IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Friedrichbulgakov: Nem kampányokra van szükség, hanem következetes erőre. Most lesz csak bűncselekmény az illegális h... (2019.03.24. 13:09) Virális környezetvédelem
  • roli101: Jó dolog a szemétszedés, de semmit nem old meg. Főleg, hogy bátorítja azokat a bunkókat, akik kido... (2019.03.22. 14:40) Virális környezetvédelem
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: Ja.....egy kis ízelítő az illúzió és a valóság között. www.youtube.... (2019.03.17. 09:49) Harc a műanyag ellen
  • csakférfi: @Öreg vagy sokat tapasztalt: "1. Kommunikáció. A néma eladónak (silent salesman) is nevezett cso... (2019.03.17. 09:45) Harc a műanyag ellen
  • Öreg vagy sokat tapasztalt: muanyagtudatos.blog.hu/2019/01/10/az_uvegpalack_a_pet_palack_vagy_netan_az_alu_doboz_hasznalata_a_... (2019.03.16. 11:29) Harc a műanyag ellen
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (103) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (41) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (59) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (44) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (11) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (10) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (283) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (47) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Elnyel minket az e-hulladék?

2019.03.01. 11:23

shutterstock_139234613.jpgAzt már eddig is tudtuk, hogy az elektronikai hulladék komoly gondot okoz, de januárban ijesztő adatokat közölt az ENSZ e-szemét elleni koalíciója és a Világgazdasági Fórum: friss tanulmányuk szerint évente 50 millió tonna e-hulladék termelődik, ez a szám pedig 2050-re 120 millióig kúszhat fel. Csak az érzékeltetés kedvéért: az 50 millió tonna több, mint az eddig legyártott kereskedelmi repülőgépek súlya együttesen, az anyagi értéke 62 milliárd dollár, ami háromszorosa a világ éves ezüsttermelésének, Magyarországon pedig fejenként évi 7 kg e-hulladékról beszélünk átlagosan. Ebben a cikkben körbejárjuk, hogy miért is veszélyes az e-hulladék, illetve hogy mit tehetünk a hétköznapokban, hogy kevésbé terheljük a környezetet.

Mi is az az e-hulladék?                                                                                                                   

Az e-hulladék, vagy elektronikai hulladék legnagyobb százalékát a háztartási gépek adják, például mosógépek, tűzhelyek, hűtőgépek, mikrohullámú sütők. Ehhez a csoporthoz egyre inkább felzárkóznak a szórakoztató elektronikai cikkek, mint a TV-k, hangfalak, médialejátszók, egyéb számítástechnikai termékek, mint a számítógépek, monitorok, laptopok és a telekommunikációs eszközök – ezt a csoportot főleg a mobiltelefonok teszik ki. Az e-hulladéknak mindössze durván az ötödét hasznosítjuk újra. Ez azért problémás, mert ezek az árucikkek rengeteg, a természetre és az emberi egészségre káros anyagot (például higanyt, ólmot, arzént és egyéb nehézfémeket) tartalmaznak, amik ugyan sértetlen állapotban nem jutnak ki a termékekből, sérülés esetén viszont annál inkább.

Nem csak emiatt jelent gondot az ilyenfajta hulladék nem megfelelő kezelése: az elektronikus eszközökben olyan ritkaföldfémeket használunk, amelyekből a Föld készletei igencsak végesek. Egyes számítások szerint 1 millió mobiltelefonból például 18 kg arany, 200 kg ezüst, 7 kg palládium és 7500 kg réz nyerhető ki, arról nem is beszélve, hogy jelenleg annyi rezet tárolunk e-hulladék formájában, ami a bányászott mennyiség harmadának felel meg.

A nemzetközi helyzet

Bár a hulladékkezelést nemzetközileg már részletesen szabályozzák (a Bázeli Egyezmény kifejezetten tiltja, hogy a gazdaságilag fejlett országok a fejlődő országokba juttassák a veszélyes hulladékaikat, az EU pedig a 60%-os újrafelhasználási arányt határozta meg irányadóként tagországai számára), ezen a téren is vannak még hiányosságok. A Bázeli Akcióhálózat (BAN) 2019-es kutatása szerint az egyezmény ellenére az EU elektronikus hulladékának 6%-a köt ki fejlődő országok telepein. Érdekesség, hogy a kutatás szerint a tagállamok közül egyedül Magyarország e-hulladéka nem hagyta el a kontinenst. Az Egyesült Államokat, Japánt és Ausztráliát viszont szintén nem kell félteni: ezekről a tájakról is hatalmas mennyiség érkezik a fejlődő országokba.

Több országban is igazi üzlet lett az illegális hulladékfeldolgozás: többek között Indiában, Ghánában és Nigériában is alacsony színvonalú, de biztos megélhetést nyújt ez az iparág. A gond ezekkel a hulladéktemetőkkel az, hogy nem formális keretek közt hasznosítják újra a hulladékot: a munkások legtöbbször égetéssel nyerik ki a fémeket a műanyag alkatrészekből, az egészségre rendkívül káros módon, bármiféle védőfelszerelés nélkül. Ráadásul amellett, hogy a saját egészségüket kockáztatják, a veszélyes anyagok is hatalmas mennyiségben kerülnek a levegőbe.

A jelenségen a fogyasztói trendek sem segítenek: nem elég, hogy az eszközök élettartama egyre rövidebb, manapság nem csak akkor veszünk újat valamiből, ha az előző elromlott, előfordul, hogy egy aktuális trend sarkallja a fogyasztót vásárlásra. Az viszont pozitív, hogy a növekedés mértéke 2009 óta csökkenő tendenciát mutat: ez főleg a készülékek méretének és súlyának csökkenése miatt van. Ez persze nem jelenti azt, hogy a probléma eltűnőben lenne: amíg nincs a jelenleginél hatékonyabban megoldva a hulladék újrafelhasználása, nem lélegezhetünk fel.

Mit tehetünk mi?

- Először is fontos, hogy mit NE tegyünk: még véletlenül se égessük el, juttassuk élővízbe vagy a talajba a veszélyes hulladékot. A kommunális hulladékkal se keverjük, mert így ugyanarra a sorsra jut, mint az – szeméttelepre kerül, ahol égetés vagy csapadék hatására a környezetbe jutnak a bennük található veszélyes anyagok.

- Ha már nem használunk egy elektronikus berendezést, de még működőképes, ne dobjuk ki! Próbáljuk meg eladni vagy akár elajándékozni, esetleg visszavinni oda ahol vettük – sok helyen gondoskodnak a visszavitt áruk megfelelő kezeléséről. Az is remek megoldás, ha mi magunk visszük el egy hulladékudvarba, ahol a megfelelő módon tárolják addig, amíg nem kerül újrafelhasználásra. A hulladékudvarokról minden információ megtalálható az FKF (Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság) honlapján.


Merre tovább?

A kulcs a már sokat emlegetett körforgásos gazdaság megvalósulása lenne: a jelenlegi-, lineáris gazdasággal szemben így a hulladék 100%-a újrahasznosulna és visszakerülne a folyamatokba. Emellett a nemzetközi szabályozások szigorítása is fontos lenne, csak így lehetne fokozatosan felszámolni a fejlődő országok hulladéktemetőit.

Végezetül egy kis pozitívum: a különböző nemzetközi szervezetek különböző akciókkal próbálják felhívni a lakosság figyelmét a problémára – a 2020-as tokiói olimpia és paralimpia szervezői már tavaly bejelentették, hogy az összes érmet e-hulladék felhasználásával szeretnék elkészíteni – a szükséges mennyiség (30,3 kg arany, 4100 kg ezüst és 2700 kg bronz) nemrég össze is gyűlt, így a terv minden bizonnyal meg is fog valósulni.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5414661333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mit tehetünk? Mondom: minden BAROMSÁGRA NEEEEEEEEEeeeeeeeeeeeeee vegyünk kütyüt... ennyike... van 2 kezünk... 2 lábunk... 1 agyunk... ezek környezetbarát dolgok... használjuk már őket!!! :-)
Jaja, tartósabb eszközök, kidobás helyett javítás.
Végre egy jó cikk. Anno tartós fogyasztási cikkekről beszélhettünk, ma pedig inkább gyenge, és gagyi termékekről.
MINŐSÉG MA NEM EGYENLŐ A HOSSZÚ ÉLETTARTAMMAL!