IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Hungryhorse: @Ad Dio: szerint3m ezt t3 írtad ide, nem én: "Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók... (2019.04.22. 06:56) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Kettőnk közül az egyik valóban "mérges", de kétlem, hogy én lennék az. Figyi, ez ... (2019.04.20. 19:04) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: bontogathatod. Az újrahasznosító cégek nem állami cégek, a szavazók jelentős többsége nem... (2019.04.20. 17:44) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Bontsuk ezt ki soronként... "Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat." ... (2019.04.19. 17:43) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: a problémák megoldása nem a végtelen kommunista sarc, amire nincs olyan elmebeteg ötlet, ... (2019.04.19. 16:53) A fenntartható e-kereskedelem
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (12) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) carsharing (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (5) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-commerce (1) e-hulladék (1) e-kereskedelem (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (2) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (6) erdőirtás (4) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (107) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (83) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (32) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld napja (1) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (42) gazdasági növekedés (28) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (2) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (16) klímavédelem (63) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (47) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (14) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (11) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (3) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (287) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) sharing economy (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (10) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (3) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (49) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_385575868_1.jpg„A dohányzás súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők egészségét”: ezt a mondatot minden bizonnyal a magyarok (is) kívülről fújják. Érthető módon a dohányzás kapcsán a megelőzésről, a leszokást támogató lehetőségekről, valamint annak rendkívül káros hatásairól esik a legtöbb szó, ugyanakkor szokatlanul kevés alkalommal merül föl a cigaretták után fennmaradó csikkek sorsa – pedig a szívószálnál is súlyosabb környezetkárosítást képesek okozni. Mostani bejegyzésünkben a cigicsikkmentes február jegyében a füstszűrők miatt kialakult helyzetbe vezetjük be olvasóinkat.

Füstbe ment ötlet

A dohányzás a több tízmillió embert érintő keringési, légzőszervi, rákos megbetegedések kapcsán merül fel a legtöbb esetben a köztudatban. Közvetlen és közvetett környezetünkre is veszélyt jelent: passzív dohányzással másokat is egészségkárosodásnak teszünk ki, aktív dohányzás révén pedig több millió tonna szén-dioxid és metán jut a légkörbe. Ezek csupán a kirakós néhány alkotóelemét jelentik: a dohánytermékek, mint a cigaretta, a pipa vagy a szivar, 2012 és 2016 között több mint 18 ezer lakástüzért volt felelős csak az Egyesült Államokban. Mindezen felül pedig számtalan erdő- és bozóttűz írható a felelőtlenül elpöccintett, égő csikkek számlájára.

A cigaretta- vagy füstszűrőnek a papírhengerben található filtert nevezzük, amely műanyagból, cellulóz-acetátból készül: elhasznált formája a csikk, amely körülbelül 4000 kémiai vegyületet tartalmaz. Eredetileg egy „egészségesebb” alternatív megoldásként vezették be, hogy a szűretlen dohánytermékekkel ellentétben megszűrje az olyan káros anyagokat, mint a kátrány. A teljes igazság azonban az, hogy a filter sem igazán csökkenti a dohányzás káros hatásait: valójában már a kétezres évek végére kimondták, hogy a szűrt és a szűretlen cigaretta is azonos eséllyel okozhat tüdőrákot. Azzal, hogy a gyártók a cigarettát – dohány helyett – egy szál 30 százalékát kitevő füstszűrővel töltik meg, végső soron olcsóbbá teszik a cigaretta előállítását.

Megdöbbentő és elrettentő a számadat, hogy az emberek évente mintegy 6 billió, vagyis 6000 milliárd szál cigarettát szívnak el világszerte. Ebből a mennyiségből (óvatos becslések alapján) évi 4500 milliárd cigarettacsikket, a teljes mennyiség háromnegyedét pöckölik rossz helyre: így válhatott mára a csikk a világ legtöbbet elszemetelt tárgyává, a szívószálat is megelőzve.

Környezete egészsége

A használt füstszűrő lebomlási ideje 1 hónaptól átlagosan 12, de akár 15 évig is terjedhet, de az is csupán adott környezeti hatások révén lehetséges – például, ha a szennyvízcsatornákban összegyűlik. Valójában az utcán, a vízparton hagyott csikkek nem bomlanak le: minél több időt tölt egy csikk a környezetben, annál több mérgező anyag indul szivárgásnak, mint az arzén, higany, nikotin, vagy a különféle gyomirtók, csak hogy pár példát említsünk. A szivárgás folyamatában sajnos az eső is nagy szerepet játszik.

A WHO adatai szerint éves szinten a városokban és a part mentén feltakarított, valamint az óceánokból és tengerekből kihalászott szemét 30-40 százalékát teszi ki az eldobott cigarettacsikk. Egyetlen használt füstszűrő akár 1000 liter vizet is képes beszennyezni, mi több, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ivóvízbe jutva is súlyos károkat okoz. A folyók, tengerek és óceánok élővilágát különösképpen veszélyezteti, hiszen az állatok könnyen tápláléknak tekinthetik – lenyelhetik a füstszűrőket –, így a csikk idegméregként fejti ki hatását. A szerencsétlen helyeken, például játszótéri homokozóban hagyott füstszűrők a csecsemőkre, kisgyerekekre is veszélyt jelentenek. Elméletben ha egy ember elfogyasztana 200 csikket, azok olyan károsan hatnának a szervezetére, hogy akár halálhoz is vezethetne.

Szedd össze magad!

A cigarettacsikkek által okozott problémára több megközelítésből is születtek megoldások. Bevezetőnkben említettük a megelőzést, vagyis a dohánytermékek teljes mellőzését, illetve a leszokást, azonban az erre tett erőfeszítések nem minden esetben járnak pozitív eredménnyel. Egyes dohányosok számára átlagosan akár 30 kísérlet is szükséges lehet a leszokáshoz.

Az elektromos cigaretták ebben a kontextusban nem jelentenek valós alternatívát: előállításuk és szelektív gyűjtésük, a kapszulákban, az alkatrészekben és az akkumulátorban levő szennyező anyagok miatt más módon jelentenek veszélyt a környezetre. További jelentős problémát és ezáltal környezetszennyezést okoz az is, hogy az e-cigik jelentős részét csupán egyszeri használatra állítják elő.

A nemzetközi terepen épp nemrég történt meg az áttörés: decemberben fogadta el az Európai Unió plenáris ülése azt az előzetes tervezetet, amelynek alapvető célja 2025-re 50 százalékkal, 2030-ra 80 százalékkal csökkenteni a dohánytermékekből és az egyszer használatos műanyagokból származó szeméttermelést. A javaslat alapján a jövőben a dohánytermékek gyártóinak kell állniuk a hulladékok begyűjtésére, kezelésére és elszállítására szükséges költségeket. A tervezet olyan további intézkedéseket is magában foglal, mint a nyilvános szemetesek kihelyezése a dohánytermékeket gyártó cégek által, valamint a csikkek helyettesítését szolgáló, alternatív törekvések támogatása. Az előzetes megállapodás jelenleg megerősítésre vár az Európai Parlamenttől és egyes uniós szervek részéről, ugyanakkor akár 2021-re életbe léphet.

Szerencsére akad olyan vállalkozás, amely természetes, szerves anyagokból (kender, pamut, len) állít elő csikkeket, így még ha a természetbe is kerülnek, akkor is könnyedén lebomlanak. Az ehhez hasonló kezdeményezések már a megvalósítás fázisában járnak, a megfelelő partnerekkel és támogatással már most készen állnak a tömeggyártásra.

Más vállalkozások, mint például a magyar származású Tom Szaky által alapított TerraCycle, a csikkek újrahasznosítását tűzték ki célul. Miután összeszedték a programban részt vevő önkéntesek a csikkeket és a hamut, a vállalkozás az összegyűlt hulladék megolvasztását követően újrahasznosított termékeket állít elő. Hozzávetőlegesen 2000 csikk szükséges például egy hamutartó elkészítéséhez. Az ehhez hasonló csikkszedő programokat sokszor maguk a dohánygyárak támogatják.

Az újrahasznosítás kapcsán is születtek meglepő eredmények: Abbas Mohajerani ausztrál kutatómérnök 2016-os vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az építőanyaghoz 1 százalékos arányban hozzáadott csikkeknek köszönhetően a tégla jobb állóképességgel rendelkezik, illetve az előállításához szükséges energia mintegy 58 százalékát megspórolja. A szerző soron következő, 2017-es kutatása azt szűrte le, hogy miután a forró aszfaltba beolvasztják a bitumennel és parafinnal elkevert cigarettacsikkeket, a járdák kevesebb hőt sugároznak vissza, ellenállóbbak lesznek, valamint képesek megkötni a csikkekből felszabaduló méreganyagokat.

Az eldobott csikkek ellenében mi magunk is felvehetjük a kesztyűt. A Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány immáron második alkalommal hirdetett cigicsikkmentes februárt, amelynek célja a lakosság figyelmének felhívása a füstszűrők által okozott környezeti ártalmakra. Ehhez az alapítvány a csikkek tárolásának megoldásáról is gondoskodik, illetve olyan kukákat szeretne kihelyezni, amelyek segítségével különböző kérdésekre lehet szavazni, ezzel támogatva a csikkek szemetesbe történő juttatását.

A végére pedig egy igazán extrém és meghökkentő példát hagytunk: egy francia történelmi témájú park, a Puy du Fou vezetője egy tájékoztató kampány keretében megtanított hat hollót a park területén elszórt szemét és cigarettacsikk összegyűjtésére és kidobására (természetesen jutalomért cserébe). Bár a látogatók élvezettel nézik, ahogy a madarak dolgoznak, a tulajdonos szerint több ezer madár betanítása nem lenne se működőképes, se fenntartható megoldás: ő inkább azt javasolja, hogy mindenki szedje össze a maga szemetét.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2714615552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egyszerű: a cigaretta növényből van, a vegánok növényt esznek és szívnak, be kell tiltani a veganizmust. Ennyi.
summa summarum

a cigarettacsikk gyorsan lebomlik, azaz nem veszelyes a kornyezetre