adottsággal rendelkező város. Vannak azonban olyan jellemzők, amelyek a legtöbb okos városban közösek: ezeket a városokat a hatékony és modern szolgáltatások hálózata jellemzi, ahol az intelligens, fenntartható módon üzemelő rendszerek kialakítása és a folyamatos technológiai megújulás az egyik fő szempont. Ahhoz, hogy az okos városok jól működjenek elengedhetetlen továbbá a lakosság folyamatos tájékoztatása, illetve bevonása a döntéshozatalba.

A nemzetközi helyzet

Az Orbis Research 2018-as kutatása szerint az okos város projektek értéke 2017-ben 529 milliárd dollár volt, ez a szám pedig az előrejelzések szerint 2025-re több mint négyszeresére nőhet. A várható bővülés is mutatja, hogy még rengeteg kihasználatlan terület van a fenntartható városüzemeltetés területén. Kihívás is akad bőven: az elemzés szerint 2025-re globálisan 58%-os növekedésre lehet számítani a városok lakosságszámát illetően, ez pedig komoly település-üzemeltetési kihívásokat vonz majd magával.

Jelenleg Észak-Amerika élen jár a Smart City mozgalomban, ezt bizonyítja a szingapúri központú Eden Strategy Institute 2018-ban kiadott rangsora is. A szervezet 140 várost vett górcső alá, hogy ebből meghatározhassa az 50 „legokosabb” várost. A rangsor kialakításában rengeteg szempontot vettek figyelembe: többek között a város vízióját, a vezetőség hozzáállását és az innováció szintjét. A tanulmányban az első 20 helyezettből 7 Észak-Amerikából került ki: New York, Boston és Vancouver is befért a top10-be, ehhez a trióhoz pedig a 10-20. helyezett között csatlakozott még San Francisco, Chicago, Seattle és Charlotte.

A távol-keleti országok is rohamos iramban zárkóznak fel a smart megoldásokat illetően: Észak-Amerika után a második legnagyobb piac az övék, olyan városokkal, mint Szingapúr, Szöul vagy Sanghaj. Fontos a kínai Nanjing szerepe is: okos város programjuk volt az első hivatalosan elfogadott ilyen jellegű tervezet, így a város a mai napig Ázsia egyik Smart City motorja.

Szerencsére Európa is fontosnak tartja a Smart City projekteket. Londont első helyen rangsorolja a már említett Eden Strategy Institute, nem véletlenül: az utóbbi években számos előremutató projektet vittek véghez. Ilyen például az elektronikus tömegközlekedési jegyrendszer kiépítése, a smart autóbérlés, az áruszállítás fejlesztése, a London Datastore nevű nyilvános adatmegosztó portál, vagy az a technológia, aminek segítségével hasznosítják az alagutakban termelődő hulladékhőt. A másik jelentős európai Smart City központ pedig Barcelona: érzékelők telepítésével információt nyernek ki és ezeket felhasználva irányítják a forgalmat, figyelik a levegő minőségét és a zajszintet, illetve a locsolórendszerek működését a nagy esőzésekhez viszonyítva optimalizálják, így elkerülve a vízpazarlást.

Mi is okosodunk?

Bár nálunk a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, örömteli, hogy Magyarország több városa is nyit az okos városok koncepciója felé. Budapest 2017 óta rendelkezik egységes okos város jövőképpel, a XIII. kerület pedig saját Intelligens Kerület koncepcióval állt elő, ami magában foglalja a közterületi parkolási rendszer fejlesztését és a Smart Net közterületi wifi rendszer bővítését is. A fővárosi önkormányzat pedig a tervek szerint 2019 folyamán áll elő új smart city stratégiájával.

Vidéken is vannak előremutató projektek: Pécsett a T-Systems Magyarország fejlesztése, egy interaktív utastájékoztatási rendszer működik a helyi járatú buszokon, Szeged pedig a Zöld Város program keretein belül előbb lakossági fórumokat tartott, majd 2016-ban meghirdette a készpénzmentes város és az open data koncepcióját is. Előbbinek köszönhetően már 2017-től elérhető az online fizethető iskolai menza és a bankkártyás fizetési lehetőség a tömegközlekedésben, utóbbi pedig egy publikus, transzparens városi adatvagyont takar, amin keresztül a Smart szolgáltatásokról készült értékelések, elemzések az állampolgárok számára is hozzáférhetők.

Ami egyelőre nehézséget okoz, az az erőforráshiány: egy egységes smart city városkép kialakítása elképesztő mennyiségű munkával jár, a helyi szervezetek, tematikus munkacsoportok bevonásától kezdve, a fókuszcsoportos beszélgetések szervezésén és különböző kutatásokon át egészen a nyitott adatbázisok elkészítéséig, arról nem is beszélve, hogy mindezt a lakosság felé is folyamatosan kommunikálni kell.

Az viszont mindenképpen pozitív, hogy egyre több esetben foglalkoztatja a városok vezetőit a Smart City koncepció. Ezt az MNB nemrég kiadott Versenyképességi Programja is megerősíti, amiben külön pontot szenteltek a (207. oldal, 13. pont) a főváros és a megyeszékhelyek okos várossá válásának, kiemelve a valós idejű adatszolgáltatások fejlesztését és az energiafelhasználás időbeli és területi felhasználásának elemzését. Előbbi különösen a városok infrastruktúráját és közlekedését modernizálná, utóbbi pedig az energiahatékonyságot segítené elő.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4514676888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Okos városhoz egy nagyon okos ember és némi pénz kell. Vagy kevésbé okos emberek és rohadt sok pénz.